Chernel István, chernelházi
biológus, ornitológus, síelő
Született: 1865. május 31. Kőszeg, Vas vármegye
Meghalt: 1922. február 21. Kőszeg, Vas vármegye
Család
A 11. századig visszanyúló ősi magyar nemesi családból származott.
Dédszülei, apai: Chernel Dávid (1744–1808) udvari tanácsos, a dunántúli kerület táblai elnöke, grassi br. O’Sullivan Mária és Barthodeiszky Mihály (1749–1811), nemes Tóth Julianna (1765–1843). Chernel Dávid miután összeházasodott Mária Terézia királynő egyik bizalmasának leányával, áttért a reformátusról a katolikus hitre.
Nagyszülei: Chernel Ferenc (1778. máj. 7. Kőszeg–1864. aug. 5. Chernelháza, Vas vm.) főszolgabíró, országgyűlési követ, rátki és salamonfai Barthodeiszky Terézia (1788–1877. aug. 31. Kőszeg. Temetés: 1877. szept. 2. Kőszeg); gr. Festetich István (1798–1835), Chernel Sarolta Karolina (1809–1850. ápr. 30. Kőszeg. Temetés: 1850. máj. 2. Kőszeg).
Szülei: Chernel Kálmán (1822. ápr. 6. Kőszeg–1891. ápr. 21. Kőszeg. Temetés: 1891. ápr. 23. Kőszeg) ügyvéd, vadászíró, tolnai gr. Festetich Mária (1836–1910. okt. 7. Kőszeg. Temetés: 1910. okt. 9. Kőszeg).
Chernel Kálmán testvérei: Chernel Ignác (1807–1894. ápr. 11. Kaposvár, Somogy vm. Temetés: 1894. ápr. 12. Csabrendek) a Batthyány uradalmak ügyésze, majd főtörvényszéki bíró, Chernel Lajos (1810–1881. okt. 1. Kőszeg. Temetés: 1881. okt. 3. Kőszeg) a m. kir. semmítőszék bírája, Chernel Vince (1812–1870) honvédtiszt, főhadnagy, Chernel Elek (1815–1887. szept. 10. Kőszeg. Temetés: 1887. szept. 12. Kőszeg) kerületi táblai ülnök, Chernel Viktor (= Chernel Győző, 1819–1884. aug. 4. Kőszeg. Temetés: 1884. aug. 6. Kőszeg) honvédtiszt, főhadnagy; ill. gr. Festetich Istvánné Chernel Sarolta Karolina (1809–1850. ápr. 30. Kőszeg. Temetés: 1850. máj. 2. Kőszeg) és Meszleny Lajosné Chernel Rozália (1824–1902. jan. 25. Bp. Temetés: 1902. jan. 28. Velence, Fejér vm.). A Festetich és a Chernel család tagjai több nemzedéken át egymás között házasodtak.
Felesége: 1890. dec. 7.–1922. febr. 21.: pongyeloki Rotth Dóra (= Róth Dóra, 1866–1940. jan. 3. Kőszeg. Temetés: 1940. jan. 5. Kőszeg), Róth József és Frölich Mária leánya.
Gyermekei, leánya: br. Schelver Györgyné Chernel Mária (1892–), fia: Chernel Miklós (1896–1916. jún. 7. Kelet-Galícia).
Iskola
A Szent Benedek-rend kőszegi (1874–1879) és a soproni gimnáziumában tanult (1879–1883), Sopronban éretts. (1883), a pozsonyi jogakadémián (1883–1886) és a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1886–1887), tanulmányait nem fejezte be.
Életút
Sopronban közigazgatási gyakornok (1888–1889), majd lemondott hivataláról, visszavonult Kőszegre és csak madártani megfigyelésekkel foglalkozott.
A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának alapító tagja és első őre (1908–1912).
A Magyar Madártani Intézet tb. igazgatója (1916–1922).
