Ágai Adolf
író, újságíró, szerkesztő, orvos
1848-ig Rosenzweig Adolf
Született: 1836. március 31. Jánoshalma, Bács vármegye
Meghalt: 1916. szeptember 22. Budapest
Temetés: 1916. szeptember 24. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúri Izraelita Temető
Család
Szülei: Ágai József (= Rozenczveig [!] József, 1807–1864. márc. 13. Abony) orvos, műfordító, többek között a Szózat és néhány Petőfi-vers héber nyelvre fordítója, Schlesinger Jozefin (= Schlesinger Jozefa, †1877. aug. 29. Bp. Temetés: 1877. aug. 31. Kerepesi út, Izraelita Temető.
Unokaöccsei: Ágai Béla (= 1890-ig Schäffer Béla, Rosenzweig Béla, 1871. aug. 8. Pest–1944. Auschwitz) újságíró, Az Újság felelős szerkesztője, majd kiadója és Ágai Vilmos (= 1902-ig Schäffer Vilmos, Rosenzweig Vilmos, 1867. Bécs–1936. dec. 22. Bp. Temetés: 1936. dec. 24. Albertfalva) banktisztviselő, majd a Magyar Jelzáloghitelbank vezérigazgatója.
Felesége:
1. 1867. máj. 23.– Steiner Regina.
2. 1879. dec. 22.– May Terézia (= May Terka, †1921. ápr. 25. Bp.), May Gusztáv (†1886. ápr. 22. Arad. Temetés: 1886. ápr. 25. Arad) az Első Magyar Általános Biztosító Társasági aradi fiókvezetője és Politzer Julianna (†1915. nov. 19. Bp.) leánya.
May Terézia testvérei: May Andor és May Lajos, ill. Kiss Mórné (= Kiss Miklósné) May Berta, May Eszter (†1939. jún. 10. Bp.), May Ilka (†1904. szept. 4. Bp. Temetés: 1904. szept. 6.) és Pollák Henrikné May Regina (†1903. febr. 23. Miskolc. Temetés: 1903. febr. 25. Miskolc, Izraelita Temető).
Leánya: dr. Dukesz Márton Józsefné Ágai Margit (†1903. dec. 21. Szeged).
Iskola
Elemi iskoláit Pécelen és Nagyabonyban, középiskoláit Pesten (1843–1853), a 8. gimnáziumot Nagykőrösön végezte (1853–1854). A bécsi egyetemen orvostudori okl. szerzett (1862).
Életút
A Hölgyfutár bécsi munkatársa (1854–1857), a Borsszem Jankó c. élclap alapító szerkesztője (Csicseri Bors néven, 1868. jan. 1.–1916. szept. 22.), a Magyarország és a Nagyvilág (1870. nov. 20.–1879. dec. 31.), a Kis Lap c. gyermeklap szerkesztője (Forgó bácsi néven, 1871–1908). A Látcső c. fővárosi napilap szerkesztője (1864).
A modern magyar élc műfajának kialakítója, a szellemes csevegő stílusú tárcaműfaj népszerűvé tevője. Legértékesebb tevékenysége az élclapszerkesztés volt: a városi (polgári) vicclapirodalom úttörője. A magyar reformkor idején kialakult regény, színpadi mű, életkép jellegzetes komikus, humoros, szatirikus alakjainak folytatásaként teremtette meg a korra jellemző vicclapi figurákat. Nyers őszinteséggel fogalmazta meg alakjait a zsidó, a cigány, a paraszt, a tanító, a rendőr, az arisztokrata, a vénkisasszony, a hivatalnok archetípusa magán viselte a rá jellemző hibajegyeit, amelyeket azonban maró szarkazmus helyett humorba oltva jelenített meg. A Borsszem Jankó főleg ezekre a társadalmi és jellemtípusokra épülő vicclap volt (amelynek huszonkilenc jellegzetes alakját ő találta ki). Íróként és szerkesztőként is a polgári nemzeti liberalizmus híve volt. Fontos feladatának tekintette a pesti német és zsidó középosztály asszimilációját: tárcáiban a zsidóság teljes egyenjogúságáért emelt szót.
