Áfra János
pedagógus, közgazdász, irodalomtörténész, statisztikai író
Áfra Nagy János
Született: 1901. március 14. Szepsi, Abaúj-Torna vármegye
Meghalt: 1984. január 2. Budapest
Temetés: 1984. január 11. Vác
Temetési hely: Alsóvárosi Temető
Család
Szülei: Áfra János, Nagy Lídia.
Testvérei: Áfra László és Áfra Sándor.
Feleségei:
1. 1929. febr. 7.– Palásti Ilona (1883. szept. 1. Cegléd–1967. szept. 29. Bp.). Elvált.
2.: 1930. márc. 29.–1984. jan. 2.: Kurucz Lilly (= Kurucz Emília Amália, 1906. szept. 27. Bp.), Kurucz Richárd és Fettich Aranka (†1958. febr. 10. Bp. Temetés: 1958. febr. 17. Rákoskeresztúr) leánya.
Gyermekei, fia: dr. Áfra Tamás; leánya: Hadházi Ottóné Áfra Viola.
Iskola
A Nyíregyházi Állami Népiskolai Tanítóképző Intézetben éretts. (1919) és tanítói képesítést (1920), a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán magyar–történelem–német szakos polgári iskolai tanári okl. (1923), a József Műegyetemen közgazdász okl. (1924) és gazdaságtudományi doktori okl. szerzett (1929), iparostanonc-iskolai szaktanítói és szaktanári tanfolyamokat végzett (1925–1929), orosz nyelvi szaktanítói vizsgát tett (1951).
Életút
A budapesti VII. kerületi Nyár utcai Fiú Iparostanonc Iskola (1928–1932), a budapesti VIII. kerületi Szentkirályi utcai Műszerész Iparostanonc Iskolai szaktanára (1932–1941), és az iskola igazgatóhelyettese (1935–1936), egyúttal a fővárosban a vállalati tanonciskolák egy részének állami tanulmányi felügyelője is (1938–1941). Az általa megszervezett Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet igazgatója (1941. okt. 1.–1944). A II. világháború végén katonai szolgálatot teljesített (1943–1945), mint katona Németországba került (1945. jan.), hazatérése után igazolták (1945. aug.).
Hazatérése után Budapesten iparostanonc-iskolai tanár (1945–1946), a közalkalmazotti létszámcsökkentés során nyugdíjazták (1946), miután megnyerte a székesfőváros ún. centenáriumi titkos eszmeterv-pályázatát visszahívták tényleges szolgálatba (1947). A fővárosi iskolák centenáriumi programjának vezetője és a Központi Centenáriumi Iroda helyettes vezetője (1948–1949), Pesterzsébeten orosz nyelvi óraadó tanár (1947-től).
Pedagógusként elsősorban az analfabetizmus felszámolásával, az ipari tanulók oktatásának kérdéseivel, szociális helyzetük vizsgálatával foglalkozott, ezzel összefüggő gazdasági és statisztikai tanulmányokat írt. Magyarországon elsők között vizsgálta a magán- és köztisztviselők életviszonyait, demográfiai problémáit, nagyobb jogi védelmet és megélhetési biztonságot sürgetett. Feldolgozta a magyarországi iparostanonc-oktatás történetét, továbbá az elsők között szervezett pályaválasztási tanácsadást és képességvizsgálatokat.
Amatőr kutatóként Ady Endre, József Attila és Móricz Zsigmond életművét vizsgálta. Ady Endre első verseskötete 1899. jún.-ban jelent meg, az előfizetési felhívást a Szilágy c. lap azonban már 1898. júl. 3-án közzétette. Az „egy kis kötetnyi versről” szóló Előfizetési felhívás szövege a költő legelső, nyomtatásban megjelent vallomása saját költészetéről. (Az igen fontos dokumentumot az Ady-szakirodalom nem ismerte, az Áfra János fedezte fel és tette közzé 1970-ben…)
Írásai 1945 előtt Áfra Nagy János, ill. Á. Nagy János néven jelentek meg.
Elismertség
A Magyar Statisztikai Társaság tagja (1941–1944).
Szerkesztés
A Magyar Iparosnevelés szerkesztője (1927–1942).
Főbb művei
F. m.: Áfra Nagy János néven: A fővárosi iparostanoncügy társadalompolitikai problémái. Egy. doktori értek. is. (Magyar Statisztikai Szemle, 1928. 5. és külön: Bp.,. 1928)
Az írástudatlanok Budapesten. (Statisztikai közlemények. 63. köt. 1. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1930)
Az iparos- és kereskedőtanulók népességi viszonyai és szociális helyzete Budapesten. (Statisztikai közlemények. 69. köt. 2. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1932)
Az ingatlanpiaci forgalom és a telekárak újabbkori alakulása Budapesten. 1–2. (Városi Szemle, 1934- 3–4.)
A magántisztviselők. (Társadalomtudomány, 1935. 1.)
A magántisztviselők törekvései. (Társadalomtudomány, 1935. 4.)
Földrajz. A női kereskedelmi tanfolyam számára. Molnár Bélával. (Bp., 1935 és utánnyomások)
Földrajz. A kereskedelmi tanonciskolák I–IV. osztálya számára. Molnár Bélával. (Bp., 1935 és utánnyomások)
A székesfőváros iskolai gyermekvédelmi munkája a háború óta. (Városi Szemle, 1936. 4.)