Már tizenkét éves korában naplójában feljegyezte első madár-észleléseit, jogi tanulmányai idején is elsősorban a hazai és a külföldi ornitológiai irodalmat tanulmányozta. Bejárta a Velencei-tó környékét, ellátogatott a Hanságba és a Kis-Kárpátokba, 1887-ben megismerkedett Herman Ottóval. Valószínűleg az ő hatására végleg szakított tanulmányaival és feladta jogi karrierjét (1890-től vett részt a Herman Ottó által szervezett madárvonulási megfigyelésekben). Herman Ottó javaslatára választották meg a budapesti II. Nemzetközi Ornitológiai Kongresszus előkészítő bizottsága tagjává (s még ugyanebben az évben, 1891-ben kinevezték az előkészítő bizottság főtitkárává). Szintén 1891-ben, feleségével, Norvégiába utazott, hogy Tromsö város és Tromsöya szigetén a helyi madárvilágot tanulmányozza. Több madárfaj (rozsdástorkú pityer, vékonycsőrű víztaposó) fészkelését elsőként írták le, de értékes malakológiai felfedezést is tettek a helyi puhatestű fauna tanulmányozásával. Érdeklődésük ugyanakkor kiterjedt Norvégia földrajzi viszonyaira és a lappok életére is (közös tapasztalaikról jelent meg Utazás Norvégia végvidékére c. útikönyve). A sikeres kongresszus után Herman Ottó vetette fel először egy intézmény megalapítását, amelyik a madártannal kapcsolatos kutatásokat szervezné, összefogná és irányítaná. A Magyar Ornithológiai Központ 1893. máj. 20-án alakult meg (az alapító okiratot dec. 4-én iktatták), élén mindig egy tb. igazgató állt. Az első tb. igazgató maga Herman Ottó lett, az ő halála (1914. dec. 27.) után bízták meg Chernel Istvánt az intézet vezetésével (1916–1922).
Első írásai madártani megfigyelések, kisebb észlelések voltak, majd első jelentősebb korai tanulmányában összefoglalta a magyar ornitológia történetét (A honi madártan történetéből, 1887–1888) és összeállította a magyarországi madártan bibliográfiáját (Bibliographia Ornithologica Hungarica, 1888). Az 1890-es években bejárta a történelmi Magyarország területeit, kutatásai azonban norvégiai tapasztalatai hatására kiterjedtek a táj etnográfiai, nyelvjárási és egyéb történeti megfigyelésére is. Valószínűleg ekkor figyelt fel arra, hogy a különböző régiók a tájra jellemző madarakat is más-más elnevezéssel illetik. Herman Ottó biztatására elkezdte gyűjteni a madárelnevezéseket, s szintén az ő sürgetésére adta ki Frivaldszky János Nomenclator Avium Regni Hungariae (A Magyar Birodalom madarainak névjegyzéke) c. munkáját (1898-ban. A 2. javított kiadás 1918-ban jelent meg). A Frivaldszky által összeállított anyagot saját gyűjtésével kiegészítette, átdolgozta úgy, hogy az egységes latin elnevezések mellett egységes magyar elnevezések is szerepeltek. A Nomenclator megjelenése igen nagy szakmai vitákat váltott ki, különösen Madarász Gyulával vívott heves küzdelmeket, amely végül is elvezetett a modern madártani szaknyelv, szakkifejezések és új állatnevek kialakulásához. Az 1890-es évek legvégén, ugyancsak Herman Ottó megbízásából megírta a magyarországi madárvilág első – ma is gyakran forgatott és hivatkozott – kézikönyvét a Magyarország madarait, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre (1899). Chernel István műve volt az első, magyar szerző tollából megjelent madártani monográfia. Nemzetközileg is az elsők között törekedett arra, hogy túllépjen a hagyományos madártani leírásokon, vizsgálta a hazai madárfajok fészkelési szokásait, gyomortartalmát, gazdasági hasznát és kárát, összefüggéseket fedezett fel a madárvilág és a rovarélet között. A könyv – amely huszonkét évi megfigyelése eredménye – megjelenése fordulópont volt Chernel István életében. Ha nem is zárta le madártani észleléseit és adatolásait, de érdeklődése az új évszázad kezdetén már a gazdasági madártan és a kibontakozó állatvédelem felé fordult.
