Varga Magdolna
biológus, botanikus
Bertényi Lászlóné
Született: 1922. március 7. Szarvas, Békés vármegye
Meghalt: 2001. október 7. Szeged, Csongrád megye
Család
Szülei: Varga János (†1943), uradalmi ispán, Békésszentandráson, majd a Magyar Cukoripar kartali bérgazdaságában gazdatiszt, Moravetz Teréz.
Testvére: Bódi Miklósné Varga Irén (1917. jún. 13. Békésszentandrás, Békés vm.) tanítónő és Ádámffy Lászlóné Varga Margit (1920. márc. 9. Szarvas) gyógyszerész.
Férje: 1950-től dr. Bertényi László (= 1940-ig Böck László, 1914. jan. 24. Szeged–1997. aug. 25. Szeged) a szegedi egyetemi kollégiumok vezetőgondnoka, dr. Böck Rudolf (= dr. Bertényi Rezső, 1882. aug. 16. Hol?–1942. dec. Szeged. Temetés: 1942. dec. 22. Szeged, Belvárosi Temető) és freinthali Thalherr Jolán (1890. máj. 16. Hol?) fia.
Gyermeke, leánya: Bertényi Magdolna (1952. dec. 17. Szeged–2009. febr. Szeged. Temetés, hamvasztás utáni urnaelhelyezés: 2009. febr. 20. Bp., Deák téri Evangélikus Templom).
Iskola
Elemi és középiskoláit Szarvason végezte, a Luther Tanítónőképző Intézetben tanítói képesítést (1941), a Szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán biológia–kémia szakos polgári iskolai tanári okl. (1945), a Szegedi Tudományegyetemen – az Apponyi Kollégium tagjaként – biológia–kémia szakos középiskolai tanári okl. (1947) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1948).
A biológiai tudományok kandidátusa (1958), doktora (1970).
Életút
A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Növénytani Tanszéke gyakornoka (1945–1947), tanársegéde (1947–1952), a Növényélettani Intézet tanársegéde (1952–1956), egy. adjunktusa (1956–1961), egy. docense (1961. aug. 1.–1971. jún. 30.), egy. tanára (1971. júl. 1.–1981. dec. 31.).
Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1955–1958).
Növényélettani alapkutatásokkal, növények növekedésélettanával foglalkozott, elsősorban a növényi növekedésben szerepet játszó, hormon hatású anyagok kémiai sajátosságait, élettani szerepét és hatásmechanizmusát vizsgálta. A növények növekedésének kontrollálása teljesen hormonális jellegű, hiszen idegrendszer hiányában nincs más szabályozórendszerük. A növekedés és fejlődés, a soksejtű növényi szervezet koordinált és integrált működése a növényi hormonok (fitohormonok) komplex interakciójából ered. B. Varga Magdolna kutatásainak középpontjában azok a fitohormon-kölcsönhatások álltak, amelyek a legfontosabb élettani folyamatok közül a szármegnyúlásért, a levélhullásért, ill. a növényi szeneszcenciáért (= növényi sejtek elöregedése) felelősek. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a növényekben természetesen előforduló növekedésszabályozó anyagok (pl.: auxinok, gibberellinek stb.) vizsgálata terén. A szármegnyúlást a gibberellinsav és a hajtáscsúcsban képződő auxin együttesen, egymással kölcsönhatásban fejti ki.