Emlékezet
Ágai Adolf (Rosenzweig Adolf néven) Jankovácon (Bácska, Bács vármegye, Bácsalmási járás; a mai Jánoshalma) született, gyermekkorát Orahovicán (= Raholca, Verőce vármegye, Nekcsei járás) töltötte, ezért négy éves koráig csak horvátul beszélt. Miután a család Pécelre költözött, Ágai Adolf megtanult magyarul is, később még az angol, a német és a francia nyelvet is elsajátította. A gimnázium 8. osztályát Nagykőrösön végezte, ahol tanára volt – többek között – Arany János és Szász Károly is.
Édesapja példáját követve ő is orvosnak készült, tanulmányai idején, 1854-től 1857-ig lett a Hölgyfutár bécsi tudósítója. Itt jelent meg első „eredeti beszélye” Antoinette címmel (1854. máj. 9–16-án, Ágay Adolf néven). Bécsi tartózkodása idején, 1857-től több „bécsi levelet” írt a Vasárnapi Újságba különböző betűjegyek – általában K. T. – alatt. Ekkor kezdődött műfordítói tevékenysége is: pályája kezdetén kortárs német és francia irodalmat, kalandregényeket és „könnyed” társadalmi rajzokat, beszélyeket, életképeket tolmácsolt. Tanulmányai befejezése után nagyobb utazásokat tett: Nyugat-Európán kívül több ázsiai és közel-keleti országot is felkeresett, útirajzairól szintén a Vasárnapi Újságban közölt részleteket. Bécsi leveleiből és útirajzaiból alakította ki sajátos műfaját, humoros tárczaleveleit, amelyeket először Porzó álnéven A Honban, majd a Pesti Naplóban közölt (1865-től, német nyelven a Pester Lloydban jelentek meg).
Nevéhez fűződik a korszak legjelentősebb élclapjának, a Borsszem Jankónak a megalapítása, haláláig az egyik álnevén (Csicseri Bors) szerkesztette a lapot. A Borsszem Jankó előzményeként Spitzig Iczig naptára címmel kezdetben „humoristikus kalendáriommal” jelentkezett (1866–1867), majd az általa megteremtett alakjai nevén adta ki évről-évre a Borsszem Jankó naptárait (1868-tól) és néhány Borsszem Jankó albumot. Csicseri Bors néven, szintén az élclap karaktereiből írta meg Egy görbe nap c. bohózatát (1902), ill. a legnépszerűbb figuráiból (pl. Mokány Berczi) elbeszélésköteteket is szerkesztett. Magyarország és a Nagyvilág címmel napilapot (1870–1879); Kis Lap címmel gyermeklapot adott ki (1871–1908) és ő szerkesztette a Forgó bácsi képes könyvét (1874) és Forgó bácsi gyermekszínházát (1882). Heckenast Gusztáv kiadásában, Regélő címmel „regény folyóiratot” szerkesztett (1865-től). Élete utolsó évtizedében már felhagyott a Borsszem Jankó szerkesztésével (jóllehet álneve, a Csicseri Bors élete végéig a lapon maradt mint szerkesztő, 1916-tól pedig mint alapító szerkesztő…) és elsősorban újraírt és -szerkesztett elbeszéléskötetet közölt, valamint visszaemlékezései (emlékrajzai) rendezésével foglalkozott.
Leggyakoribb álnevei: Csicseri Bors, Forgó bácsi, Kappan Tóbiás, Mokány Berczi, Porzó, Seiffensteiner Salamon, Spitzig Iczig, Dr. Tőkés stb. Első írásai Ágay Adolf névváltozatban is megjelentek.
Ágai Adolf az 1860-as évektől a fővárosban élt, Budapesten hunyt el, a Rákoskesztúri Izraelita Temetőben nyugszik. A gyászszertartáson Fischer Gyula rabbi emlékezett meg munkásságáról, a Kisfaludy Társaság nevében Alexander Bernát, a Petőfi Társaság nevében Lampérth Géza, a Budapesti Újságírók Egyesülete nevében Szatmári Mór búcsúztatta. A főváros által adományozott díszsírhelynél Molnár Jenő, a Borsszem Jankó szerkesztője és Székely Ferenc udvari tanácsos méltatta érdemeit. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Munkásságáról, születésének századik évfordulóján, Az Újság részletesen megemlékezett. Életműve feltáratlan, jóllehet munkái közül emlékrajzai többször is megjelentek hasonmás kiadásban. Utolsó budapesti, terézvárosi lakásában (VI. kerület Baross utca 11.) tárlatot rendeztek tiszteletére (2007. szept.-ében).
