Bacsó Bálint

Született: 1786. február 12. Debrecen
Meghalt: 1854. április 17. Debrecen

Család

Régi debreceni református családból származott.

 

Felesége:

1. nemes Komáromy Eszter. Elvált.

2. Sugár Alojzia (1822–1884. márc. 8. Debrecen. Temetés: 1884. márc. 10. Debrecen).

 

Gyermekei: Bacsó Ferenc (1837. nov. 10. Debrecen–1886. szept. 12. Debrecen. Temetés: 1886. szept. 14. Debrecen) az első magyar biztosító társulat debreceni főügynökségének hivatalnoka, Bacsó Mihály (1839. ápr. 16. Debrecen), Koncz Elekné Bacsó Piroska (1841. ápr. 27. Debrecen–1921. aug. 29. Debrecen), Bacsó Bálint (1843. júl. 22. Debrecen–1901. márc. 28. Debrecen. Temetés: 1901. márc. 30. Debrecen), szintén az első magyar biztosító társulat tisztviselője, Bacsó Pál (1846. jún. 5. Debrecen), Bacsó István (1848. júl. 19. Debrecen), Márk Endréné Bacsó Lujza (1851. ápr. 23. Debrecen–1877. dec. 23. Debrecen. Temetés: 1877. dec. 25. Debrecen) és dr. Bacsó Péter (†1943. aug. Debrecen).

Iskola

Elemi iskoláit és hat gimnáziumi osztályt Debrecenben (a református kollégiumban) végezte, a pesti egyetemen gyógyszerész okl. (1811. aug. 23.), a bécsi egyetemen vegytanból bölcsészdoktori okl. (1826. nov. 26.), a pesti egyetemen orvostudori okl. szerzett (1830. jún. 23.), egyúttal az akkor még különválasztott műtéti szakmákból: fogorvoslásból (1830. jún. 21.), szülészetből (1830. jún. 22.), állatorvoslásból (1830. jún. 23.), sebészetből (1830. aug. 18.) és szemészetből (1830. aug. 30.) is képesítést szerzett.

Életút

Tanulmányai idején Nagy Mihály „Nap”-hoz címzett gyógyszertárában gyakornok (Debrecenben, 1810–1811), tanulmányai befejezése után a pesti Kígyó patikában gyógyszerész (1811–1812). Debrecenben nyitott patikát (1812. dec. 12.–1822. dec. 6.), majd eladta gyógyszertárát Borsos Ferencnek és Pestre költözött. Négy évig Bécsben élt, ahol vegyészetet (1822–1826), újabb négy évig Pesten élt, ahol orvostudományokat tanult (1826–1830), újabb pesti tartózkodása idején Stáhly Ignác asszisztense (Stáhly Ignácot 1829–1830-ban egyetemi rektorrá választották, valószínűleg ekkor segédkezett Stáhlynál). Visszatért Debrecenbe, ahol a város egyik elismert orvostudósaként tevékenykedett (1830–1854). Debrecen és Szabolcs vm. tb. főorvosa (1834).

Bacsó Bálint segédgyógyszerész – az egyik első magyar gyógyszerészdoktor – Pesten a szabadidejét a Hacker-szálában töltötte, ahol a pesti magyar színjátszó társaság tartotta előadásait. A magyar teatristák 1812. febr.-ban végre birtokukba vehették a német színészektől elhagyott Rondellát (mivel a pesti német színház művészei új épületbe költözhettek). Bacsó már régről ismerte Schenbach József bécsi születésű jászberényi „patikárius” családját, leányával, Rózával (= Schenbach Rozália, a későbbi Déryné Széppataki Róza) azonban csak Pesten találkozott először. A fiatalok egymásba szerettek, Róza először (és utoljára) komolyan fontolóra vette, hogy felhagy a színészettel, feleségül megy Bacsó Bálinthoz, aki jómódú ember volt, s megígérte, hogy átveszi a megözvegyült jászberényi Schenbachné patikáját. Bacsó házasságát azonban szűkebb környezete ellenezte: egy vagyontalan pesti színésznő befogadása nem volt elfogadható egy debreceni polgárcsalád számára. Róza pesti színésztársai pedig Bacsó távollétében Déry István „komédiás”, társulati tag udvarlását támogatták – valószínűleg azért, hogy a színházi társulatot egyben tartsák: joggal tartottak attól, ha a legtehetségesebb művészük felhagy a komédiázással, a társulat is feloszlik. Bacsó Bálint máig tisztázatlan okokból Jászberény helyett Debrecenben alapított egy új gyógyszertárat (a város negyedik patikáját, Vay István Piac utcai házában, 1812. dec. 12-én). A gyógyszertárat, akárcsak a pestit, Kígyó patikának nevezte el, majd nemsokára feleségül vette nemes Komáromy Esztert. Az eseményt követően Katona József segédszínész egy titkon írt levélben, K. J. monogrammal szerelmet vallott Schenbach Rózának. A szerelmében csalódott Schenbach Róza mit sem tudott Katona József érzelmeiről, és felháborodott az általa Kacskovics Jánosnak tulajdonított arcátlan levél tartalmán. Végül Schenbach Róza és Déry István is házasságot kötöttek. Bacsó Bálint házasságát három hónap után felbontották, Déryné házassága viszont már a kezdetén is sikertelennek bizonyult. Katona József 1814-ben megírta A rózsa vagy a tapasztalatlan légy a pókok között című komédiáját, amely Déryné szerelmi életéről szólt. Déryné nem engedélyezte, hogy a vígjátékot a nemzeti színjátszó társaságban előadják.