Darányi Ignác földművelésügyi miniszter támogatásával Herman Ottó és Chernel István a Magyar Ornithológiai Központ programjába vette a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelmét. Az 1902-ben megkötött párizsi egyezmény után még ebben az évben megszervezte Magyarországon, Kőszegen az első madarak és fák napját (az esemény iskolai keretek közé 1906-ban került). Ennek a gondolatnak a jegyében, a következő években sorra jelentette meg madárvédelmi írásait (A madárvédelemről és az e téren való teendőinkről [1908]; Madárvédelmi törekvések Magyarországban [Máday Izidorral, 1911]). Nevéhez fűdik a fészekodúk és madáretetők magyarországi meghonosítása, az elsőket maga készítette és helyezte el Kőszegen, a háza körüli parkban. Részt vett az Országos Állatvédő Egyesület szervezésében (1902-ben megalapította kőszegi fiókját). Herman Ottó halála után megválasztották a Magyar Ornithológiai Központ tb. igazgatójának, amely ekkor vette fel a Magyar Madártani Intézet nevet. Igazgatósága alatt megjelentette a Nomenclator 2. kiadását, elkészített egy újabb tervezetet a madárvédelemről. A madárvédelem egyik jelentős európai képviselőjeként rendszeresen részt vett nemzetközi ornitológiai és állatvédelmi konferenciákon és kongresszusokon (Londonban, Berlinben, Párizsban és Torinóban). Élete utolsó éveiben a trianoni országvesztésnek a hazai madárvilágban okozott veszteségeit vizsgálta.
Chernel István érdeklődése Fridtjof Nansen (1861–1930) könyvének (németül: Auf Schnee-schuchen durch Grönland, 1890) hatására fordult Norvégia felé. Norvégiában látott először síléceket, amelyek jelentősen megkönnyítették közlekedését. Chernel István Norvégiából hozta Magyarországra az első „lábszánkókat”: 1892-ben ő síelt először Magyarországon, Kőszegen; felesége, Róth Dóra volt az első magyar női síelő! Nemsokára, 1893-ban, Kőszegen három pár „lábszánkót” is készített, és tapasztalatairól megírta az első magyarországi síszakcikkekket, valószínűleg ő szervezte meg az első síversenyeket is, valamint A lábszánkózás kézikönyve címmel az első magyarországi síkönyv szerzője (1897). Könyvében leírta, hogy az általa lábszánkónak nevezett „ski”-ről egy Hammerfest és Vadsö közötti Jeges-tengeri hajóúton hallott először. Itt ismerkedett meg Ole Ravnával, egy lapp férfivel, aki részt vett Nansen expedíciójában, amikor a neves sarkkutató „lábszánkóval” áthatolt Grönland örökös jégmezőin. Könyve előszavából az is kiderült, hogy Chernel István nézőként részt vett az első és második közép-európai „lábszánkóversenyen” és sportkiállításon (Mürzzuschlag, Stíria, [Stájerország], Ausztria, 1893. febr. 2. és uo. 1894. jan. 5–6.) és a harmadik „nemzetközi mérkőzésen” is (Pötzleinsdorf, [ma: Bécs külvárosa], 1896. jan. 5-6.). A lábszánkózás mint sport c. fejezetben részletesen beszámol az általa ismert első síversenyek eredményeiről, elsőként közöl „ugró-versenyeket”, már ismeri az „ugrósáncz” fogalmát, részletesen leírja a leghíresebb „lábszánkó-versenypályát, a holmenkollit (Holmenkollen, Oslo, Norvégia).
Muzeológusként megszervezte a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályát (1908), a múzeumnak adományozta ritka példányokat is tartalmazó híres madár-, fészek- és tojásgyűjteményét. A múzeum első őreként ő alakította ki a Vas vármegye madárvilágát bemutató kiállítását, amely muzeológiai újdoonságnak számított. Chernel elsőként mutatta be a madarakat élőhelyeik szerint csoportosítva. Lefordította továbbá Alfred Brehm Tierleben c. művének három madártani kötetét (1902–1904), ill. szakértőként közreműködött Johann Friedrich Naumann Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas (1897–1905) c. monográfiasorozatának új kiadásában.
