Papp Bertalan

Született: 1913. szeptember 7. Tiszafüred, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1992. augusztus 8. Budapest
Temetés: 1992. augusztus 28. Budapest
Temetési hely: Farkasrét

Család

Szülei: Papp Sándor (†1921. júl. 22.) magyar kir. kotróhajó főgépész, Lapu Jolán (†1918. dec. 22.).

Felesége: 1950– Mascher Erzsébet.

Gyermeke, leánya: Papp Ildikó.

Iskola

Elemi iskoláit Tiszaföldváron, középiskoláit Mezőtúron végezte, a mezőtúri református gimnáziumban éretts. (1932), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtudományi végbizonyítványt (1936), a SPOTI-n vívómesteri és testnevelő tanári okl. szerzett (1944).

Életút

Hivatásos katonatiszt (tartalékos állományban, alakulat nélküli hadnagy, 1938. szept. 1.–1940. nov. 1.), az 1. sz. honvéd gyalogezred főhadnagya (hivatássos állományban, 1940. nov. 1.–1944. júl. 1.) de tanulmányai idején (1942–1944) mentesült a frontszolgálattól. Oklevele megszerzése után mint nehéz páncéltörőágyús ütegparancsnok részt vett a nagyváradi harcokban (1944 ősze), közben századossá léptették elő (1944. júl. 1.-jétől). Tisztázatlan körülmények miatt jelentkezett a Budai Önkéntes Ezredbe (1945. febr. 2.), az egyetlen magyar katonai egységbe, amelyik a szovjet haderő oldalán részt vett a német csapatok elleni fegyveres harcban (1945. márc. 21-étől ismét páncéltörő századparancsnokká nevezték ki az új hadseregben, 1945. aug. 18-ától őrnagyi rangfokozatban). Második olimpiai bajnoki címe után alezredes (1952. okt. 1.–1973. dec. 31.), nyugállományban ezredessé léptették elő (1991). A Honvéd Központi Testnevelési Intézet közelharctanára (1950–1953).

A Honvéd Tiszti Vívó Klub (HTVK) vívó és sportlövője (1939–1945), a Toldi Miklós SE (1945–1946), a Csepeli MTK (1946–1949), a Budapesti Honvéd vívója (1950–1954). A Budapesti Honvéd vívószakosztálya (1950–1973), nyugdíjba vonulása után a teniszszakosztály vezetője (1974–1980). A Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) elnökségi tagja (1958–1974).

Kardvívásban kétszeres olimpiai bajnok (1948 és 1952: csapat); kétszeres világbajnok (1953 és 1954: csapat). Hatszoros magyar bajnok (1947: egyéni; 1944, 1946, 1948, 1949, 1951: csapat). Csak kardvívásban versenyzett, 18-szoros magyar válogatott (1948–1954).

Papp Bertalan egyszer szerzett magyar bajnoki címet – kard egyéniben, 1947-ben. A Népsport szerint „fiatal”, valójában már 33 éves sportoló óriási meglepetésre nyerte meg a vívók legnagyobb, világbajnoki döntő erősségű versenyét. A döntőben Berczelly Tibort leszámítva minden ellenfelét legyőzte, az első csörtében éppen Kárpátit verte meg 5:1-re, majd Gerevichnél is jobbnak bizonyult 5:4-re. Hiába szerepelt szenzációsan, sajnos a magyar vívók 1947-től éveken át – különböző okokból – nem vehettek részt világbajnokságokon (csak olimpiai játékokon, 1948-ban), így Papp Bertalan már 35. életévéhez közeledett, amikor első nagy világversenyén bemutatkozhatott.

