Faragó Eszter
orvos, bakteriológus, citológus
Kiss János Istvánné; Mihóczy Lászlóné
Született: 1942. július 22. Debrecen, Hajdú vármegye
Meghalt: 2004. március 7. Debrecen, Hajdú-Bihar megye
Temetés: 2004. március 17. Debrecen
Temetési hely: Köztemető
Család
Anyai ágon bölöni előnevű régi székely nemesi családból származott. Dédapja, Agyagási Sándor, Agyagási Mihály református lelkész unokája.
Dédszülei, apai: Faragó József, Korom Zsuzsánna; Szabó János, Somossi Juliánna.
Dédszülei, anyai: bölöni Agyagási Sándor (1846. Lőrincfalva) református tanító, magyarlapódi Szilágyi Ágnes (1857–1941. ápr. 22. Magyarpéterlaka, Maros-Torda vm.); Versényi György, Medgyes Eszter.
Agyagási Sándor unokatestvére: Agyagási Károly (1853. okt. 19. Mezőbánd, Maros szék–1933. febr. 7. Marosvásárhely) költő, író, orvos.
Nagyszülei: Faragó Sándor (1886. márc. 17. Debrecen–1968. szept. 29. Debrecen. Temetés: 1968. okt. 3. Debrecen, Köztemető) csizmadiamester, Szabó Juliánna (1886. júl. 26. Debrecen–1929. szept. 4. Debrecen); Agyagási Gábor (1885. nov. 14. Felvinc, Torda-Aranyos vm.–1962. ápr. 25. Debrecen. Temetés: 1962. ápr. 28. Debrecen, Köztemető) vízügyi igazgatósági munkatárs, Versényi Eszter (1883. aug. 13. Körmöcbánya, Bars vm.–1973. nov. 28. Debrecen. Temetés: 1973. dec. 5. Debrecen, Köztemető).
Szülei: dr. Faragó Sándor (1911. dec. 27. Debrecen–1973. júl. 10. Debrecen. Temetés: 1973. júl. 18. Debrecen, Köztemető) orvos, a Hajdú-Bihar Megyei TBC Gondozó Intézet főorvosa, Agyagási Ágnes (1916. okt. 9. Bp.–2012. szept. 22. Debrecen. Temetés: 2012. okt. 5. Debrecen, Köztemető).
Férje:
1. 1963-tól Kiss János István (1938. jún. 8. Fülpös, Szatmár vm.–2015. márc. 27. Miskolc) orvos, mellkassebész, egyetemi tanár. Elvált.
Gyermeke, fia: Kiss Zoltán János (1967–) és Kiss János István (1970–).
2. 1994–2002: Mihóczy László (1927. ápr. 29. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–2002. aug. 26. Debrecen. Temetés: 2002. szept. 2. Debrecen, Köztemető).
Iskola
A KLTE debreceni Gyakorló Gimnáziumában éretts. (1960), a DOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1966), laboratóriumi diagnosztikai (1970), orvosi mikrobiológiai (1980), tüdőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1991). Az orvostudományok kandidátusa (1974), doktora (1994).
Az MLEE-n filozófia szakosítón végzett (1977).
Életút
A DOTE, ill. a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinika, ill. Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika gyakornoka (1966–1968), egy. tanársegéde (1968–1978), egy. adjunktusa (1978–1985), egy. docense (1985-től) és a DOTE II. sz. Sebészeti Klinika Koch Róbert Laboratórium és Pulmonológiai-Citológiai Központ vezetője (1979-től).
A Szovjetunióban, az Össz-szövetségi Antibiotikum Kutatóintézet és a Szovjet Orvostudományi Akadémia A. V. Visnyevszkij Sebészeti Intézet Antibiotikum Kutatóosztályának vendégkutatója (1978).
Bakteriológiai diagnosztikával, pulmonológiai citológiával, elsősorban az antibiotikumok farmakokinetikájával, a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájával, ill. karcinomaprevencióval foglalkozott. Kandidátusi dolgozata az egyik első magyarországi farmakokinetikai értekezés, amely tizenöt antibiotikumnak öt szervrendszerben mért szöveti szintjét és ugyanazon időpontban vett szérummintáját, több mint 1600 vizsgálat eredményét összegezte. Később érdeklődése a hörgőrákok korai felismerését szolgáló citológiai vizsgálatok felé fordult. A tüdő – a közismert orvosi hasonlat szerint – lomblevelű fához hasonlít, amelynek törzse a légcső, ágai a hörgők. A hörgők vezetik a levegőt a léghólyagocskákba, amelyek a hasonlat szerint a lombozatnak felelnek meg. A tüdőrák általában a hörgők falából kiinduló rosszindulatú hámeredetű daganat. A tüdőrák főleg környezeti ártalmak okozta betegség, amely száz éve még ritkaság volt, de az 1960-as évekre a fejlett államokban népbetegség lett. A hörgőrák legfontosabb oka a dohányzás, amely az esetek 85 százalékáért felelős. Faragó Eszter adatai szerint a magyarországi népesség 3,5–3,8%-a (kb. 3,5–3,8 millió ember) dohányzik, a tüdőrák okozta halálozás 2000-ben 78,3 százezrelék (= azaz 100 000 emberre 78) volt. Ez az adat a rákhalálozás 25%-a, az összhalálozás 5,5%-a.