Emlékezet
Chernel István Kőszegen született és életének jelentős részét is szülővárosában töltötte, Kőszegről irányította a Magyar Madártani Intézet munkáját és az országos madárvédelmi szervezési feladatokat is. 1922 telén egy hideg vasúti kocsiban tüdőgyulladást kapott, s a szövődményként fellépő spanyolnáthában hunyt el, Kőszegen. Chernel István Kőszegen, a chernelházi Chernel család sírjában nyugszik, a sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Kőszegi szülőházán emléktáblát helyeztek el (1930. jún. 8-án) és szobrát is leleplezték (domborműves emléktábla, Mayer Sándor alkotása, 1931. máj. 31.). Egykori kertjében (Chernel-kert Arborétum), ahol az első madáretetőket elhelyezte madárvédelmi mintatelep és Chernel István-emlékmúzeum működik (1972-től, s a múzeum Bechtold Istvánnak is emléket állít).
Róla nevezték el az 1957–1959-ben épült agárdi madárvártát (Chernel István Madárvárta, 1965-től, a Chernel István utcában, ahol szobra is látható). Az agárdi csónakkikötőben szintén elhelyezték mellszobrát (Kontur István alkotása, mészkő, 2015. máj. 31.). Nevét vette fel továbbá a kőszegi Chernel István Sípálya (1972-ben), a gárdonyi Chernel István Általános Iskola és Gimnázium (2011-ben) és a sísport népszerűsítésére alakult eplényi Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter (2014-ben, az egyesület Eplényben Chernel István-emléktáblát is avatott, szintén 2014-ben). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Chernel István-emlékérmet alapított (1979-ben).
Elismertség
Az Országos Állatvédő Egyesület alelnöke (1902–1922); a Kőszegi Állatvédő Egyesület alapító elnöke (1902-től), a Soproni Állatvédő Egyesület tb. elnöke (1900-tól).
Szerkesztés
A Vadász- és Versenylap (1881–1888), a Kőszeg és Vidéke (1881–1900) és a Sopron c. lap (1885–1889) munkatársa.
A Természettudományi Közlöny állandó külső munkatársa (1887–1922).
Főbb művei
F. m.: madártani és vadászati művei: Bibliographia Ornithologica Hungarica. – Monographia a magyar madártani irodalomból. (Magyar Könyvszemle, 1888 és külön: Bp., 1888)
Utazás Norvégia végvidékére. 57 eredeti képpel. (Bp., Révai, 1893)
Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre. I–II. köt. I. könyv. XI táblával, 49 szövegrajzzal. II. könyv. XL színes táblával, öt műlappal és kilenc szövegképpel. A bevezetést írta Herman Ottó. Ill. Háry Gyula és Nécsey István. (Bp., 1899)
Madarak. I–III. köt. I. köt. 19 táblával, II. köt. 18 tábléával. III. köt. 80 táblával. Brehm Alfréd Az állatok világa. Madarak cz. művének magyarra fordított és a hazai viszonyokra átalakított, kiegészített IV–V–VI. kötete. Aranyozott, félbőr díszkötésben is. (Bp., Légrády, 1902–1904)
Az okszerű madárvédelem eszközei. 23 képpel. (Az Országos Állatvédő Egyesület kiadványa. Bp., Grimm, 1907)
A madárvédelemről és az e téren való teendőinkről. (Kolozsvár, Ellenzék, 1908)
Madárvédelmi törekvések Magyarországban. A társadalom közreműködése. Máday Izidorral. (Bp., Pátria, 1911)
A Magyar Birodalom madarainak névjegyzéke. – Nomenclator Avium Regni Hungariae. Összeáll. Ch. I. (Aquila, 1918 Supplementum és külön: A m. kir. Ornithologiai Központ kiadványa. Bp., 1918)
A vadászat nemes élvezete. Válogatott vadászati írások és vadásznaplók. Vál., szerk., az utószót írta Majthényi László. (Bp., Kortárs Kiadó, 2015).
