Ágoston Irén
orvos, szemész
Gróf Pálné
Született: 1924. január 6. Mórágy, Tolna vármegye
Meghalt: 2003. június 23. Dunakeszi, Pest megye
Család
Szülei: Ágoston József állomásfőnök, Zaluska Mária. Édesanyja lengyel származású volt.
Keresztanyja: id. Péczely Lászlóné Mátrai Sarolta, Kodály Zoltán második feleségének, Péczely Saroltának a nagyanyja.
Férje: Gróf Pál (1912. jan. 12. Marosvásárhely–1993. dec. 27. Pécs) orvos, bőrgyógyász, a POTE Bőrklinika klinikaigazgató egyetemi tanára.
Gyermekei, fia: Gróf Pál (1951–) biológus, biofizikus, a biológiai tudomány kandidátusa és Gróf László genetikus; leánya: Gróf Ágnes orvos és Gróf Éva jogász.
Iskola
A Miasszonyunk Női Rend pécsi Szent Erzsébet Gimnáziumában éretts. (1942), a Pécsi Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1948), szemész szakorvosi vizsgát tett (1953).
Életút
A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Szemészeti Klinika gyakornoka (1948–1953), egy. tanársegéde (1953–1964), egy. adjunktusa (1964–1979) és a Kórszövettani Laboratórium vezetője. A MÁV Szakrendelő Szemészeti Ambulanciájának vezetője.
Szemészeti allergológiával, a szem egyes szöveteinek össz- és szabad-hisztamintartalmának vizsgálatával, a szem szöveteiben lévő hízósejt- és hisztamin-tartalom közötti összefüggések feltárásával foglalkozott. További kutatási területei: az avascularis cornea anaphylaxiás reakciójában a hisztamin feltételezett szerepe; UV-sugár hatására létrejövő ophthalmia electrica patomechanizmusa.
Emlékezet
Ágoston Irén Mórágyon született, tizenhárom éves koráig Bábonyban nevelkedett, középiskoláit és az egyetemet Pécsett végezte. Gyermekkorában került kapcsolatba a Péczely és a Kodály családdal, ill. Rudnay Gyula festőművész rokonaival; zongorázni és hegedülni tanult. Tanulmányai befejezése után Pécsett telepedett le, nyugdíjazásáig ott tevékenykedett, élete utolsó éveiben Dunakeszin lakott, ott is hunyt el.
Szerkesztés
Az Új Magyar Lexikon szemészeti szócikkeinek szerzője.
Főbb művei
F. m.: Adatok a Posner–Schlosmann-syndromához. (Szemészet, 1960. 1.)
Epidemiológiai adatok a pécsi szemklinika 10 éves trachoma beteganyaga alapján. (Népegészségügy, 1960. 3.)
A szem hisztamintartalmának vizsgálata. A marhaszem összhisztamin-tartalma. Boros Bélával és Gróf Pállal. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A szem szöveteinek hízósejt- és hisztamintartalma közötti összefüggések. Boros Bélával és Gróf Pállal. (Szemészet, 1963. 4.)
A marhaszem szabadhisztamin-tartalma. Boros Bélával és Gróf Pállal. (Kísérletes Orvostudomány, 1964)
Vírusizolálási és szerológiai vizsgálatok Szegeden az 1962. évi keratoconjunctivitis járvánnyal kapcsolatban. Jánossy Gergellyel, Lengyel Gyulával és Szöllősy Ervinnel. (Orvosi Hetilap, 1964)
Adatok az intraocularis melanoblastoma prognózisához. (Magyar Onkológia, 1965)
A miosis congenita fejlődéstani alapjai, összefüggése az albinizmussal. Gróf Pállal. (Orvosi Hetilap, 1967. 32.)
A sugártest epithelsejtes daganatairól. (Szemészet, 1967. 1.)
A Recklinghausen-kór ritka szemfenéki megnyilvánulása. – Kétoldali mikrophthalmus colobomával és orbitalis cystával anus atresiás csecsemőnél. Kerek Sándorral. (Szemészet, 1968. 1-2.)
A sugártest „felnőtt típusú” malignus daganata. Boros Bélával. (Szemészet, 1968. 3.)
A piros szem előfordulása veseelégtelenségben. Gofman Ljubovval és Süle Tamással. (Orvosi Hetilap, 1973. 14.; angolul: Red Eyes in Renal Disease. Acta Medica, 1973. 1-2.).
Irodalom
Irod. és források: dr. Ágoston Irén. (Szemészet, 2003. 2.).
neten:
https://nevpont.hu/palyakep/agoston-iren-d3fad
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
