Nyári Magdolna

Született: 1921. július 1. Budapest
Meghalt: 2005. május 4. Budapest
Temetés: 2005. május 17. Budapest
Temetési hely: Farkasrét

Család

Szülei: Nyári János, Schöberl Mária.

Testvére: dr. Nyári Ferenc (1911. okt. 4. Bp.) jogász, járásbírósági díjnok, majd ügyvéd.

Férje: 1951-től Kovács Lajos labdarúgó-játékvezető.

Iskola

A budapesti IX. kerületi Teleki Blanka női felsőkereskedelmi iskolában éretts. (1940), a TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (1949).

Életút

A budapesti Vas utcai általános iskola testnevelő tanára (1949–1988).

A BEAC (1937–1943), a TFSE (1943–1948), a TF MEFESZ (1948–1949), a Kereskedelmi Alkalmazottak Sport Egyesülete (KASE, 1950–1951), a Petőfi Tervhivatal, ill. a Petőfi SE (1951–1955), a Budapesti Törekvés (1955–1956), a BVSC tőrvívója (1957–1964). Mesterei: Gerentsér László és Vargha Ilona.

Tőrvívásban olimpiai 2. (1960: csapat), olimpiai 8. (1952: egyéni). Ötszörös világbajnok (1952, 1954, 1955, 1959, 1962: csapat), négyszeres vb 2. (1948, 1951, 1961, 1963: csapat), vb 3. (1951: egyéni és 1956: csapat). Főiskolai világbajnok (1949: csapat), főiskolai vb 2. (1949: egyéni); 11-szeres magyar bajnok (1951 és 1956: egyéni és csapat, 1952, 1953, 1955, 1958, 1959, 1960, 1964: csapat). Helyezései a magyar bajnokságokon: 1943: OB 6., 1944: OB 5., 1946: OB 2., 1949: OB 2., 1951: OB 1., 1952: OB 2., 1954: OB 4., 1955: OB 2., 1956: OB 1. 1957: OB 3., 1958: OB 2., 1959: OB 2., 1960: OB 8., 1961: OB 2., 1962: OB 8. 79-szeres magyar válogatott (1948–1964).

A Magyar Vívó Szövetség elnökségi tagja (1974-től).

Nyári Magda Budapesten született, bátyja példáját követve, kereskedelmi iskolás korában kezdett el vívni a BEAC-ban. Első eredményei nem ismertek, de az igen, hogy a Telekiben már az iskola vívókapitányává is megválasztották. Vargha Ilona olimpikon kezdeményezésére 1939-ben megalakult az első női utánpótlás vívóválogatott, ahová a Gerentsér-tanítvány Nyári Magda is bekerült. Első jelentősebb versenyét, a MAC női tőrversenyét 1941-ben nyerte meg. Valójában az első helyen hármas holtverseny alakult ki Zsigmond Lilli, a sportág klasszikusa Gerevichné Bogen Erna és a fiatal Nyári között. Az újravívás után Nyári lett a 3. Egy évvel később, ugyanezen a versenyen már Nyári Magda győzött BEAC-os klubtársa, Gündisch Ingeborg előtt. Kétségtelen, hogy Gerevichné sérülés miatt nem indulhatott el, a jelenlévő szakértők véleménye szerint azonban neki is nagyon nehéz dolga lett volna a remek formába lendült fiatal hölgyvívóval… 1942-ben ugyanis már olyan jól ment a vívás, hogy meghívót kapott a válogatott keretbe is.