F. m.: a síelésről szóló írásai: A lábszánkózásról. – Ch. I. levele a lábszánkózásról. (Vasárnapi Ujság, 1893. febr. 12.)
A lábszánkózásról. (Erdély, 1894. 1-2.)
A lábszánkó meghonosodása. (Vasárnapi Ujság, 1895. jan. 27.)
A lábszánkó-versenyekről. (Vasárnapi Ujság, 1895. febr. 3.)
Az idei tél és a lábszánkózás. (Vasárnapi Ujság, 1896. febr. 23.)
A lábszánkózás kézikönyve. 47 képpel. (Bp., Lampel, 1897).
F. m.: kisebb írásai: Madártani megfigyelések Pozsony vidékén 1885-ben. (A Pozsonyi Természettudományi és Orvosi Egylet Közleményei, 1886)
A honi madártan történetéből 1. A madártan fejlődése a XVIII. század végén. – 2. E század elejétől a kir. m. természettudományi társulat megalapításáig. (Természettudományi Közlöny, 1887)
A honi madártan történetéből 3. A madártan kifejlődése a kir. m. természettudományi társulat alapításától napjainkig. (Természettudományi Közlöny, 1888)
Adatok honi madaraink népies elnevezéseihez. – A pusztai talpas tyúk ez idei megjelenése hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1888)
Tájszók. Fehérmegyeiek. (Magyar Nyelvőr, 1888. 9.)
Szólásmódok. Fehérmegyeiek. (Magyar Nyelvőr, 1888. 11.)
A II. Nemzetközi Ornithológiai Kongresszus előmunkálatai. (Természettudományi Közlöny, 1891)
Az északi víztaposó lile fészkelése és költözése. – Az újkori bálnavadászat. – A Phalaropus hyperboreus magyar elnevezése. (Természettudományi Közlöny, 1892)
A kurrogómadár [Locustella luscinioides Sav.] énekéről. Madarász Gyulával. – Még egy kis kurrogás a kurrogómadárról. (Természettudományi Közlöny, 1896)
Az erdei szalonka vadászata. (A Természet, 1897. 6.)
A szalonkales. (A Természet, 1898. 14.)
Vas vármegye állatvilága. Madarak. (Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk. Borovszky Samu és Sziklay János. Bp., 1898)
A madarak hasznos és káros voltának fogalma. (Természettudományi Közlöny, 1899)
A rovarélet és a madárélet viszonya. 1–2. (Rovartani Lapok, 1900. 4–5.)
A tavasz hirdetői. (Természettudományi Közlöny, 1900)
Az állatok és az ember. (Állategészség, 1900. 3.)
Végső szavam a Remiza és az Aegithalus ügyben. (A Természet, 1900. 11.)
Bene-kecske. (Magyar Nyelv, 1914. 7.)
A Babarcsi-tó vidékéről [Sopron megye, 1889-ben gyűjtve.]– A Fertő-tó déli vidékéről. [1889-ben gyűjtve.] – A Velencei-tó környékéről. [1887–1914-ig gyűjtve.] Több vidékről. [1887–1914-ig gyűjtve.] – Vas megyéből. (Magyar Nyelv, 1914. 8.)
A fecskék vonulása júliusban. (Természettudományi Közlöny, 1917)
Csaláncsúcs. (Magyar Nyelv, 1917. 6.).
F. m.: kisebb írásai az Aquilában: Megjegyzések a mocsári poszáta [Acrocephalus palustris, Bechst.] válfajáról. – A vörösfejű gébics [Lanius senator L.] és a Cerchneis Naumanni Flesch. (1894. 3-4.)
Chernel Kálmán madárköltözési adatsorai és adatai. (1895. 3-4.)
A költöző madarak tavaszi megjelenése Kőszegen. (1896. 1-2.)
Vörösfejű gébics. (1896. 3-4.)