Elismertség
A Kisfaludy Társaság tagja (1877-től).
Elismerés
Jánoshalma díszpolgára (posztumusz, 2007).
Szerkesztés
Kisebb írásai a fentieken kívül még – többek között – a Nővilágban (1857), a Szépirodalmi Közlönyben (1858), a Napkeletben (1858), a Családi Körben (1861–1862), az Ország-Tükre c. lapban (1863), a Fővárosi Lapokban (1870–1889, 1891–1900), a Magyar Bazárban (1874), az Egyetértésben (1874), a Reformban (1874), az Ország–Világban (1880, 1887), a Magyar Salonban (1884–1886), a Budapesti Hírlapban (1892–1904), a Magyar Géniuszban (1893), a Pesti Naplóban (1893–1896), a Háztartásban (1895), a Budapesti Naplóban (1897–1904), a Magyar Nemzetben (1899–1905), Az Újságban (1906–1914) jelentek meg. Jókai Mór A kőszívű ember fiai c. regénye egyik mellékszereplője, Tallérosy Zebulon nevén több levelet is közölt Jókai lapjában, az Üstökösben. Utolsó írását a restaurált Lánchíd újramegnyitásáról a Pester Lloyd közölte.
Főbb művei
F. m.: Gyermek humor. Rajzok és jellemző vonások a gyermekvilágból. Összegyűjté Forgó bácsi. (Bp., Athenaeum, 1877)
Alszögi történet. Székfoglaló. Felolvastatott 1877. dec. 27-kén. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1877/78)
Porzó tárcza-levelei. Rajzok a társaséletből, a család köréből, úti vázlatok. I–II. Két kötetben, félvászon kötésben, gerincén aranyozott címkékkel. (Bp., Athenaeum, 1877; 2. kiad. 1880)
A varróleány. Petőfi életéből. Elbeszélés. (Koszorú, 1879)
Gyöpre magyar! Válogatott kortes-fogások, nóták és választási tréfák. Vasvellával összehányta Duhaj Marczi, elejébe csördít Nömös Mokány Berczi. Illusztrált kiadói díszkötésben. (Bp., Athenaeum, 1879)
Magyar női typusok. Felolvastatott 1882. febr. 12-kén. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1881/82)
Forgó bácsi gyermekszínháza. Tizenhat vígjáték, színmű és apró jelenet gyermekelőadások számára Litografált borítóval, illusztrált kiadói kötésben. (Bp., Athenaeum, 1882)
Diák ismeretek tára. Terjeszti Bukovay Absentius ősjogoncz. (Bp., Athenaeum, 1883)
Forgó bácsi képeskönyve. Versek és mesék 24 finoman színezett képpel. (Bp., Singer és Wolfner, 1886)
Censor [Bunce, Oliver Bell]: Nem illik! Útmutató a társadalmi érintkezésben többé-kevésbé elterjedt visszásságok, nyelvi hibák és egyéb botlások elkerülésére. Az angol Don’t nyomán honi viszonyainkra alkalmazta M. T. A bevezetést írt Porzó néven. (1–4. kiad. Bp., Singer és Wolfner, 1886)
Az én kis világom. Versek és mesék 20 finoman színezett képpel. (Bp., Singer és Wolfner, 1887)
A megvénülés. Elégia 3 énekben. Felolvastatott 1888. febr. 5-kén. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1887/88)
Sanyaró Vendel válogatott nyögései. (Bp., Singer és Wolfner, 1888)
Fáin! Java adomák tárháza. Sajátkezöleg elmondja Seiffensteiner Salamon. Összegyűjtötte Csicseri Bors, rajzolta Homicskó Athanáz. (Bp., Singer és Wolfner, 1889; 2. kiad. 1892)
Parlaghy Kálmán [Porzsolt Kálmán]: Kártyajátékok könyve. Az előszót írta Mokány Berczi néven. (Bp., Lampel, 1889; 2. jav. és bőv. kiad. 1907)
Por és hamu. Barátaim és jó embereim emlékezete. (Bp., Athenaeum, 1892)
Igaz történetek. Húsz elbeszélés. (Bp., Lampel, 1893; 2. kiad. 1895)
Vízen és szárazon. Útirajzok. I–II. köt. (Bp., Athenaeum, 1895)
A Violka Vera s egyéb elbeszélések. Írta Porzó néven. (Magyar Könyvtár. 24. Bp., 1897)
Vay Sarolta: Régi magyar társasélet. A bevezetést írta Porzó néven. (Bp., Athenaeum, 1900)
Egy görbe nap. Énekes bohózat 3 felvonásban tánczokkal. Almási Balogh Tihamérral. Zenéjét szerzette Barna Izsó. (Bp., Athenaeum, 1902; bemutató: Népszínház, 1902. febr. 8.)