Nyári Magda először 1942-ben vett részt magyar bajnokságon, egy évvel később, 1943-ban már döntőbe jutott (és a 6. helyen végzett), még egy évvel később, 1944-ben pedig az idényben először pástra lépő Gerevichné Bogáthy Erna a 12. magyar bajnoki címét szerezte meg (Nyári is lépett egyet előre: 5.-ként zárt). Időközben, 1943/44-ben megkezdte tanulmányait a TF-en, egyúttal megnyerte az első főiskolai női tőr bajnokságot is. – Nyári Magda a II. világháború után újjászervezett női tőrvívó válogatottnak már egyik meghatározó tagja lett: 1946-ban a 2. helyen végzett a bajnokságon (Elek Ilona mögött), 3. lett a női válogatón (Elek Ilona és Kun Éva mögött), az év további versenyeiről azonban távolmaradni kényszerült: a TF-en, egyik vizsgáján a lábát törte, hónapokig lábadozott… A világbajnokságok története 1947-ben folytatódott. Magyarország azonban – különböző okokból – sem a lisszaboni (1947), sem a kairói (1949), sem a monte-carlói vb-n (1950) nem indulhatott (egyedül a londoni olimpia évében, 1948-ban külön megrendezett női tőrcsapat világbajnokságon lehettek jelen magyar versenyzők. A magyar vívók egy részét 1947-ben egy luxembourgi nagy nemzetközi versennyel igyekeztek „kárpótolni”. Női tőrben Kiss Kató győzött a már meggyógyult Nyári Magda a 3. helyet szerezte meg (egy másik újonc, Sákovics Ilona végzett az 5. helyen).

A londoni olimpia évében Nyári Magda még nem került be a csapatba, az egyéni indulók (Elek Ilona, Elek Margit, Kun Éva) közé, viszont a hágai női tőrcsapat világbajnokságon már pástra lépett a magyar válogatott színeiben. A vb-re mindössze tíz csapat nevezett, Magyarország a selejtezőben Hollandiát 12:4-re győzte le. A hatos döntő 1. fordulójában Anglia következett (11:5), majd Ausztria (9:7), Franciaország (8:8, jobb tusaránnyal Magyarország győzött) és az Egyesült Államok (12:4). Az utolsó fordulóban dőlt el az első hely sorsa, ekkor a két veretlen válogatott, Magyarország és a házigazda Dánia találkozott, s a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező északi csapat erős küzdelemben, 9:7-re diadalmaskodott (Elek Ilona 3, Kun Éva 2, Elek Margit, Nyáry Magda 1-1). Nyáry Magda első világbajnokságán (első) ezüstérmének örülhetett! 

 

 Nyári Magda három olimpián indult (1952, 1956, 1960). Helsinkiben, a magyar (vívó)győzelmektől is hangos olimpián a női tőrcsapatverseny még mindig nem szerepelt a programban, Nyári Magda viszont kiharcolta az egyéni versenyben való részvételt, és nem is teljesített rosszul. Biztosan jutott tovább az első fordulóból, és könnyedén vette a második akadályt is. Az elődöntőből 4 győzelemmel jutott tovább, míg a másik csoportban Elek Ilona valamennyi ellenfelét megverte. A végkifejletbe már nem tudott beleszólni, egy győzelemmel a 8. lett.

A csapat-világbajnoki versenyt ezúttal Koppenhágában rendezték meg. A magyar válogatott esélyesnek számított, hisz 1951-ben a stockholmi vb-n, amikor 14 év után Magyarország végre visszatért a világbajnoki mezőnyben rögtön a második helyen végzett a női csapatversenyben (Elek Ilona, Elek Margit, Horváth Katalin, Nyári Magda, Sákovics Ilona, Vargha Ilona összetételben; ráadásul Nyári Magda az egyéni versenyben is szerzett egy [bronz]érmet). A női csapat vb-t ezúttal egy időben tartották az olimpiával és Helsinki szomszédságában, Koppenhágában bonyolították le. Dánia akkor a hölgyvívás fellegvárának számított (itt rendezték az 1. első Európa-bajnokságot is épp húsz évvel korábban, 1932-ben). Az 1952. júl. 15-i Népsport szalagcímmel közölte, hogy „Magyar győzelemmel kezdődött a XV. olimpia.” A helsinki olimpia első hivatalos sporteredménye ugyanis a Magyarország–Görögország (75:38) kosárlabda-mérkőzés volt. Ám ugyanezen a napon és ugyanezen a lapon egy másik hír arról tudósított, hogy Magyarország 16:0-ra verte meg Svédországot (a szomszédban, Koppenhágában a világbajnokságon…) Az eredmény a hatos döntőért született, ahol persze lényegesen erősebb ellenfelek vártak a magyarokra. Magyarország azonban mindenkit legyőzött – az utolsó fordulóban az a Franciaország következett, akitől Stockholmban 9:7-es vereséget szenvedett. A visszavágó fölényes magyar győzelemmel ért véget (Magyarország–Franciaország 9:4; Zsabka Magda 4, Elek Margit, Nyári Magda 2-2, Elek Ilona 1). Tizenöt évi szünet után a magyar hölgyek újra világbajnokok lettek, Nyári Magda megszerezte első világbajnoki címét! (Érdekesség, az Elek testvérek már az első világbajnok csapatban, 1937-ben is vívtak!) Sokan úgy vélték, hogy az olimpia idején elért győzelmével valójában Magyarország 17 olimpiai bajnoki címet szerzett… Sajnos azonban a csapat tagjai közül csak Elek Ilona lett olimpiai bajnok (igaz ő kétszer is, viszont nem 1952-ben…)