Megjegyzés az ún. eltévedt költözködő madárfajokról. (1897. 1-3.)
A biológiai jegyek használatáról. (1897. 4.)
A fekete varjú [Corvus corone L.] Magyarország madárvilágában. (1898. 4.)
Czynk Ede. (1899. 1.)
Megjegyzések dr. Madarász Gyula „Újabb adatok Magyarország orniszához” cz. dolgozatára. (1899. 3.)
A madarak védelme. Mutatvány „Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre” cz. munkából. – A nemes kócsag. Mutatvány Ch. I. „Magyarország madarai”-nak II. kötetéből. – Válasz dr. Madarász Gyula úrnak, a „Természetrajzi Füzetek” t. szerkesztőjéhez intézett nyílt levelére. (1899. 4.)
A madarak hasznos és káros voltáról pozitív alapon. – Fászl István. (1901. 1-2.)
A fenyőrigó [Turdus pilaris L.] fészkelése Magyarországon. – Difformis csőrű madarak. (1901. 3-4.)
Áttelelési adatok. 1901–1902. Szűts Elemérrel és Wáhl Ignáccal. (1902. 1-4.)
A kucsmás billegető [Motacilla melanocephala Licht.] előfordulása a Királyhágón túl. – A rövidujjú pacsirta [Alauda brachydactyla Leisl.] Magyarország madárvilágának új jelensége. – Kesztyűben fészkelő nyaktekercs. (1903. 1-4.)
Vonulás és időjárás. Hegyfoky Kabossal és Medreczky Istvánnal. (1904. 1-4.)
Adatok Magyarország madárfaunájához. – Aix galericulata L. (1907. 1-4.)
A kormos légykapó fészkelése Magyarországon. – Adatok húsevő madaraink táplálkozásának kérdéséhez. – Rendellenes színezetű Emberiza citrinella. (1909. 1-4.)
Levél az olasz madárvásárról. (1912. 1-4.)
Herman Ottó. (1914. 1-4.)
A csonttollú madár [Ampelis garrula L.] fészkeléséről hazánkban. – A darázsölyv [Pernis apivorus L.] fészkeléséről és hangjáról. – A hajnalmadár Zala megyében. – Adalék a hazai madárvonulás kísérleti megfigyeléséhez. – Áttelelő vonuló madarak. – Az 1916. évi tavaszi madárvonulás Kőszegen. – Madártani adatok Chernel Miklós harctéri leveleiből. (1916)
A füsti fecske [Hirundo rustica L.] és a fekete rigó [Turdus merula L.] fészeképítése az idei szárazságban. – A havasi szürkebegy [Accentor collaris Scop.] előfordulása Zala vármegyében. – A kabasólyom [Falco subbuteo L.] fecskevadászata. – A tőkés- és nyílfarkú récék [Anas bochas L. et Dafila acuta L.] mezőgazdasági kátékonysága. – A túzok [Otis tarda L.] Vas megyében. – Adatok Magyarország madárfaunájához. – Flavisztikus széncinege. [Parus maior L.] – Jegyzetek az őszi vonulásról a Balaton vidékéről. (1917)
A szibériai rigó [Turdus sibiricus Pall.] Új jelenség Magyarország madárvilágában. – Őszi megfigyelések a Balaton vidékéről 1918-ban. (1918)
A madarak nemzetközi védelme. A párizsi békekonferenciának szánt memorandum. – A nagy kócsag [Egretta alba L.] állománya a Fertő-tavon. – A rozsdástorkú pipis [Anthus cervinus Pall.] Vas megyében. – A vörösnyakú lúd újabb előfordulása Magyarországon. – Bezerédy Ignác levele Sibrik Antal győri alispánhoz. Közli: Ch. I. – Gólyák [Ciconia alba L.] decemberben. – Madármegfigyelő állomások. – Őszi megfigyelések a Balaton vidékéről 1919-ben. – Pásztormadár [Pastor roseus L.] Vas megyében. (1919)
Adatok a Balaton és a Velencei-tó madárfaunájához. – Helyi billegetők [Motacilla boarula L.] az etetőn. – Törvény- vagy rendelettervezet honi madaraink védelméről. (1920)
A sarki búvár. [Colymbus arcticus L.] – A szajkó [Garrulus glandarius L.] károsságához. A trianoni béke és Magyarország madárvilága. – Jegyzetek a Balaton mellékéről 1921 őszén. – Kanalasgémek [Platalea leucorodia L.] Vas megyében. – Siketfajd [Tetrao urogallus L.] a síkságon. – Ugartyúk [Oedicnemus scolopax Gm.] Somogy megyében. (1921).