Nevéhez fűződik a hörgőrákos betegek köpetcitológiai vizsgálatának magyarországi bevezetése, elsőként állapította meg, ha a betegek köpetében az eozinofil granulociták száma jelentősen megemelkedik, akkor vagy primér hörgőrákot vagy más szervek daganatainak áttétét lehet kimutatni, azaz az eozinofil sejtek (= a fehérvérsejtek egyik csoportja, amelyik az immunrendszer részeként a paraziták elleni védekezésért felelősek) számának emelkedése a köpetben prognosztikus értékű. Alapvető jelentőségű megállapításai után elkezdte a hörgőrák korai felkutatásának citológiai megszervezését, az országos, ill. a regionális pulmonológiai hálózatok megindítását. Zöld Ambulancia néven létrehozta a dohányosok gondozását és a nikotinfüggőség felszámolását elősegítő szakrendelőt (Magyarországon először, Debrecenben, 1990-ben).
Elismertség
A Magyar Kardiológusok Társasága vezetőségi tagja (1987-től); a Kelet-Pulmonológiai Szekció elnökhelyettese és az Északkelet-Magyarországi Onkológus Szekció vezetőségi tagja.
A Korányi Frigyes Tüdőgyógyász Társaság elnökségi és vezetőségi tagja.
A Magyar Mikrobiológiai Társaság és a Magyar Farmakológiai Társaság tagja.
Az International Heart Research Group tagja (1984-től).
Elismerés
Kiváló orvos (1989).
Woman of the Year Díj (American Biographycal Institute, 2000).
Szerkesztés
A Pneumonologia Hungarica szerkesztőbizottságának tagja (1980-tól), szerkesztője (1986-tól), a Medicina Thoracalis szerkesztője (1990-től).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: Antibiotikumok szérum- és egyes szöveti szintje emberben és ennek klinikai jelentősége. Kand. értek. (Debrecen, 1978)
Mycobaktériumok és azok laboratóriumi diagnosztikája. – Az antibiotikus, a chemoterápiás kezelés általános irányelvei. (Pulmonológia 1. Egy. jegyz. Debrecen, 1982; 2. átd. kiad. 1985; 3. átd. kiad. 1990 és utánnyomások)
Általános laboratóriumi vizsgálatok a kardiológiai diagnosztikában. (Neminvazív kardiológiai vizsgálómódszerek. Szerk. Mihóczy László. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1983)
A tüdőbetegségek laboratóriumi diagnosztikája. Citológiai vizsgálatok jelentősége a pulmonológiai gyakorlatban. (Pulmonológia 2. Egy. jegyz. Debrecen, 1985; 2. kiad. 1990 és utánnyomások)
The Effects of Vasodilators in Pulmonary Circulation. Többekkel. (Non-Invasive Cardiology’85. Bp.–Amsterdam, 1987)
A hörgőkarcinomás betegek köpetéből nyerhető diagnosztikus, terápiás és prognosztikus információk. Doktori értek. (Debrecen, 1993).
F. m.: Adatok az urogenitális tuberkulózis problémájához. Fábián Erzsébettel és Szegedy Gusztávval. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1969. 12.)
Mellkassebészeti műtőben és kötözőkben végzett sterilitási vizsgálatok. Kiss Jánossal. (Népegészségügy, 1970. 1.)
A mélylégúti flóra tenyészthetőségének javítása köpetmosással. Fábián Erzsébettel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1972. 11.)
Az ampicillin tüdőszövet-szintjének vizsgálata emberben. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1972)
Mellkassebészeti beavatkozások kapcsán kitenyésztett baktériumok érzékenysége és a kezelés eredménye idős betegek esetében. Kiss Jánossal és Schnitzler Józseffel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1973. 5.)
A gentamycin klinikofarmakológiai vizsgálata a mellkassebészetben. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1974. 6.)