Melbourne-ben, az újabb magyar (vívó)győzelmektől is hangos olimpián a női tőrcsapatverseny még mindig nem szerepelt a programban, Nyári Magda viszont ismét kiharcolta az egyéni versenyben való részvételt, ám ezúttal gyengén teljesített. Rendkívül nehéz selejtezőcsoportba került, hisz a C jelű alakzatból került ki az olimpián dobogóra állt hölgyek névsora (1. Gillian Sheen, Anglia; 2. Orbán Olga, Románia; 3. Renée Garilhe, Franciaország – ez volt a csoport végeredménye is), a csoportban a 4. helyezett – és szintén továbbjutott – Karen Lachmann (Dánia) Elek Ilona régi ellenfele, a londoni olimpia ezüst-, a helsinki olimpia bronzérmese (és ő is bekerült a melbourne-i fináléba, a 6. helyre érkezett meg). De Nyári Magda előtt végzett, s ezzel szintén kiesett a versenyből a szovjet Valentyina Rasztvorova, a jövő nagy reménysége, a magyar női tőrvívók leendő nagy ellenfele is.

A csapat-világbajnoki versenyt ezúttal Londonban rendezték meg, három hónappal az olimpia előtt. A két olimpia között valamennyi világbajnokságot (1953-ban, Brüsszelben; 1954-ben Luxembourgban; 1955-ben, Rómában) Magyarország nyerte meg, a három győzelemből kettőben a már Kovácsné néven versenyző Nyári Magda is pástra lépett, azaz már háromszoros világbajnokként küzdött. A selejtező körben a szokott eredmények születtek: Magyarország Hollandiánál bizonyul jobbnak 9:2-re (Dömölky Lídia, Elek Ilona 3-3, Kovácsné Nyári Magda 2, Székelyné Marvalics Györgyi 1). A négyes döntőért hatalmas küzdelemben Magyarország 9:7-re verte Németországot (Elek Margit 3, Dömölky Lídia, Kiss Kató, Kovácsné Nyári Magda 2). A csoport másik mérkőzésen viszont meglepetésre Anglia 9:7-re legyőzte Olaszországot, s aztán a túléléséért küzdő Olaszország szintén 9:7-re verte – Magyarországot (Kovácsné Nyári Magda 3, Dömölky Lídia 2, Elek Margit 2, Elek Ilona). Ezután következett az Anglia elleni 11:5 (Székelyné Marvalics Györgyi 4, Kovácsné Nyári Magda 3, Dömölky Lídia, Kiss Kató 2-2). A győzelemnek az olaszok is örülhettek, jobb tusaránnyal ők is finalisták lettek. A négyes döntőben azonban Magyarország a Szovjetuniótól (9:7; Dömölky Lídia 4, Kovácsné Nyári Magda 2, Székelyné Marvalics György 1) és Franciaországtól is kikapott (8:8, tusaránnyal; Kovácsné Nyári Magda 4, Dömölky Lídia 2, Kiss Kató, Székelyné Marvalics Györgyi 1-1) Így az újabb Olaszország elleni csörtecsata már csak a bronzéremről szólt, ám azt, az egyetlen fölényes meccsen, 9:4-re sikerült megszerezni (Kovácsné Nyári Magda 3, Dömölky Lídia, Elek Margit 2-2, Kiss Kató 1). A londoni vb-n 1956-ban volt a legizgalmasabb női tőr csapatcsata. A négyes döntőben három mérkőzés is 8:8-cal ért véget (Franciaország–Olaszország, Franciaország–Magyarország [mindkettő francia győzelemmel] és Szovjetunió–Olaszország 8:8 [szovjet győzelemmel]).