Irodalom
Irod. és források: Chernel István halála. (Budapesti Hírlap, 1922. febr. 23.)
Chernel István meghalt. (Magyarság, 1922. febr. 23.)
Chernelházi Chernel István. (Állattani Közlemények, 1922. 1-4.)
Chernelházi Chernel István. (Turistaság és Alpinizmus, 1922. 3.)
Chernel István. (Nimród-Vadászlap–Vadászat, 1922. 5.)
Chernel István. (A Természet, 1922. 5-6.)
Warga Kálmán: Chernel István. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Chernel István-emlékszám: Almásy György–Csörgey Titusz: Ch. I. – Schermann Szilárd: Ch. I. munkáinak chronologikus jegyzéke. (Aquila, 1922)
Chernelházi Chernel István hagyatéka. (Aquila, 1928)
Fromm Béla: Chernel István a sí eredetéről. (Magyar Cserkész, 1929. 3.)
Mannsberg, Arved: Chernelházi Chernel István életének rövid áttekintése. (Kócsag, 1930. 3-4.)
Nagy Jenő: Herman Ottó és Chernel István nyomában az északi madárhegyek tájain. (Természettudományi Közlöny, 1935)
Csaba József: Chernel István halálának 40. évfordulójára. – Adatok Chernel István életrajzához. A Chernel-jegyzetek alapján írta és összeáll. Horváth Ernő. (Savaria, 1963. 1.)
Mannsberg, Arved: Chernel István, az ember. (Aquila, 1965 és Vasi Szemle, 1965. 4.)
Szövényi István: Chernel István utolsó évei. Naplórészletek alapján. (Vasi Szemle, 1965. 2.)
Allodiatoris Irma: Chernel István. (Élővilág, 1965. 3.)
Csaba József: A kőszegi Chernel István-emlékkiállításról. (Vasi Szemle, 1966. 3.)
Csaba József: Madártani adatok Chernel István naplóiból. (Aquila, 1967)
Radetzky Jenő: Chernel István emlékezete a Velencei-tavon. (Természet Világa, 1969. 3.)
Csaba József: Chernel István és Kőszeg szerepe a sísport meghonosításában. (Vasi Szemle, 1970. 4.)
Csaba József: Chernel István. (Természet Világa, 1972. 6.)
Keve András: Chernel István szerepe a madártani kutatások alakulásában. (Vasi Szemle, 1972. 2.)
Radetzky Jenő: Chernel István. (Élet és Tudomány, 1972. 51.)
Bárdosi János: Chernel István fertői és hansági kutatásai, különös tekintettel a népi halászatra. (Savaria, 1980. 9-10.)
Radetzky Jenő: 120 éve született híres ornitológusunk, Chernel István. (Fejér megyei Szemle, 1985. 1.)
Radetzky Jenő: „Emlékezzünk régiekről…” [Chernel István emlékezete.] (Fejér megyei Hírlap, 1988. dec. 24.)
Ambrózy István madártani levelezése Chernel Istvánnal. Közli: Rékási József. (Vasi Szemle, 1991. 1.)
Rékási József: Chernel István mint a madártáplálkozási vizsgálatok megindítója. (Vasi Szemle, 1991. 2.)
Chernel István levelei Herman Ottóhoz. Közli: Kőhegyi Mihály. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1993)
Pellinger Attila: Chernelházi Chernel István Sopron vidéki, fertői és hansági madártani adatai. (Soproni Szemle, 2002. 1.)