Untersuchung der Methicillinkonzentration im Serum und in Lungengewebe beim Menschen. Kiss Jánossal, Móricz Ferenccel, Pintér Jenővel. (Acta Chirurgica, 1974. 1.)
Clinico-Pharmacological Examination of Gentamycin in Thoracic Surgery. Többekkel. (International Journal of Clinic Pharmacology, 1975)
Intraoperatív citodiagnosztikával szerzett tapasztalataink. Többekkel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1975. 3.)
Untersuchung der Methicillinkonzentration im Serum in der perikardialen Flüssigkeit und im Myokard beim Menschen. Többekkel. (Acta Chirurgica, 1975. 4.)
Lung Tissu Levels of Cephadrine in Thoracic Surgery. Kiss Jánossal és Pintér Jenővel. (British Journal of Clinic Pharmacology, 1976)
A rifampicin farmakokinetikai vizsgálata az epesebészetben. (Magyar Sebészet, 1977. 3.)
A Maripen szérum- és tonsillaszintjének vizsgálata emberben és annak klinikai jelentősége. Kiss Jánossal és Kósa Dezsővel. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1977. 4.)
A rifampicin farmakokinetikai vizsgálata az epesebészetben. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1977. 3.; angolul: Pharmacokinetic Study of Rifampicin in Biliary Surgery. International Journal of Clinic Pharmacology, 1978)
Az amoxycillin szérum-, tüdőszövet-, epe-, epehólyag- és májszövetszintjének vizsgálata emberben. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1979. 5.)
Pharmacokinetic Examinations in Cardiology. General Laboratory Examinations in Cardiological Diagnostics. (Non-Invasive Cardiac Diagnosis, 1988)
A ceftriaxon – Rocephin – plazma- és szövetszintvizsgálata nyitott szívműtétek során. Péterffy Árpáddal és Szécsi Jánossal. (Medicina Thoracalis, 1989. 5.)
Antibiotikumszint-mérések hörgőkarcinomás betegek köpetében. Többekkel. (Medicina Thoracalis, 1990. 6.)
A pefloxacin – Peflacin – in vitor összehasonlító hatásmérés tüdőgyógyászati betegek váladékából izolált törzseken. Haczku Angélával. (Medicina Thoracalis, 1990. 7.)
Az Augmentin egyes testváladék- és szövetszintvizsgálata pulmonológiai és sebészeti osztályon kezelt betegeken. Többekkel. (Medicina Thoracalis, 1991. 2.)
Az Augmentin szerepe a nyitott szívműtétek után fellépő szepszis megelőzésében. (Medicina Thoracalis, 1991. 7.).
F. m.: írásai az Pneumonologia Hungaricában: A Lincomycin szérum- és tüdőszövetszinjének vizsgálata emberben. Többekkel. (1977. 1.)
A légutakból végzett bakteriológiai vizsgálatok jelentősége mellkasi műtétek alatt. Kiss Jánossal és Móricz Ferenccel. (1977. 8.)
A kemoterápiás kezelés általános irányelvei, speciális tüdőgyógyászati vonatkozásai. – Mycobakteriológiai tenyésztés eredményeinek értékelése bakteriológiai és járványtani szempontból. Szegedy Gusztávval. (1982. 4.)
A mediastinális nyirokcsomók intraoperatív citodiagnosztikájának értéke 1979–1983 között végzett vizsgálatok tapasztalatai alapján. Orosi Piroskával és Szilasi Máriával. (1985. 5.)
Az eozinol sejtek jelentősége a köpet tumorcitológiai értékelésében. Orosi Piroskával és Szilasi Máriával. (1985. 11.)
A jóindulatú tüdődaganatok intraoperatív citodiagnosztikájában szerzett tapasztalataink. Orosi Piroskával. (1986. 3.)
A tobramicin és gentamicin humán szérum a vesekéreg szintjének vizsgálata és az in vitro baktérium érzékenység alakulása 1980–1984 között. Többekkel. (1987. 2.)
A hörgőkarcinoma endoszkópos diagnózisa intézetünkben. Többekkel. – A tüdőkarcinoma korai citodiagnosztikája adott szervezeti keretek felhasználásával. – Vazodilatátorok hatása a kisvérköri keringésre. Többekkel. (1987. 4.)
Az aminoglikozid terápia egyes kérdései intenzív osztályon. Többekkel. (1988. 1.)
A bronchoalveoláris lavage – BAL – standardizálásának néhány kérdése. Koncz Andrással és Orosi Piroskával. (1988. 6.)
Sarcoid reakció primér tüdőkarcinomás betegek nyirokcsomójában. Mihóczy Lászlóval és Orosi Piroskával. (1988. 11.).