Rómában, az újabb magyar (vívó)győzelmektől is hangos olimpián a női tőrcsapatverseny először szerepelt a programban. Magyarország jó eséllyel pályázott a sporttörténelmi első helyre, hisz egy évvel korábban, 1959-ben a budapesti vb-n sikerült visszahódítani a világbajnoki címet a nagy riválistól, a Szovjetuniótól. Nyári Magda is tagja volt az új világbajnoki alakulatnak, így már négyszeres világbajnokként erősítette az olimpiai debütáns csapatot. Újabb hagyományok szerint a vívóversenyek már az egyéni küzdelmekkel kezdődtek, Nyári Magda biztosan vette az 1. fordulót és a 2-at is (itt ráadásul a csoportja élén végzett 4 győzelemmel (csak az egyik esélyes szovjet Alekszandra Zabelinától kapott ki, ő viszont kiesett…) Sajnos az elődöntőből nem sikerült továbbjutnia. Akárcsak négy éve Melbourne-ben, most Rómában is a későbbi olimpiai bajnokkal (a német Heidi Schmid) és két melbourne-i „ismerőssel”, Orbán Olgával és a szovjet Valentyina Rasztvorovával került egy csoportba. Nem került a döntőbe, ahol Schmid Rasztvorova előtt lett olimpiai bajnok.

A csapatverseny selejtezőjében rögtön két rendkívül kellemetlen ellenfél érkezett. A melbourne-i olimpiai bajnokot, Gillian Sheent felvonultató Anglia és az Orbán Olgát kiállító Románia. Magyarország egy fölényes és egy kiélezett küzdelemmel jutott a legjobb nyolc közé: Angliát 10:6-ra (Székelyné Marvalics Györgyi 4, Rejtő Ildikó 3, Kovácsné Nyári Magda 2, Juhász Katalin 1), Romániát 9:7-re (Rejtő Ildikó 4, Dömölky Lídia 3, Kovácsné Nyári Magda, Székelyné Marvalics Györgyi 1-1) verte. Az olimpiai csapatversenyt – ellentében a vb-vel – a selejtezők után nem hatos döntővel körvívással, hanem nyolcas tábláról kieséssel bonyolították le. A negyeddöntőben lényegesen könnyebb ellenfél, Hollandia jutott (9:3, Dömölky Lídia, Rejtő Ildikó 3-3, Juhász Katalin 2, Kovácsné Nyári Magda 1) és a magyar válogatott a döntőért is 9:3-ra győzött Olaszország ellen (Dömölky Lídia, Juhász Katalin 3-3, Kovácsné Nyári Magda 2, Rejtő Ildikó 1). Sajnos a döntőben is 9:3 lett a végeredmény, ám ezúttal a Szovjetunió javára (Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Rejtő Ildikó 1-1, Kovácsné Nyári Magda 1). Magyarország elvesztette a sporttörténeti olimpiai női tőrcsapat döntőt, a szám első bajnoka a Szovjetunió lett. Nyári Magda megszerezte első és egyetlen olimpiai (ezüst)érmét! – Nyári Magda még egy olimpiászt végigversenyzett: 1961-ben tagja volt a torinói világbajnokságon a 2. helyen végzett magyar válogatottnak, 1962-ben, a Buenos Aires-i vb-n pedig megszerezte ötödik világbajnoki címét, 1963-ban, Gdanskban egy újabb ezüstéremmel búcsúzott.

Emlékezet

Kovácsné Nyári Magda visszavonulása után nyugdíjazásáig testnevelő tanárként tevékenykedett (a Vas utcai iskolában Rejtő Ildikót is tanította), de 1972-től néhány évig a magyar juniorválogatottak alapozó felkészítésében is részt vett. Kovácsné Nyári Magda Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Magyar Köztársasági Sportérdemérem (ezüst, 1949), Szocialista Munkáért Érdemérem (1960).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022