A magyar tanítók korszerű szociális feladatai. (Magyar Iparosnevelés, 1937)
Ifjúságunk a gyakorlati életpályákon. (Magyar Szemle, 1937. 1-4.)
A szélsőségek és a titkos választójog. (Magyar Szemle, 1938. 1-4.)
A zsidókérdésről. (Az Ország Útja, 1938. 5. és másodközlés: Hunnia, 1991. 16.)
A magyar iparostanoncoktatás története. 10 képmeléklettel és 1 grafikonnal. (Ipari szakkönyvtár. 33–35. Az Ipari Tanfolyamok Országos vezetősége kiadványa. Bp., 1939)
A dolgozó ifjúság szociális védelme. (Az Ország Útja, 1939. 5.)
A székesfővárosi „Duna-Híd” Alap bevételei. Miből építik az új Duna-hidakat? (Városi Szemle, 1939. 3.)
Neveljünk magyar iparosokat! (Ipartestületek Lapja, 1939. 17.)
Mennyit ér Budapest földje? 1–2. (Városi Szemle, 1940. 2–3. és kötetben: Statisztikai közlemények. 92. köt. 2. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványai. Bp., 1940)
Magyar iparos- és kereskedőnevelés. (Magyar Szemle, 1940. 7-12.)
Az ipari szakoktatás fejlesztése mint kormányzati program. (Ipartestületek Lapja, 1941. 11.)
Vágy és valóság a pályaválasztásban. (Magyar Iparosnevelés, 1941)
A nemzeti munkaerő-gazdálkodás feladatai. (Magyar Statisztikai Szemle, 1942)
Beszámoló a Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet első évi működéséről. 1941. okt. 1.–1942. szept. 30. (Bp., 1942)
Die Aufgaben der Arbeitskraftbewirtschaftung in Ungarn. (Journal der Ungarischen Statistischen Gesellschaft, 1943)
A magyar iparosnevelés időszerű kérdései. A Baross Gyáripari Csoport – TESZISZ – tanoncügyi pályázatának díjnyertes pályamunkáiból Összeáll. (A Baross Szövetség Gyáripari Csoportjának kiadványai. Bp., 1944).
F. m.: Áfra János néven: Építőipari számvitel. A Számviteli Főiskola építőipari szakának és szakosított mérlegképes vizsgára előkészítő tanfolyamainak tankönyve. 2 melléklettel. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., Pénzügyi Kiadó, 1952)
Móricz Zsigmond első színpadi műve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 5-6.)
Malom a pokolban. Még valamit a Vén cigány vitatott verssorához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 3-4.)
Móricz Zsigmond és Holics Janka első találkozásai 1902-ben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 5-6.)
Balassi Bálint szidalmazó szavairól. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 1.)
Móricz Zsigmond, a debreceni újságíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 6.)
A kispesti munkásotthon története. Nagy Dezsővel. Szerk. Wellner István. (Emlékek Budapest múltjából 13. Pest környéki munkásotthonok krónikája. A Budapesti Történeti Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványa. Bp., 1969)
Ady Endre első nyilatkozata saját költészetéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 1.)
Egy ismeretlen Ady-polémia. (Irodalomtörténet, 1970. 2.)
Ady összes versei kritikai kiadásának margójára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 3.)
A népiesség szerepe Petőfi költészetében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 4.)
Két Ady-dokumentum: 1. Ady Endre szerepe a Farkas–Rubos-ügyben és első hangja a fővárosi sajtóban. 2. A fiatal Ady Endre egy színikritikusi afférja. Közli Á. J. (Irodalomtörténet, 1972. 1.)
Gárdonyi Géza levele a sályi titkos feliratról. Közli Á. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972. 5-6.)
az 1880-as évek népmulatságai és munkásszórakozásai a fővárosban. Közli: Kovács Ákos. (Holmi, 2005. 1.).
F. m.: ford.: Löbner, Walter: A pályaválasztás irányítása és a szakmai nevelés a mai Németországban. Ford. Áfra János néven. (A Magyar–Német Társaság kiadványai 15. Bp., 1943).
Irodalom
Irod.: műveiről: Simándy Pál: Tanoncsors a statisztika tükrében. Áfra Nagy János: Az iparos- és kereskedőtanulók népességi viszonyai és szociális helyzete Budapesten. (Társadalomtudomány, 1933. 3-4.)
Némedy Gyula: Áfra Nagy János: A magyar iparostanoncoktatás története. (Magyar Pedagógia, 1940)
Bódy Zsombor: A magántisztviselő a német és a magyar kortárs történeti diskurzusban a 20. században. (Aetas, 2000. 4.)
Nagy Péter Tibor: Iparostanonc-oktatáspolitika az irányított gazdaság születésének évtizedeiben. (Magyar Pedagógia, 2000. 1.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYHS-6L?i=16&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADYJ3-Q5N2 (Áfra János és Palásti Ilona házassági anyakönyve, 1929)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MC3-WZD?i=70&wc=92QB-RMW%3A40678301%2C60592401%2C1077268102&cc=1452460 (Áfra János és Kurucz Emília Natália házassági anyakönyve, 1930)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/210337 (Kurucz Richárdné Fettich Aranka gyászjelentése, 1958)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PGT-WJ?i=143&cc=1452460 (Áfra Jánosné Palásti Ilona halotti anyakönyve, 1967)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303732 (Áfra János gyászjelentése, 1984)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM42026
https://nntp.hu/person/person.php?personid=59857
https://nevpont.hu/palyakep/afra-janos-c8ffe
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022
