Vértes Marietta
orvos, neurológus, neuroendokrinológus
Kovács Sándorné
Született: 1937. október 15. Budapest
Meghalt: 2019. február 17. Pécs, Baranya megye
Család
Dédszülei, apai: Hochschild Károly, Róth Alojzia; Sikorszky János (†1892. dec. Kolozsvár) pénzügyőri biztos, dzsidás főhadnagy, Győrffy Matild (†1915. ápr. 21. Nagyenyed. Temetés: 1915. ápr. 23. Nagyenyed-Hellos, családi sírbolt).
Dédszülei, anyai: ?, ?; Schuszta Ferenc, Zvrhokril Rozália (†1941. márc. 2. Léva. Temetés: 1941. márc. 4. Léva)
Nagyszülei: Vértes Lajos (= 1901-ig Hochschild Tamás Lajos, 1851. dec. 26. Sümeg, Zala vm.–1928. márc. 23. Debrecen) polgári iskolai igazgató, Sikorszky Gizella; Reiner János, Schuszta Mária (1880. febr. 8. Léva). A Schuszta család férfi ágon családnevét Örhegyire magyarosította.
Szülei: dr. Vértes András (1899. Ditró–1973. jan. 19. Pécs. Temetés: 1973. jan. 24. Pécs) jogász, a Siklósi Járásbíróság elnöke, majd a Pécsi Ítélőtábla bírója, utóbb jogtanácsos, Reiner Jolán (†1971. jún. 19. Pécs).
Férje: 1968-tól Kovács Sándor (1932. ápr. 11. Kaszaháza, Zala vm.) orvos, egyetemi tanár, a POTE Kórélettani Intézete igazgatója.
Gyermeke, fia: Kovács Kálmán András (1972–) orvos, szülész-nőgyógyász főorvos.
Iskola
A pécsi Leöwey Klára Leánygimnáziumban éretts. (1956), POTE-n általános orvosi okl. szerzett (1962), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1967), az orvostudományok kandidátusa (1973), doktora (1989), habilitált (1994).
Életút
A POTE, ill. a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézete gyakornoka (1962–1963), egy. tanársegéde (1963–1973), egy. adjunktusa (1973–1975), egy. docense (1975–1995), egy. tanára (1995. júl. 1.–2007), emerita professzora (2007-től) és az Általános Orvostudományi Kar oktatási dékánhelyettese (1996–1999). Az MTA Idegélettani Kutatócsoportjának mb. vezetője (1988-tól).
A londoni Rákkutató Alap (Imperial Cancer Research Fund) vendégkutatója (1968–1969).
Neuroendokrinológiával, neurokémiával, reproduktív endokrinológiával, a központi idegrendszer egyes anyagcsere-folyamatainak elemzésével, elsősorban a női nemi hormonok (az ösztradiol és a progeszteron) hatásmechanizmusának receptoriális szinten történő elemzésével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a hipotalamikus és hipofizeális ösztrogénkötődés finomabb mechanizmusának feltárása, ill. a gonádműködés szabályozásában szerepet játszó receptoriális kölcsönhatások tanulmányozása terén.
A női nemi hormonok a petefészekben termelődnek, s a méhen belüli élettől kezdve az egész élet során hatnak, felelősek a női nemi jelleg kialakulásáért, a szaporodási, a teherbeesési képességért, a terhesség fenntartásáért stb. Az ösztradiol és a progeszteron a szteronvázas hormonok csoportjába tartozik: négy darab, szénatomok alkotta gyűrűből álló molekula. Ezek a hormonok kis molekulatömegűek és zsíroldékonyak, így könnyen átjuthatnak a sejtek felületi hártyáin. A legtöbb sejtből pedig változatlanul visszakerülnek a véráramba vagy a sejten belül a különböző bontóenzimek hatására elemésztődnek. Bizonyos szervek sejtjeiben viszont olyan fajlagos fehérjemolekulák vannak, amelyek megkötik a hormonmolekulákat. Megvédik őket a bontóenzimek támadásától és biztosítják, hogy meginduljon az az eseményláncolat, amelynek kiváltásáért az adott hormon felelős. Ezeket a fehérjemolekulákat – minthogy csak bizonyos ingerre, a hormonra érzékenyek – hormonreceptoroknak nevezik az érzékszervekben található specializálódott idegelemek mintájára. Az ösztradiol hormon célsejtjei sok helyütt megtalálhatóak a szervezetben, elsősorban a nemi működésért felelős helyeken; a méhben, az emlőkben, a petefészekben, az agyaalapi mirigyben és az agy bizonyos területein (pl. a hipotalamuszban).