 

Papp Bertalan kétszer szerzett olimpiai bajnoki címet– a magyar kardcsapat tagjaként: 1948-ban és 1952-ben. 1948-ban, Londonban, a II. világháború utáni első nyári olimpiai játékokon 18 ország jelentkezett a kardcsapatversenyre, s a nagy esélyes magyarok rögtön a középdöntőben kezdtek. Méghozzá nagyszerű hangulatban, hisz Gerevich Aladár örömhírt hozó táviratot kapott: Palkó megérkezett! A későbbi világbajnok, Gerevich Pál születése igencsak feldobta a magyar csapatot. Az előmérkőzésen Magyarország 9:2-re győzött Egyiptom ellen. A csapatban Gerevich mellett Berczelly Tibor, Rajcsányi László és Papp Bertalan szerepelt (Rajcsányi veretlenül teljesített). A következő fordulóban Magyarország 15:1-re verte Argentínát (az egyetlen vereség Rajcsányi nevéhez fűződött). A középdöntőben Lengyelország került sorra, Magyarország ezúttal Gerevich, Kárpáti, Berczelly és Papp Bertalan összeállításban 13:3-ra győzött. Az elődöntőben a néhány magyar emigráns vívóval (George Worth-Voittitz, Nyilas Tibor) megerősödött és meglepően erős amerikai válogatott várt a magyarokra. Magyarország ezúttal Gerevich mellett Kovács Pállal, Kárpáti Rudolffal és Rajcsányi Lászlóval állt fel. A 10:6-os végeredmény szorosabb mérkőzést sejtet, valójában 9:4 után már eldőlt minden. Kétségtelen azonban, hogy Rajcsányi kétszer is veszített, viszont az ő 5:1-es győzelmével alakult 9:4-re a mérkőzés. Az örök rivális Olaszország ellen szintén 10:6 lett a vége, Magyarország ismét megvédte kardcsapat-bajnoki címét (a döntőben Rajcsányi nem vívott: Gerevich, Kovács, Kárpáti mellett Berczelly Tibor volt a negyedik szereplő és a döntő hőse: valamennyi olasz ellenfelét megverte).

 

Helsinkiben, 1952-ben az olimpia vívóversenyeit a fővárostól 10 kilométerre lévő Westend sportcsarnokban bonyolították le. A kardcsapatversenyre ezúttal már 20 (!) ország nevezett. Magyarország az előmérkőzéseken Portugália ellen 15:1-re, az önállóan induló Saarvidék ellen szintén 15:1-re győzött, majd Dánia következett, 9:0 után feladták a dánok kilátástalan küzdelmet. Az első három mérkőzésen Papp Bertalan végig vívott, Rajcsányi egyszer pihent: a két „peremember” derekasan kivette a részét a „kaszabolásból”, egyikőjük sem vesztett asszót, valójában megszúrni sem nagyon lehetett őket. Az állva maradt nyolc csapatot két négyes csoportba sorsolták. Magyarország Franciaországgal, Belgiummal és Ausztriával csatázott. Magyarország – Berczelly, Kovács, Papp, Rajcsányi összeállításban Rajcsányi és Papp első vereségével – 13:3-ra lépte le Belgiumot. Ausztria ellen ugyanez az eredmény (13:3) született – Gerevich, Kárpáti, Papp, Rajcsányi összetételben, Papp is, Rajcsányi is 1-1 vereséggel zárt. Két győzelmével Magyarország már bejutott a négyes döntőbe, ahová Franciaország, az Egyesült Államok és (természetesen) Olaszország is bekerült. Úgy tűnik a 13:3-as sorozatok folytatódtak. Magyarország ugyanis 13:3-13:3-ra győzött Franciaország és az Egyesült Álllamok ellen. Az eredmények megegyeztek, a csapatösszeállítások azonban eltértek. Franciaország ellen Gerevich, Kovács, Papp és Rajcsányi vívott, Papp veretlenül, Rajcsányi két vereséggel teljesített. Az Egyesült Államok ellen kimaradt Rajcsányi, a Berczelly, Kárpáti, Kovács, Papp alakulatból Papp megint veretlen maradt (akárcsak Berczelly). A döntő előtt a vívóvilág és a szaksajtó Papp Bertalan remeklésétől volt hangos, de Rajcsányi is egészen szenzációs formában vívott. Papp Bertalan a döntőt leszámítva valamennyi mérkőzésen vívott, és 28 csörtéből 26 győzelmet aratott! A kardvívás erősségét az jellemezte a legjobban, hogy Magyarország Gerevich, Kovács, Kárpáti nélkül is fölényesen nyert volna, csupán a Berczelly, Rajcsányi, Papp trió vehette volna fel velük a versenyt. Az olaszok elleni döntőn aztán igen szoros, rendkívül izgalmas csatában (8:7) a magyar kardválogatott ismét megvédte olimpiai bajnoki címét, ez a 10. helsinki bajnokság volt, ezzel a magyar sport „beállította” a berlini és londoni tízbajnoki rekordot. (A negyedik ember azonban nem Rajcsányi és nem is Papp Bertalan lett, hanem ismét Berczelly Tibor…) Az első három helyen is magyar vívó végzett: 1. Kovács Pál, 2. Gerevich Aladár, 3. Berczelly Tibor.