A kis olvasó. Szózat a szülékhez. Gyermeklevelek gyűjteménye. Összeáll. és kiadta Forgó bácsi néven. (Bp., 1903)
Új hantok. A Por és hamu 2. sorozata. Porzó néven. (Jeles elbeszélők kincsestára. Bp., Athenaeum, 1906)
Mészáros Zsigmond: A négy fiú. Elbeszélés a serdültebb zsidó ifjúság számára. Az előszót írta Ágai Adolf. (Bp., Lampel, 1909)
Utazás Pestről-Budapestre. 1843–1907. Rajzok és emberek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. Porzó néven. Ill. Bér Dezső, Garay Ákos. Homicskó Athanász és Mühlbeck Károly. (A Pesti Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság kiadványa. Bp., 1908; 2. kiad. 1909; 3. kiad. 1912)
Utazás Pestről-Budapestre. 1843–1907. Rajzok és emberek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. Hasonmás kiad. Az előszót írta Ráday Mihály. 28. táblával. (Bp., Fekete Sas Kiadó, 1998; 2. kiad. 2004; 3. kiad. 2017)
Ha’ sszólljék! … Mokány Berczi viselt dolgai mind a kilenc világrészben és a hozzájuk kapcsolt vármegyékben. I–II. köt. Csicseri Bors néven. Jankó János és Garay Ákos 150 tollrajzával. (Gyoma, Kner, 1910)
Neményi Erzsébet irodalmi hagyatéka: Könyvekről és írókról. – Napról-napra. – feminizmus kérdéséről. – Vegyes témák. A bevezetést írta Porzó néven. (Bp., Pallas, 1910)
Rontó Pál viselt dolgai vízen és szárazföldön. Forgó bácsi néven. (Bp., Athenaeum, 1912)
Szécsi Ferenc: Derű. Sz. F. válogatott munkái: karcolatok, tárcák, jelenetek, színdarbok. I–III. köt. Porzó előszavával, Geiger Richard rajzaival. (Gyoma, Kner, 1912)
Kner Izidor agyafúrt alakjai. Csicseri Bors előszavával és Bér Dezső, Garay Ákos, Geiger Richard, Homicskó Athanász, Kalivoda Kata, Mühlbeck Károly, Vadász Mihály 170 eredeti rajzával. (Bp.–Gyoma, Dick Manó–Kner, 1914; 2. tetemesen bőv. kiad. 200 eredeti rajzzal, Gyoma, Kner, 1915; 3. tetemesen bőv. kiad. 253 eredeti rajzzal, Gyoma, Kner, 1926; hasonmás kiad. Gyoma, 2010)
Seiffensteiner Salamon adomái. Szerk. és kiadta Bér Dezső és Molnár Jenő. (A Borsszem Jankó Könyvtára 1. Bp., 1920; hasonmás kiad. Bp., Stúdió-1 Könyvkiadó, 1989)
Dombszögi és bugaci Mokány Berci zaftos históriái. Írta Csicseri Bors. Aktuális ízzel fűszerezte Molnár Jenő. (A Borsszem Jankó kiadványa. Bp., 1927)
Forgó bácsi könyve. [Ágai Adolf meséinek új, átd. kiadása.] Benedek Kata rajzaival. (Bp., Révai, 1931)
Violka Vera. Elbeszélés. (Élő könyvek. Magyar klasszikusok 59–60. Régi magyar elbeszélők. I–II. köt. Bp.,. Franklin, 1934)
Nagy mesekönyv kicsinyeknek: Forgó bácsi könyve. – Jókai Mór: Mesekönyve. – Ritoók Emma: Tündérmesék. (Bp., Révai, 1938)
Kardhányó Izidor. – Két gyerek. Elbeszélések. („Minden hiábavalóság…” Novellaantológia száz év zsidó prózájából. 1848–1948. Vál., szerk., az utószót írta Kőbányai János. Bp., Múlt és Jövő Kiadó, 1999)
Az örök zsidó. Régi naplók, életképek. 1862–1906. Komlós Aladár tanulmányával. Összeáll., az utószót írta Kőbányai János. (Hágár 11. Magyar zsidó elbeszélések. Bp.–Jeruzsálem, Múlt és Jövő Kiadó, 2010).