Vértes Marietta kísérleti kutatásokat végzett a hipotalamusz különböző területeinek vizsgálatára, amelyek során megállapította, hogy a hipotalamusz elülső részében elhelyezkedő terület – amely a nucleus paraventricularist foglalja magában – felelős elsősorban a hipofízis–pajzsmirigy-rendszer működésének hipotalamikus szabályozásáért. Megállapította, hogy a receptormolekulák száma a célsejtekre jellemző érték, s mennyiségük magától a hormontól függ. Ha több hormon kerül a sejtbe, növekedik a receptorfehérjék mennyisége. A sejt ösztradiol-érzékenységét is a receptorszám szabja meg, amit maga a hormon szabályoz. A hormonális üzenetek továbbítására az élő szervezetnek rendkívül bonyolult rendszere van Ezen a rendszeren belül egy-egy láncszem funkciójának zavara vagy kiesése az egész mechanizmus sérülését okozhatja, és sokféle betegség kialakulásához vezethet. Munkássága alapvető jelentőségű az emlő-, méh- és petefészek-daganatos betegségek diagnosztizálásában, mivel elsők között bizonyította ösztradiol-receptorok kimutatását daganatos szövetekben.
Elismertség
A Magyar Élettani Társaság tagja (1961-től), vezetőségi tagja (1976-tól).
Elismerés
Pro Universitate Díj (1985), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, konferencia-kiadványai: Role of the Central Nervous System in the Regulation of Pituitary-Thyroid System. Kovács Sándorral. (Recent Developments of Neurobiology in Hungary. II. Szerk. Lissák Kálmán. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
The Effect of Neonatal Thyroidectomy on the Nucleic Acid Metabolism of the Anterior Pituitary. Többekkel. (Proceedings of the 34th Annual Conferenc of the Hungarian Physiological Society. Szerk. Lissák Kálmán. Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
A hypothalamikus oestrogenkötődés mechanizmusa és fejlődése. Kand. értek. (Pécs, 1971)
Analysis of the Hypothalamic Mechanism of Estradiol Action in Developing and Adult Rats. Kovács Sándorral és Vértes Zsuzsannával. (Recent Developments of Neurobiology in Hungary. Szerk. Lissák Kálmán. Bp., Akadémiai Kiadó, 1978)
The Effect of PGF-2-alpha Treatment on Uterinal Receptor Systems of Human and Rat Uterus. Lányi Évával és Székely Józseffel. (Proceeding of the 22nd Congress of the Hungarian Society of Gynecologists, 1984)
Oestradiol receptorok és kötőhelyek. Doktori értek. (Pécs,
F. m.: tanulmányai: Further Study on the Mechanism of the Hypothalamic Control of the Pituitary-Thyroid System. Többekkel. (Neuroendocrinology, 1965/66)
The Mechanism of Oestradiol Binding in Rat Hypothalamus: Effect of Androgenization. King, R. J. B.-vel. (Journal of Endocrinology, 1971)
Studies on Oestradiol-Binding in Mammalian Tissues. Többekkel. (Advances in Biosciences, 1971)
Studies on Androgen and Oestrogen Uptake by Rat Brain. Többekkel. (Receptors for Reproductive Hormones. Advances of Experimental Medical Biology, 1973)
Steroid Receptors in the Brain. (Advances in Physiological Sciences, 1981)
Effect of Naloxone and D-met-2-pro5-Enkephalinamide Treatment on the DNA Synthesis in the Developing Rat Brain. Többekkel. (Life Sciences, 1982)
Ovárium hormonok hatásmechanizmusának elemzése humán uterusban. 1–3. Csermely Tamással, Környei Józseffel, Székely Józseffel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1982–1984)
Oestradiol Induced Changes of Soluble Protein Synthesis in Human Endometrium. Környei Józseffel és Székely Józseffel. (Journal of Steroid Biochemistry, 1983)
On the Mechanism of Opioid–Oestradiol Interactions. Garai J.-vel és Pámer Zs.-vel. (Journal of Steroid Biochemistry, 1986)
Two Types of Oestradiol Binding Sites in Human Myometrium and Leiomyoma during the Menstrual Cycle. Többekkel. (Experimental Clinic Endocrinology, 1986)
Humán magzati tüdő – glükokortikoid receptorai. Lányi Évával és Szabó Istvánnal. – Myomák és szteroid receptorok. Csermely Tamással és Székely Józseffel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1986. 1.)