Vig Károly: A globalitás gondolatcsírája a korai európai természetvédelmi mozgalmakban. Herman Ottó és Chernel István szerepe és a II. Nemzetközi Ornitológiai Kongesszus – Budapest, 1891 – hatása. (Vasi Szemle, 2004. 3.)
Szabó Imre: Chernel István. Egy vadász ornitológus emléke. (Nimród. Vadászújság, 2007. 5.)
Faragó Sándor: Lélekkel teljesített hivatás. Chernelházi Chernel István naplója. 1914–1922. I–II. köt. (Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2015)
Faragó Sándor–Majthényi László: Másfél évszázada született a madarak vadászó, Európa-hírű tudósa, Chernel István. (Életünk, 2015. 12. és Nimród. Vadászújság, 2015. 6.)
Gyurácz József: Chernel István születésének 150. évfordulója. (Cinege. Vasi madártani tájékoztató, 2015. 20.)
Hadarics István: 150 éve született Chernel István. (Madártávlat, 2015. 4.)
Söptei Imre: Akinek „pirosbetűs” volt Kőszeg. Chernel István diákkori naplója, 1876–1881. (Életünk, 2015. 12.)
Székely Sándor: Polihisztor alkatú madárvédő: Chernel István. (Természetbúvár, 2015. 2.)
Faragó Sándor: Chernelházi Chernel István emléktáblájának avatása Sopronban. (Soproni Szemle, 2016. 1.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások, bibliográfiák: Magyar sísport. 1913–1933. Szerk. Hensch Aladár. (Bp., 1933)
Magyar turista lexikon. Szerk. Polgárdy Géza. (Bp., 1941)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1989)
Vértesi Péterné: Chernel István, természettudós. (Vasi életrajzi bibliográfiák 5. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár kiadványa. Szombathely, 1981)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Vig Károly: A nyugat-magyarországi peremvidék állattani kutatásának története. (A Savaria Múzeum kiadványa. Szombathely, 2000)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/502957 (Festetich Istvánné Chernel Sarolta gyászjelentése, 1850)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SB9M-4N?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK59-YGC (Chernel István születési anyakönyve, 1865)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366580 (Chernel Ferencné Barthodeiszky Terézia gyászjelentése, 1877)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366601 (Chernel Lajos gyászjelentése, 1881)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366590 (Chernel Győző gyászjelentése, 1884)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366579 (Chernel Elek gyászjelentése, 1887)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366598 (Chernel Kálmán gyászjelentése, 1891)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366593 (Chernel Ignác gyászjelentése, 1894)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/423239 (Meszleny Lajosné Chernel Rozália gyászjelentése, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW5S-NW?i=22&wc=92Q6-HZ3%3A40678301%2C51865101%2C1077284803&cc=1452460 (Meszleny Lajosné Chernel Rozália halotti anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9R2W-C8Y?i=26&wc=9234-JWL%3A40681801%2C52345901%2C46351601&cc=1452460 (Chernel Kálmánné Festetich Mária halotti anyakönyve, 1910)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366599 (Chernel Kálmánné Festetich Mária gyászjelentése, 1910)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GR2M-TRF?i=196&wc=9237-ZNP%3A40681801%2C52345901%2C52847901&cc=1452460 (Chernel István halotti anyakönyve, 1922)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366594 (Chernel István gyászjelentése, 1922)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/366596 (Chernel Istvánné Rotth Dóra gyászjelentése, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9R2M-RH9?i=590&wc=9237-ZNP%3A40681801%2C52345901%2C52847901&cc=1452460 (Chernel Istvánné Róth [!] Dóra halotti anyakönyve, 1940)
http://mek.oszk.hu/22200/22262/22262.pdf (Utazás Norvégia végvidékére, 1893)
http://mek.oszk.hu/13300/13302/13302.pdf (A lábszánkózás kézikönyve, 1897)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM49441
https://nntp.hu/person/person.php?personid=19622
https://nevpont.hu/palyakep/chernel-istvan-3b276
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022