F. m.: a Borsszem Jankó és előzményei humorisztikus naptárai: Spitzig Itzig naptára 1867-re és 1868-ra. (Pest, 1866–1867)
Borsszem Jankó naptára 1869–1875. Szerk. Csicseri Bors. (Pest, 1868–1874)
Mokány Berczi naptára 1876-ra. Szerk. Csicseri Bors. (Bp., 1875)
Püf neki! Mokány Berczi válogatott gorombaságai. Naptári résszel 1877-ra. Szerk. Csicseri Bors. (Bp., 1876)
Abrincs! 150 jordány vicz Seiffensteiner Salamontól. Szerk. Mokány Berczi. Naptári résszel 1879-re. (Bp., 1878)
Csihaj! Mulatságos és vérengző antisemita naptár 1881-re. Tojáss Dánielnek dedkálta Mokány Berczi. (Bp., 1880)
Drukk! Mokány Berczi humorisztikus naptára 1882-re. (Bp., 1881)
Czu tumm! Hexti antisemita naptár 1883-ra. Szerk. Kraxelhuber Tóbiás. (Bp., 1882)
Mihaszna András naptára 1884-re. (Bp., 1883)
Poszkiszli naptár 1885-ki bátorságos esztendőre. Rátanát Mihaszna András. (Bp., 1884)
Az 1886-ki Dsentri-naptár. Megcselekedték a Borsszem Jankó írástudói, eleibe csördít Mokány Berczi. (Bp., 1885)
Virtus-naptár az 1887-ki deczifittyes esztendőre. Írták a Borsszem Jankó legényei, placzra lökte Mokány Berczi. (Bp., 1886)
Tilos naptár az 1888-ki szerelmetes esztendőre. Írták a Borsszem Jankó legényei. (Bp., 1887)
Muszáj naptár 1889-re. Sanyaró Vendelnek tollába diktálta Mokány Berczi. (Bp., 1888)
Hoch! Hexti naptár az 1890-ki proczessziós esztendőre. Egyberugdalta s placzra eresztette nömös bugaczi és dombszögi Mokány Berczi. (Bp., 1889)
Nix dajcs! Ősi szittya naptár az 1891-ik bomlott, hochtalan esztendőre. Szerk. Mokány Berczi néven. Ill. Homicskó Athanász és Jankó János. (Bp., 1890)
Hozom! Parádés naptár az obstrukcziós 1892-ik esztendőre. Kidrukolta a ládafiából és sajátkezűleg tollba diktálta Mokány Berczi. (Bp., 1891)
Rebesszer. Az 1894-ik slágeres esztendőre szóló kalendáriom. Szerk. Mokány Berczi néven. (Bp., 1893)
Rekontra. A legtökéletesebb kalendáriom … az 1895-ik ösméretlen esztendő leleplezésére. Szerk. Mokány Berczi néven. (Bp., 1894)
Püf neki! 1000 esztendőrül 1000 esztendőre, országrul világra 1896-ra szóló … millenáris kalendárium. Szerk. Mokány Berczi néven. (Bp., 1895)
Mokány Berczi kvóta-naptára az 1898-ik provizóriumos esztendőre. (Bp., 1897)
Mucsai naptár 1899-re. Szerkesztettem énmagam, özveg Kuczoráné bús elhagyatottságomban, de nem egyedül. (Bp., 1898)
Paktumos naptár az 1900-ik új század beharangozására … Sokadmagával kifundálta Mokány Berczi. (Bp., 1899)
Szemérmetes naptár az 1901-iki szégyenlős esztendőre. Sokadmagával kifundálta Mokány Berczi. (Bp., 1900).