F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Mellkassebészeti betegekből izolált baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának változása az 1961–67. években. Többekkel. (1968. 28.)
A Rifamycin SV kísérletes és klinikai vizsgálata. Többekkel. (1968. 36.)
A Methacyclin [Rondomycin] in vitro vizsgálata és alkalmazása mellkassebészeti és légzőszervi megbetegedésekben. Többekkel. (1969. 47.)
Carbenicillinnel kezelt mellkassebészeti betegek klinikofarmakológiai vizsgálata. Többekkel. (1972. 42.)
Baktérium-érzékenységi szérum- és tüdőszövet-szint vizsgálatok doxycyclin [Vibramycin]-nel. Többekkel. (1973. 31.)
A cephradine [Velosef] klinikofarmakológiai vizsgálata a mellkassebészetben. Kiss Jánossal és Pintér Jenővel. (1974. 30.)
Gentamicinnel végzett farmakokinetikai vizsgálatok a szívsebészetben. Többekkel. (1976. 49.)
Adatok a cephacetril [Celospor] farmakokinetikájához és klinikai hatásához emberen. Többekkel. (1979. 7.)
Adatok a sisomicin in vitro bakteriológiai hatásához és humán farmakokinetikájához. Kiss Jánossal. (1979. 30.)
Az amikacinról bakteriológiai és klinikai eredmények alapján. Többekkel. (1980. 7.)
A gentamicin és a tobramicin összehasonlító in vitro bakteriológiai és farmakokinetikai vizsgálata. Többekkel. (1981. 23.)
Retard hatású béta-blokkoló – Slow Triscor 160 mg – plazmakoncentrációja emberen. Többekkel. (1981. 52.).
Irodalom
Irod.: források: Ballagás a Kossuth Gyakorló Gimnáziumban. [Faragó Eszter IV. osztályos gimnazista saját versét szavalta el.] (Hajdú-Bihari Napló, 1960. máj. 11.)
Elhunyt Agyagási Gábor vízügyi igazgatósági nyugdíjas. (Hajdú-Bihari Napló, 1962. ápr. 27.)
Elhunyt [id.] Faragó Sándor. (Hajdú-Bihari Napló, 1968. okt. 2.)
Elhunyt özvegy Agyagási Gáborné Versényi Eszter. (Hajdú-Bihari Napló, 1973. dec. 2.)
Elhunyt dr. Faragó Sándor, a megyei TBC gondozó intézet főorvosa. (Hajdú-Bihari Napló, 1973. júl. 15.)
D. K. K.: Választhatnak a dohányzás rabjai. Zöld ambulancia a tüdőklinikán. (Hajdú-Bihari Napló, 1990. szept. 13.)
Elhunyt prof. dr. Mihóczy László. (Hajdú-Bihari Napló, 2002. aug. 30.)
In memoriam Mihóczy László. (Hajdú-Bihari Napló, 2002. szept. 3.)
Elhunyt dr. Mihóczyné dr. Faragó Eszter, az MTA doktora. (Hajdú-Bihari Napló, 2004. márc. 10.)
Elhunyt dr. Faragó Sándorné Agyagási Ágnes. (Hajdú-Bihari Napló, 2012. szept. 28.).
Irod.: Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2004. (Bp., 1999–2003)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTX1-9KW8?i=17&cc=1452460 (Faragó Sándor és Szabó Juliánna házassági anyakönyve, 1911)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-95PJ-XX1?i=287&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NKM-MMV1 (Faragó Sándorné Szabó Juliánna halotti anyakönyve, 1929)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPV2-Q5Z?i=269&cc=1452460 (Faragó Sándor és Agyagási Ágnes házassági anyakönyve, 1940)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304215 (Agyagási Sándorné Szilágyi Ágnes gyászjelentése, 1941)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304211 (Agyagási Gábor gyászjelentése, 1962)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G5C2-9MDS?i=229&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NKM-KV8H (Agyagási Gábor halotti anyakönyve, 1962)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/221175 ([id.] Faragó Sándor gyászjelentése, 1968)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G5C2-9SY9?i=204&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NV1-RF7Q ([id.] Faragó Sándor halotti anyakönyve, 1968)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304212 (Agyagási Gáborné Versényi Eszter gyászjelentése, 1973)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G5C2-S7QC?i=369&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NV1-YK2Y (Agyagási Gáborné Versényi Eszter halotti anyakönyve, 1973)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/221177 (Dr. Faragó Sándor gyászjelentése, 1973)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM101080
https://nntp.hu/person/person.php?personid=42951
https://nevpont.hu/palyakep/farago-eszter-14fdb
http://www.nevpont.hu/view/12864
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12864
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