A növényi hormonokkal, pontosabban azok növényélettani szerepével a világon elsők között Paál Árpád (1889–1943) a budapesti növénytani intézet professzora foglalkozott, aki felfedezte az első növekedésszabályozó növényi hormont, az auxint. A gibberellineket az 1920-as években viszont japán tudósok fedezték fel a rizsnövény megnyúlásos megbetegedését okozó Gibberella fujikori nevű gomba táptalajában. A tudósoknak azért tűnt fel ez a különleges rizsbetegség, mert a megtámadott növény, mielőtt e betegség áldozatául esik, az egészséges növényeknél is gyorsabban fejlődik. A gibberellinek az 1950-es évekre a növényélettani kutatások középpontjába kerültek: magyar kutatók is igyekeztek ezt a rendkívül gyors szárnyúlással járó növényi kórt különböző növények növekedésében kihasználni. B. Varga Magdolna kezdetben saláta-csíranövények sziklevél alatti szárrészének megnyúlását vizsgálta különböző töménységű gibberellines oldatokkal, majd rizs-, zab- és bab-csíranövényeken folytatta kísérleteit. Doktori értekezésében az indol-ecetsav (a növényekben általánosan előforduló természetes auxin) és a gibberellinsav együttes hatását vizsgálta a szármegnyúlásra. Dolgozatában, majd későbbi kutatásaiban meggyőzően bizonyította, hogy a gibberellinek (és az auxinok) nem csak a szár megnyúlását fokozták, de a levélfelületet is növelték. A legsajátosabb és leglátványosabb hatásuk azonban az volt, hogy az örökletesen törpe növények (pl. törpekukorica, -bab, -borsó stb.) növekedését teljesen normálissá tették (hisz a kívülről kapott gibberellin-szintézis hatására normális termetűvé váltak). Jellegzetes hatás még az, hogy a virágzás a rendestől eltérő körülmények között is megindult: bizonyos kétéves növények gibberellinnel kezelve már az első évben virágoztak. A gibberellin-szintézisek gyorsították a csírázást, megszüntették a rügyek és a magvak nyugalmi állapotát, serkentették a terméskötést és a termés növekedését. B. Varga Magdolna munkásságáról már kandidátusi védése kapcsán is megállapították, hogy méltó utódja Paál Árpádnak, de életműve összegzésekor megjegyezhető még, hogy az auxin- és a gibberellin-kutatást világszínvonalon szintetizálta…
Elismertség
Az MTA Botanikai Bizottsága (1961–1967), az MTA Biokémiai Bizottsága tagja (1968–1971).
A Magyar Biológiai Társaság tagja (1957-től) és a Magyar Biokémiai Társaság alapító tagja (1962-től).
Főbb művei
F. m.: tanulmányai: Über die Wirkung der UV-Bestrahlung der Samen auf die Entwicklung der Baumwollpflanzen. Szalai Istvánnal. (Acta Biologica Szegediensis, 1955)
Néhány borsófajta gyökerének auxinérzékenysége. (Agrokémia és Talajtan, 1956)
Növekedésgátló anyagok papírkromatográfiás vizsgálata, különös tekintettel a húsos termésekre. Kand. értek. (Szeged, 1957)
Quantitative Changes in Growth-Promoting and Growth-Inhibiting Substances in Rindite-Treated and Untreated Potato Tubers. Ferenczy Lajossal. (Acta Botanica, 1957. 1-2.)
Growth Inhibiting Substances in Rice Straw. Köves Erzsébettel. (Acta Biologica Szegediensis, 1958. 1-2.)
Phenolic Acids as Growth and the Germination Inhibitors in Dry Fruits. Köves Erzsébettel. (Nature, 1959)
Gabonatarló-maradványokban előforduló fenolkarbonsav jellegű gátlóanyagok hatása a másodvetésű növények magvainak csírázására. Köves Erzsébettel. (Agrokémia és Talajtan, 1960)
Methodological Examinations the Growing of Oat Seedlings for Auxin-Assay. Köves Erzsébettel. (Acta Biologica Szegediensis, 1961. 1-2.)
Növekedés-élettani vizsgálatok rizsen. (Növénytermelés, 1963. 1.)
Az auxinok kutatásának újabb eredményei és problémái. (Növénytermelés, 1963. 3.)
The effect of Nitrogen Supply on the Indoleacetic Acid Oxidase Activity of the Roots of Rice Plants. Zsoldos Ferenccel. (Acta Botanica, 1963. 1-2.)
Rizs-csíranövények növekedése különböző magasságú vízborítás alatt. (Botanikai Közlemények, 1963. 4.)
Hazai salátafajok gibberellin-érzékenységének vizsgálata. (Botanikai Közlemények, 1964. 2-3.)
Germination- and Growth-Inhibiting Substances in Rice Grains. 1–2. (Acta Biologica Szegediensis, 1964. 1-4.–1965. 1-4.)