F. m.: kisebb írásai a Magyar Nyelvőrben: Gúnynevek. (1876. 5.)
Méla, pajzán. (1877. 10.)
Ötletfélék. Csirkefogó. (1886. 4.)
Laikus nyelvészkedés. – Tűzajtó. (1896. 11.)
A Borsszem Jankó szavai. (1897. 2.)
Káré. (1897. 6.)
A kutya a magyar szólásokban. (1899. 2.)
Párbeszédek. (1902. 5.)
Pesti magyarság 1853-ból. (1914. 5.).
F. m.: ford.: Dumas, Alexandre [Dumas Sándor]: A nászruha. Regény. I–III. köt. Egy kötetben. Ford. K. T. (Hartleben Olvasó Tára. Pest, Hartleben Konrád Adolf kiadása, 1860)
Kock, Paul de [Kock Pál]: Cherami, a párisi kalandor. Regény. I–III. köt. Egy kötetben. Ford. K. T. (Hartleben Olvasó Tára. Pest, Hartleben Konrád Adolf kiadása, 1860)
Gerstäcker, Fridrich Wilhelm [Gerstäcker, Frigyes]: Az arkanzaszi lókötők. Jelenetek az amerikai erdőéletből. I–IV. köt. Fordították Ágay Adolf és Zilahy Károly. Egy kötetben. (Hartleben Olvasó Tára. Pest, Hartleben Konrád Adolf kiadása, 1860)
De la Tour, Gustave Louis [De La Tour gróf]: Jelenetek a magyar életből. I–III. köt. Egy kötetben, aranyozott félvászon kötésben. A franczia eredeti után fordítá Ágay Adolf. (Hartleben Olvasó Tára. Pest, Hartleben Konrád Adolf kiadása, 1861)
Nixarpa Eiluj [Apraxin Júlia]: Ilona. Regény a magyar életből. I–II. köt. Egy kötetben, aranyozott dombornyomásos papírkötésben. A franczia eredeti után fordítá Ágay Adolf. (Hartleben Olvasó Tára. Pest, Hartleben Konrád Adolf kiadása, 1861)
Kock, Paul de [Kock Pál]: Víg czimborák. Regény. I–IV. köt. A franczia eredeti után fordítá Ágai Adolf. Egy kötetben. (Hartleben Olvasó Tára. Pest, Hartleben Konrád Adolf kiadása, 1863)
Montépin, Xavier de: Egy őrült szerelmei. Regény. I–II. köt. A franczia eredeti után fordítá Ágai Adolf. Egy kötetben. (Hartleben Olvasó Tára. Pest, Hartleben Konrád Adolf kiadása, 1864).
Irodalom
Irod.: források: Új névvel találkozánk a Hölgyfutárban: Ágai Adolf. Mint értesülünk nem ál-név. (Budapesti Hírlap, 1854. jún. 11.)
Szerkesztői üzenet. Bécs. K. T.-nek. Vahot Imrének az a fixa ideája, hogy Ön Ágay Adolf. (Vasárnapi Újság, 1859. 9.)
Ágai József dr. Abonyban, ahol 22 évig működött, s köztiszteletben állt f. hó 13-án elhalálozott. (Orvosi Hetilap, 1864. 13.)
Ágai Adolf jegyet váltott Steiner Regina kisasszonnyal, a fővárosi izraelita hölgyvilág egyik bájos és szeretereméltó hölgyével. (Nefelejts, 1867. márc. 3.)
Ágai Adolf írótársunk f. hó 23-án kelt egybe Steiner Regina kisasszonnyal. (Nefelejts, 1867. máj. 25.)
Ágai Adolf írótársunk tegnap kelt egybe Steiner Regina kisasszonnyal. (Pesti Napló, 1867. máj. 25.)
Ágai Adolf író szeretett édesanyja, Ágai József dr. özvegye, Schlesinger Jozefa elhalálozott. (Fővárosi Lapok, 1877. aug. 31.)
Ágai Adolf szellemes írónk eljegyezte May Teréz kisasszonyt. (Fővárosi Lapok, 1879. nov. 25.)
Ágai Adolf menyegzője May Terka kisasszonyal tegnap történt meg Aradon. (A Hon, 1879. dec. 23.)