Differential Expression of Akt/protein Kinase B, Bcl-2 and Bax Proteins in Human Leiomyoma and Myometrium. Többekkel. (Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology, 2003)
Effect of Estradiol on Expression and Activation of Akt Protein in Rat Hypothalamus Exposed to Chronic [D-Met2, Pro5]-enkephalinamide Treatment. Többekkel. (Steroids, 2004)
Effect of Estrogen and Inhibition Phosphadidylinositol-3 Kinase on Akt and FOXO1 in Rat Uterus. Többekkel. Phosphorylation of PTEN – Phosphatase and Tensin Homologue Deleted on Chromosome Ten – Protein Is Enhanced in Human Fibromatous Uteri. (Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology, 2007)
ER alfa –P13K–Akt– jelátviteli útés az endometrium ultrahangvizsgálata posztmenopauzában. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2011. 1.)
Extranukleáris ösztradiolhatás humán uterus myomában. Többekkel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 2013. 3.).
F. m.: írásai az Acta Physiologicában: Effect of Hypothalmic Lesion on the Activity of the Pituitary-Thyroid System. Kovács Sándorral és Kövesi Gy.-vel. (1960)
Die Wirkung der intracerebralen Thyroxinimplantation auf die Hypophysen-Schilddrüssenfunktion. Kovács Sándorral és Kövesi Gy.-vel. (1961)
The Effect of Posterior Pituitary Hormones on the Function of the Anterior Pituitary-Thyroid System in vitro. Kovács Sándorral. (1962)
A Further Study of the Effect of Oxytocin on Pituitary-Thyroid System in vitro. Kovács Sándor. (1964)
The Effect of Thalamic Simulation on Pituitary-Thyroid Activity. Többekkel. (1965)
Effect of Corticosine Treatment, Adrenalectomy and Castration on Pituitary 32P Metabolism. Többekkel. (1966)
Effect of Changes in Trophic Hormone Secretion on the 3H-uracil Uptake by Adenohypophyseal Cells. Többekkel. (1967)
Development Changes in 3H-Oestradiol Binding in Brain Areas of Female and Male Rat Hypothalamus. Többekkel. (1977)
Biochemical Effects of Neonatal Testosterone Treatment on the Female Rat Hypothalamus during Postnatal Development I. DNA Synthesis. Kovács Sándorral és Vértes Zsuzsannával. (1978)
Relationship between Oestradiol and Opioid Receptor System in Oestrogen Sensitive Tissues. 1–2. Garai J.-vel és Pámer Zs.-vel. (1985).
Irodalom
Irod.: családi és egyéb források: Elhunyt Sikorszky János nyugalmazott pénzügyőri biztos, dzsidás főhadnagy. (Magyar Polgár, Kolozsvár, 1892. dec. 22.)
Hochschild Károly állami polgári iskolai igazgató, gyergyóditrói lakos és kiskorú gyermekei, Gyula, Béla és Lajos vezetéknevének „Vértes”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1901. okt. 11.)
Özvegy Sikorszky Jánosné Győrffy Matild Nagyenyeden elhunyt. (Pesti Hírlap, 1915. ápr. 24.)
Halálozások. dr. Vértes Andrásné Reiner Jolán. (Dunántúli Napló, 1971. júl. 2.)
Elhunyt dr. Vértes András. (Dunántúli Napló, 1973. jan. 23.)
Sarok Zsuzsa: A kutatónő világa. [Portré dr. Vértes Mariettáról.] (Dunántúli Napló, 1981. dec. 24.)
Vértes Marietta: A sikeres rákterápia ígérete. [Kutatási területéről, a női hormonháztartás hibái és a rákbetegségek összefüggéseiről.] (Delta, 1984. 3.)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Vértes Marietta egyetemi tanári kinevezése, 1995. júl. 1. (Magyar Közlöny, 1995. jún. 29.)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010)
Schweier Rita: Orvoskari arcképcsarnok. II. köt. (A Pécsi Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 2019).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SY9D-9N?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXK2Z-PJ3 (Vértes Lajos [Hochschild Tamás Lajos] születési anyakönyve, 1851)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9BTC-2KQ?i=114&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQVNC-TTHS (Schuszta Mária születési anyakönyve, 1880)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/541229 (Sikorszky Jánosné Győrffy Matild gyászjelentése, 1915)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G5PJ-66C?i=72&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6NKM-TRKN (Vértes Lajos halotti anyakönyve, 1928)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/534696 (Schuszta Ferencné Zvrhokril Rozália gyászjelentése, 1941)
https://aok.pte.hu/hu/hirek/hir/11018 (Elhunyt dr. Vértes Marietta, 2019)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM124380
https://nntp.hu/person/person.php?personid=48469
https://nevpont.hu/palyakep/vertes-marietta-a3437
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
