Baksay Zoltán
történész
Hartmann Zoltán
Született: 1929. december 18. Budapest
Meghalt: 1999. február 17. Budapest
Család
Szülei, nevelőapja: Baksay Ferenc (†1954) matróz, gyári munkás, anyja: Hartmann Mária takarítónő, majd a Paksi Konzervgyár munkásnője.
Felesége: 1950-től Majczán Szidónia, a Klement Gottwald Villamossági Gyár segédmunkása.
Gyermekei, fia: Baksay Zoltán (1955–2015), leánya: Baksay Zsuzsanna (1954–2019).
Törvénytelen gyermek volt, édesanyja menhelyre adta, itt tartózkodott hét éves koráig. Miután édesanyja férjhez ment Baksay Ferenchez, adoptálta. Édesapja a II. világháború alatt partizán volt Jugoszláviában, majd haláláig az MDP tagja.
Iskola
Elemi iskoláit Pakson végezte, Pakson lakatos tanonc (1948–1948), majd lakatos segédvizsgát (1948) és szakérettségi vizsgát tett (1949).
Az ELTE BTK-n történelem–politikai gazdaságtan szakon tanult (1949–1953), történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1967); a történelemtudományok kandidátusa (1966), doktora (1988).
Életút
Az MTA Történettudományi Intézet Középkori Magyar Történeti Osztálya, ill. Legújabbkori Magyar Történeti Osztálya tud. segédmunkatársa (1953–1958). Az MTA Központi Hivatala Személyzeti Osztálya, ill. Személyzeti Főosztálya főelőadója (1958–1964), főosztályvezető-helyettese (1964–1987), főosztályvezetője (1987–1989). Az MLEE-n a tudományos szocializmus előadója (1965–1969).
Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) és az SZDP (1945–1948), az egyesülés után az MDP tagja (1948–1956), az MSZMP alapító tagja (1956), az MTA Történettudományi Intézete párt- és szakszervezetének újjáalapítója (1956-tól).
Tudományos pályafutásának kezdetén a Rákóczi-korszakkal foglalkozott, feldolgozta Czelder Orbán (1674–1717), Rákóczi egyik brigadérosa életét. Később érdeklődése a két világháború közötti korszak munkásmozgalom-története felé fordult, elsősorban a Csepeli Vas- és Fémművek története, a csepeli gyár munkásviszonyainak feltárása, ill. a magyar gyáripari munkanélküliség történetének vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket.
Elismertség
Az MTA Ifjúsági Bizottsága titkára (1970–1981).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1968; arany, 1976), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1990).
Szerkesztés
Tudománypolitikai írásai a Magyar Tudományban jelentek meg (1973–1978).
Főbb művei
F. m.: Czelder Orbán, a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa. (Századok, 1957. 5-6.)
Csepel és az első világháború. (Élet és Tudomány, 1957. 44.)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Csepel munkásságára. (Magyarország, 1957. nov. 6.)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a csepeli munkásság. (Studia Historica, 1959)
Adatok a Csepeli Vas- és Fémművek munkásainak bérviszonyaihoz. 1931–1943. (Történelmi Szemle, 1960. 4.)
Csepel története. Többekkel. (A Csepel Vas- és Fémművek kiadványa. Bp., 1965)
A csepeli munkások harca a kenyérért és a szabadságért. 1892–1945. Kand. értek. (Bp., 1966)
A csepeli munkások harca Magyarország függetlenségéért és szabadságáért, 1939–1944. (Századok, 1968. 5-6.)
csepeli munkások harca Magyarország függetlenségéért és szabadságáért 1944 márciusától a felszabadulásig. (Fegyverrel a fasizmusa ellen. Tanulmányok a magyar ellenállás és partizánharcok történetéből. Szerk. Gazsi József és Pintér István. Bp., 1968)
A Csepel Művek munkásmozgalom-történetének áttekintése. Tankönyv. (Bp., 1968)
A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon. (Századok, 1978. 5.)
A munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítás és a munkanélküli-segély az ellenforradalmi Magyarországon. (Századok, 1983. 4.)
A munkaerő-helyzet alakulása és a munkanélküliség felszámolása Magyarországon. 1945–1949. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 99. Bp., Akadémiai Kiadó, 1983)
A gyáripari munkanélküliség története Magyarországon. 1891–1949. Doktori értek. (Bp., 1987)
A munkanélküliség felszámolására irányuló hatósági elképzelések és intézkedések az ellenforradalmi Magyarországon. (Századok, 1987. 6.).
F. m.: írásai a Magyar Tudományban: A fiatal kutatók képzésének új, egységes rendje az MTA intézeteiben. (1973. 11.)
Az MTA Ifjúsági Parlamentjének ülése. (1974. 12.)
Az Akadémia ifjúságpolitikai tevékenysége 1975-ben. (1976. 7-8.)
A tudományos gyakornoki rendszer szerepe. (1983. 1.).
Irodalom
Irod.: források és műveiről: L. A.: Mindig felfelé. [Beszélgetés Baksay Zoltán történésszel a csepeli munkásokról.] (Vasas, 1960. 5.)
Stier Miklós–Sárdi Anna: Beszámoló B. Z., Márkus László és Pándi Ilona kandidátusi disszertációinak vitájáról. (Századok, 1969. 4.)
Rákosi Sándor: B. Z.: A munkaerő-helyzet alakulása és a munkanélküliség felszámolása Magyarországon. 1945–1949. (Párttörténeti Közlemények, 1984. 4.).
neten:
https://resolver.pim.hu/auth/PIM42927
https://nntp.hu/person/person.php?personid=41531
https://nevpont.hu/palyakep/baksay-zoltan-e4bb4
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022