Bacsó Bálint és Déryné tíz évvel később, 1822-ben ismét találkozott. Déryné Debrecenben lépett fel, s amikor súlyosan megbetegedett Bacsó ápolta és gyógyította. Nemsokára Bacsó Bálint összebarátkozott Prepeliczay Sámuel festőművésszel is, aki szintén udvarolt Dérynének. Déryné és Bacsó újabb, végleges szakításához hozzájárult, hogy Prepeliczay Sámuel 1824. nov. 27-én házasságot kötött Rochel Jozefinnel, Rochel Antal botanikus, a pesti egyetemi füvészkert igazgatójának leányával. Déryné úgy vélte, hogy Bacsó vette rá Prepeliczayt a házasságra, miután visszautasította Bacsó újabb közeledését. Bacsó a pesti egyetemről valóban jól ismerte a Rochel családot, Rochel Antal munkásságát igen nagyra tartotta, botanikai műveire később is gyakran hivatkozott (pl. 1840-ben, amikor a szerbtövis nevű veszedelmes gyomnövény terjedéséről írt jelentést a debreceni városi tanácsnak). Valójában nem tudni, hogy Prepeliczay miért választotta Rochel Jozefint Déryné helyett. Bacsó Bálint és Déryné nem látták többé egymást: Bacsó a bécsi és a pesti egyetemen folytatta és fejezte be tanulmányait. A színészet és a művészetek iránti érdeklődése azonban nem szűnt meg: élete végéig nyomon követte a magyar teátrumok eseményeit.

 

Bacsó Bálintot orvosként megválasztották szülővárosa hites (esküdt) polgárának, s így részt vehetett a városi gyűléseken. Az 1831. évi debreceni kolerajárvány idején a város a Hatvani utcai ispotály vezetésével bízta meg. Saját házában a szegény betegeket ingyen kezelte, sőt idővel egy kisebb magánkórházat is felállított gyógyításukra, s egy szülészeti intézetet is tervezett számukra, ezt azonban a város nem engedélyezte. Tevékenysége azonban nem csak az orvoslásra terjedt ki. Herbáriuma, ásvány- és rovargyűjteménye országos hírre tett szert (különösen értékesek volt a ritkaságszámba menő tulipánjai és egyedülálló üvegházi növényei). Az 1840-es években rendszeresen részt vett a természetvizsgálók országos gyűlésein, ahol több előadásban is beszámolt a hazai fürdővizek elemzéséről. Bártfa szabad kir. város azért választotta tb. főorvosává, mert elsők között mutatta ki a város fürdővizének gyógyhatását.

Elismertség

A Bajor Kir. Frauendorfi Kertésztársulat (1836), a Magyar Természetvizsgáló Társaság (1842), a Buda-Pesti Orvostársulat tagja (1842).

Szerkesztés

Orvosi dolgozatai a Magyar Orvos és Természetvizsgálók munkálataiban (1842–1843), a Magyar Orvosi Évkönyvben (1844) és a Zeitschrift für Natur und Heilkunde (1851) c. lapban jelentek meg.

Néhány drámát is írt és lefordította Christopf Ernst von Houwald Hazajövetel (Die Heimkehr) c. szomorújátékát.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022