 

Papp Bertalan kétszer szerzett világbajnoki címet – a magyar kardcsapat tagjaként: 1953-ban Brüsszelben és 1954-ben Luxembourgban. A helsinki olimpia után változatlan összeállításban nevezték a kardozókat a brüsszeli világbajnokságra. Az előmérkőzések során ezúttal Angliával és Ausztriával kezdett Magyarország. Két győzelemmel (Anglia ellen 11:5, Ausztria ellen 14:2) Magyarország és Franciaország, ill. Olaszország és Lengyelország került a döntőbe. Míg Helsinkiben a 13:3, a brüsszeli négyes döntőben a 12:4 lett a magyar győzelmek tipikus eredménye: előbb Franciaországot, majd Lengyelország verték meg 12:4-12:4-re. A két peremember, Rajcsányi és Papp Bertalan ezúttal is kiváló teljesítményt nyújtott. Papp Bertalan Anglia ellen 3-szor, Ausztria ellen 4-szer győzött, Franciaország ellen szintén veretlenül zárt, Lengyelország ellen pedig csak Jerzy Pawlowski – a magyar vívók későbbi nagy ellenfele – tudta legyőzni, igen fordulatos mérkőzésen, 5:4-re. A döntőben ismét a „szokásos” ellenfél, Olaszország következett és a magyar csapat összeállítása ugyanaz volt, mint Helsinkiben: Gerevich, Kovács, Kárpáti, Berczelly. Az eredmény azonban sokkal fölényesebb magyar győzelmet mutatott, 9:2-re nyert Magyarország, a hegemónia folytatódott. Papp Bertalan hasonlóan szerepelt, mint Helsinkiben. A döntőt leszámítva valamennyi mérkőzésen vívott, és 18 csörtéből 16 győzelmet aratott! Az első három helyen magyar vívó végzett: 1. Kovács Pál, 2. Gerevich Aladár, 3. Kárpáti Rudolf. A brüsszeli vb-n azonban már felbukkant két új vetélytárs, Keresztes Attila és Magay Dániel is. Egyikőjük sem került be még a csapatba, de mindketten elindultak az egyéni versenyen…

 

Az 1954-es luxembourgi vb-n újoncot avatott a magyar kardcsapat, a visszavonult Rajcsányi László helyét Magay Dániel vette át. Az előmérkőzések során ezúttal sem történt semmi rendhagyó: az ellenfelek ugyan változtak, de a magyar fölény megmaradt. Magyarország (Kárpáti, Berczelly, Papp, Magay összeállításban) 9:3-ra győzött Csehszlovákia ellen, majd a szokásos 13:3-mal múlta felül Anglia válogatottját (Papp Bertalan mind a négy ellenfelét biztosan verte). A döntőbe ugyanaz a négy válogatott került, mint egy évvel korábban: Magyarország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország. A legjobb négy között Papp Bertalan azonban már csak a lengyelek ellen szerepelt. A 9:2-nél véget ért mérkőzésen Papp Bertalan stílszerűen búcsúzott a csapattól: 5:0-ra „agyonverte” Pawlowskit, aki talán a legsúlyosabb vereségét szenvedte el magyar vívótól a kardcsapatok vb-történetében. Végül Magyarország az újonc Magay remek debütálásával ismét megnyerte a csapatversenyt, Papp Bertalan pedig élete első egyéni versenyével köszönhetett el a világbajnokságoktól.