Csökkent életképességű magvak növekedésszabályozó anyagainak vizsgálata. Ács Ilonával és Köves Erzsébettel. (Botanikai Közlemények, 1965. 4.)
A részleges anaerobiózis hatása a rizsszemek csírázására, gibberellintartalmára és a tartaléktápanyagok mobilizálására. Lovas Margittal és Vad Zsuzsannával. (Botanikai Közlemények, 1967. 4.)
Comparative Investigation of the Leaf Pigments of Rice Shoots Developing under Water and in the Open Air. (Acta Botanica, 1967. 3-4.)
On the Mechanism of Gibberellin–Auxin Interaction. 3. The Effect of Gibberellin–Auxin Interaction. Többekkel. (Acta Botanica, 1968. 3-4-)
Az indolecetsav és gibberellinsav együtthatása a szármegnyúlásban. Doktori értek. (Szeged, 1969)
Distribution and Transport of Indoleacetic Acid in Green and Etiolated Bean Shots. Szendrő Zs.-vel. (Acta Agronomica, 1979)
Növekedési inhibitorok alkalmazása pázsitfüvek növekedésének korlátozására. 1–3. Sum Máriával, Parragi Judittal, Nikl Katalinnal. (Botanikai Közlemények, 1980. 2.–1980. 4.–1981. 3-4.)
Application of Growth Inhibitors for Decreasing Lawn Grass Growth. Többekkel. (Acta Biologica Szegediensis, 1981)
Effect of Ethrel on the IAA Content and on Its Distribution in Cucumber Seedlings. Többekkel. (Biochemische und physiologische Pflanzen, 1982).
F. m.: népszerű írásai az Élet és Tudományban: Mi történik lombhulláskor? (1956. 36.)
Új tároló anyagok. (1959. 9.)
A növények télállósága és fagytűrése. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1962)
A gibberellinek meglepő hatása. Meggyorsítják a csírázást, a növények növekedését és virágzását. Köves Erzsébettel. (1966. 51.)
Vegyszerekkel a szárazság ellen. (1976. 30.)
Növények hidegben. A fagytűrés fokozása vegyszerekkel. (1977. 10.)
Szabályozás az élővilágban. A növényi hormonok. (1978. 24.)
Citromban nőtt citrom. (1980. 25.)
Hogyan öregszik a növény? (1981. 32.).
Irodalom
Irod. és források: Elhunyt dr. Bertényi Rezső nyugdíjas MÁV-titkár, a Berlini Victoria Biztosító Rt. szegedi fiókjának vezértitkára. (Délmagyarország, 1942. dec. 22.)
Házasságot kötött: dr. Bertényi László és dr. Varga Magdolna. (Délvidéki Hírlap, 1950. dec. 10.)
Bertényi Lászlóné dr. Varga Magdolna egyetemi tanári kinevezése. (Magyar Nemzet, 1971. júl. 2.)
Szabó Magdolna: Prof. dr. Bertényi Lászlóné. (Délmagyarország, 1971. szept. 19.)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Elhunyt dr. Bertényi László. (Délmagyarország, 1997. szept. 1.)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Elhunyt dr. Bertényi Lászlóné dr. Varga Magdolna. [Temetés utáni hír.] (Délmagyarország, 2001. okt. 20.)
Lévay Gizella: Búcsú Magditól. [Elhunyt Bertényi Magdolna.] (Délvilág, 2009. febr. 6.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P6Q-9988?i=119&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6J3H-7ZMT (Dr. Böck Rudolf és Thalherr Jolán házassági anyakönyve, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9QF-Q99B-V?cc=1452460 (Böck László születési anyakönyve, 1914)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D17V-VN?i=12&cc=1452460 (Varga Margit és Ádámffy László házassági anyakönyve, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DKR3-RC9?cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A68NR-N4CN (Varga Irén és Bódi Miklós házassági anyakönyve, 1941)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM118791
https://nntp.hu/person/person.php?personid=51489
https://nevpont.hu/palyakep/varga-magdolna-854b0
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