May Gusztáv aradi biztosító társasági tisztviselő, Ágai Adolf apósa elhunyt. (Nemzet, 1886. ápr. 23.–Fővárosi Lapok, 1886. ápr. 28.)
Kiss Mór, az Első Magyar Általános Biztosító Társulat temesvári főügynökségének helyettes czégvezetője jegyet váltott May Berta kisasszonnyal, néhai May Gusztáv leányával. (Nemzet, 1886. aug. 11.)
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. 1800–1893. [Rozenczveig József névmagyarítása Ágaira.] (Bp., 1895)
Elhunyt Pollák Henrikné May Regina. (Miskolczi Napló, 1903. febr. 26.)
Elhunyt May Ilka. (Pesti Hírlap, 1904. szept. 6.)
Elhunyt dr. Dukesz Márton hitvese, Ágai Adolf leánya, Ágai Margit. (Egyenlőség, 1904. 1.)
Porzó. Ágai Adolf. (Ország–Világ, 1908. 5.)
Mezey Sándor: Ágai Adolfról. (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1913)
Elhunyt özvegy May Gusztávné Politzer Júlia. (Az Újság, 1915. nov. 22.)
Ágai Adolf nyolcvanéves. (Világ, 1916. márc. 31.)
Ágai Adolf ünneplése. (Népszava, 1916. ápr. 1.)
A nyolcvan esztendős Ágainál. (Pesti Napló, 1916. ápr. 1.)
Ágai Adolf meghalt. (Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1916. szept. 22.)
Ágai Adolf. (Pesti Napló–Az Újság, 1916. szept. 22.)
Sebestyén Károly: Ágai Adolf doktor. (Budapesti Hírlap, 1916. szept. 22.)
Molnár Jenő: Az öreg doktor. Emlékezés Ágai Adolfra. (Pesti Napló, 1916. szept. 23.)
Molnár Jenő: Csicseri Bors. [Ágai Adolf.] (Borsszem Jankó, 1916. szept. 24.)
Ágai Adolf temetése. (Pesti Napló, 1916. szept. 25.)
Ágai Adolf. (Vasárnapi Újság, 1916. 40.)
Hajdú Miklós: Ágai Adolf. (Magyar Zsidó Szemle, 1916)
Schächter Miksa: Ágai Adolf és a zsidóság. (Múlt és Jövő, 1916)
Schöpflin Aladár: Ágai Adolf. (Nyugat, 1916. 19.)
dr. Ágai József sírkövéről. (Múlt és Jövő, 1917. 3.)
Gálos Rezső: Ágai Adolf. (Irodalomtörténet, 1917. 1.)
Gerő Ödön: Ágai Adolf. (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1918)
Kéky Lajos: Ágai Adolf. (Budapesti Szemle, 1918)
Ágai Adolf emléke. Születésének századik évfordulója alkalmából. Pintér Jenő: Ágai és a magyar irodalom. – Szécsi Ferenc: Csicseri Bors mester és legényei. – Gyalui Farkas: Emlékezéseim Ágai Adolfról. – Aranyi Lipót: Ágai Adolf a magánéletben. – Komlós Aladár: Porzó. – Steiner Lenke: Forgó bácsi. (Az Újság, 1936. márc. 29.)
Ágai Adolf özvegye, May Terka meghalt. (Az Újság, 1921. ápr. 26.)
Ágai Vilmos temetése. (Magyarság, 1936. dec. 25.)
Ágai Adolf levele Bulla Jánoshoz. Közli: Zsoldos Jenő. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1939. 1.)
Az Izraelita Magyar Egylet levele Ágai Adolfhoz. Közli: Zsoldos Jenő. (Libanon [folyóirat], 1940. 3.).
Irod. és műveiről: Feleki Sándor: Á. A.: Por és hamu. Barátaim és jó embereim emlékezete. (Egyenlőség, 1892. 17.)
Szász Zoltán: Á. A. könyve. Á. A.: Utazás Pestről-Budapestre. 1843–1907. Rajzok és emberek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. (Nyugat, 1908. 6.)
Wildner Ödön: Á. A.: Utazás Pestről-Budapestre. 1843–1907. Rajzok és emberek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. (Városi Szemle, 1908. 3.)
Terebesi László: Népiességek Á. A. tárcáiban. (Magyar Nyelvőr, 1910. 7.)