Amikor Magyarország az 1954-es – utóbb tragikus végkifejletű – labdarúgó-világbajnokságon 8:3-ra legyőzte Németországot, nem messze Svájtól, Luxembourgban nyolc hatos csoportban megkezdődtek a kardvívó egyéni küzdelmek. Papp Bertalan selejtezőcsoportjából veretlenül jutott tovább az elődöntőbe, ahol szintén remekül vívott, csak Kárpátitól szenvedett vereséget: következhetett az utolsó kör a döntő előtt. Az I. csoportba került három magyar – Kovács, Papp, Magay – jól körbeverte egymást: Papp legyőzte Kovácsot, de kikapott Magaytól, akit viszont Kovács vert meg. Papp Bertalant azonban már csak Pawlowski tudta legyőzni, a végén pedig öt magyar is bekerült a fináléba (csak Gerevich esett ki…) A nyolcas döntő sajnos nem sikerült Papp Bertalannak. Amilyen remekül vívott az előcsatározások során, annyira indiszponált volt a döntőben, ahol csak Magay Dánielt tudta legyőzni – a 7. lett. Az első három helyen (akárcsak az utolsó kettőn…) azonban megismételve a helsinki és a brüsszeli bravúrt: három magyar végzett: 1. Kárpáti, 2. Kovács, 3. Berczelly.

Emlékezet

Papp Bertalan Tiszaföldváron született, a hamar árvaságra jutó fiút nagybátyja nevelte, aki a martfűi cipőgyárban dolgozott. Középiskoláit Mezőtúron, az egyetemet Szegeden végezte, jóllehet már a gimnáziumban elkezdett vívni, komolyabban csak Budapesten, katonatisztként foglalkozott a pengeforgatással és a sportlövészettel. A Honvéd Tiszti Vívó Club tagjaként 1944-ben szerepelt először a klub kardbajnokcsapatában, de jelentősebb egyéni sikereket nem ért el. Papp Bertalan igazi csapatember volt, azon a néhány világversenyen amelyen a magyar csapat tagjaként elindulhatott általában ő érte el a legjobb eredményeket: húsz-huszonöt asszóként veszített egyet-egyet, erre a legkiválóbbak (Gerevich, Kovács, Kárpáti) sem voltak képesek. A II. világháború után a Nemzeti Parasztpárton belül megalakult Kossuth Sportközpont alapító elnökségi tagja (1946–1947). Mivel jó barátságban volt Veres Péterrel, elterjedt legenda, hogy az író-honvédelmi miniszternek Papp Bertalan volt a szárnysegédje (valójában Cseres Tibor író volt az). Papp Bertalan testnevelő tanárként és oktatótisztként Magyarországon az elsők között foglalkozott az önvédelmi sportokkal. Még aktív versenyző korában a Magyar Birkózó Szövetségen belül megalakult cselgáncs intézőbizottság tagja, elnöke (1949–1950), először a BRE és a Ganz Hajó versenyzőit oktatta, majd az újonnan megalakult Budapesti Honvédban kezdeményezte a cselgáncsszakosztály felállítását (1950–1954). Vívópályafutása befejezésével a Budapesti Honvéd cselgáncsszakosztálya is megszűnt, kinevezték a vívószakosztály vezetőjévé, nyugdíjba vonulása után átvette a teniszszakosztály irányítását. 1974-től hivatásos kaszkadőrként és -szakértőként is működött (több mint 80 filmben dolgozott, ő volt a legidősebb magyarországi kaszkadőr).

Papp Bertalan Budapesten hunyt el, gyászszertartásán dr. Kamuthy Jenő a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Vívószövetség nevében búcsúztatta. Urnáját katonai tiszteletadás mellett helyezték végsú nyughelyére. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). A budapesti Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnáziumban róla nevezték el a Papp Bertalan Emléktermet és leleplezték portréját is (Lantos Györgyi szobrászművész alkotása, 2002. febr. 8.). Róla nevezték el a tiszaföldvári Papp Bertalan Ószőlői Általános Iskolát is (2000-ben), ahol emléktábláját is elhelyezték. Az iskola tiszteletére Papp Bertalan-emlékérmet alapított.

Elismerés

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, 1948).

Tiszaföldvár díszpolgára.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022