Szini Gyula: Á. A. (Nyugat, 1912. 5.)
Lőw Immanuel: Ágai-szószedet. 1–3. Szószedet Ágai írásaiból. 1–3. – Rubinyi Mózes: Ágai stílusáról és nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1924. 3-4.–7-10.)
Steiner Lenke: Á. A. Kismonográfia. (Bp., 1933)
Sós Endre: A nagyváros írói. (Pesti Könyvtár. A Budapesti Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet kiadványa. Bp., 1946)
Csathó Kálmán: Írótársak között. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965)
Sós Endre: Á. A. tárcái. (Új Élet, 1968. 5.)
Szállási Árpád: Á. A. (Orvosi Hetilap, 1974. 26.)
Kronstein Gábor: A Borsszem Jankó válsága a XX. század elején. (Magyar Könyvszemle, 1975. 1-4.)
Scheiber Sándor: Á. A. zsidó folklorisztikus adatai. (Magyar Izraeliták Országos Képviselete évkönyve, 1983/84)
N. Kósa Judit: Porzó a régi Pestet hagyta ránk. Á. A.-ot alighanem a saját nevén tartották számon a legkevesebben. (Népszabadság, 2001. szept. 21.)
Torda István: Porzó, Csicseri Bors, Forgó bácsi. Százhuszonöt éve jelentek meg Á. A. pesti tárcái. (Népszabadság, 2002. aug. 5.)
Horváth Júlia Borbála–Sebestyén László: Porzó ágai. [Á. A-ról.] (Budapest [folyóirat], 2007. 10.)
Rády Mihály: Ajánlom Porzót. [Á. A.: Utazás Pestről-Budapestre.] (Budapest [folyóirat], 2017. 5.)
Révész Sándor: Oh, sanyarú, termő hazám. Á. A.: Utazás Pestről-Budapestre. (Mozgó Világ, 2017. 7-8.)
Bán Zoltán András: Egy göröngytelen pálya. Á. A.: Utazás Pestről-Budapestre. (Magyar Narancs, 2018. máj. 19.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Zenei lexikon. I–III. köt. Főszerk. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. (Bp., 1965)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Mokány Berczi és Spitzig Itzig, Göre Gábor mög a többiek… A magyar társadalom figurái az élclapokban 1860 és 1918 között. Vál., szerk., az utószót írta Buzinkay Géza. (Magyar Hírmondó. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1988)
Budapest lexikon. I–II. köt. Főszerk. Berza László. (2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1993)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. (Újvidék, 2002)
Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303758 (Ágai Józsefné Schlesinger Jozefa gyászjelentése, 1877)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/220245 (May Gusztáv gyászjelentése, 1886)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/409252 (Dukesz Mártonné Ágai Margit gyászjelentése, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P6P-55R?i=142&wc=92SH-RM3%3A40678901%2C47638701%2C41570502&cc=1452460 (Dukesz Mártonné Ágai Margit halotti anyakönyve, 1903)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/495817 (Pollak Henrikné May Regina halotti anyakönyve, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6P5S-VDT?i=94&cc=1452460 (May Ilka halotti anyakönyve, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D41K-F8?i=355&cc=1452460 (May Gusztávné Politzer Julianna leánya, 1915)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DY4Q-SBT?i=243&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A68JF-7MHJ (Ágai Adolf halotti anyakönyve, 1916)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-69H7-3CF?i=38&cc=1452460 (Ágai Adolfné May Terézia halotti anyakönyve, 1921)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6S-T2V?i=89&cc=1452460 (May Eszter halotti anyakönyve, 1939)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM42027
https://nntp.hu/person/person.php?personid=29061
https://nevpont.hu/palyakep/agai-adolf-ec5de
http://www.nevpont.hu/view/127
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/127
Megjegyzések
1. Ágai Béla és testvére, Ágai Vilmos valószínűleg az unokatestvérei voltak. Ágai Adolf gyászjelentésében a korabeli napilapok megemlítették, hogy gyászolják őt közeli rokonai: dr. Ágai Béla főszerkesztő és Ágai Vilmos bankfőtisztviselő.
2. A könyvészetekben szereplő Sand, Georges [!]: Egy szegény leány története c. művet Ács Antal fordította.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
