Domokos Valéria
gyógyszerész, orvosbiológus, immunológus
Stenszky Ernőné Domokos Valéria; Stenszky Valéria
Született: 1930. január 23. Újhartyán, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2018. október 2. Debrecen, Hajdú-Bihar megye
Család
Nagyszülei, apai: Domokos Pál, Kelemen Erzsébet.
Szülei: Domokos Gyula (1905. júl. 9. Nógrádszakál–1978. máj. 25. Debrecen) autószerelő, majd MATEOSZ-fuvarozó, utóbb az MTA debreceni Atommagkutató Intézete (ATOMKI) mechanikusa, Kápolnási Ilona.
Férje: 1952–2014: dr. Stenszky Ernő (1926. szept. 28. Püspöklele, Csanád vm.–2014. jan. 2. Debrecen), a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Gyógyszertári Központja igazgatója, Stenszky Gyula (1887. jún. 26. Makó, Csanád vm.–1940. nov. 27. Püspöklele. Temetés: 1940. nov. 29. Püspöklele) püspöklelei gyógyszerész és Dékay Mária (1894. aug. 8. Örkény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1936. jan. 30. Püspöklele) fia.
Stenszky Ernő testvére: Stenszky Gyula (1923. dec. 11. Bp.–2011. júl. 18. Tapolca, Veszprém m.) orvos, gyermekgyógyász.
Gyermeke, leánya: Stenszky Éva (1954–), a DOTE Gyermekklinika orvosa, neonatológus főorvosa.
A Stenszky család a hivatalos iratokon a Stentzky névváltozatot használta, Domokos Valéria házassága után (akárcsak férje) a Stenszky alakhoz ragaszkodott, írásai így Stenszky Valéria vagy Stenszky Ernőné néven jelentek meg.
Iskola
Elemi és középiskoláit Debrecenben – a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett Svetits Római Katolikus Leánygimnáziumban végezte (az egyesített egyházi református és római katolikus leánygimnáziumban éretts. 1948-ban). Gimnáziumi osztálytársa volt Csanak Dóra (1930–2010) történész, kandidátus, az MTA Könyvtár Kézirattára vezetője.
A SZOTE-n gyógyszerész okl. (1952) és gyógyszerészdoktori okl. szerzett (1963), orvosi laboratóriumi szakgyógyszerészi vizsgát tett (1973), immunológus szakképesítést szerzett (1980); a biológiai tudományok kandidátusa (1976), doktora (1985).
Az MLEE általános tagozatán végzett (1964).
Életút
A Hajdú-Bihar Megyei Gyógyszertári Központ gyógyszerésze (1952–1953), a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Kórháza Vérellátó Osztálya, ill. Vértranszfúziós Állomása tud. munkatársa (1953–1963), tud. főmunkatársa (1963–1978), tud. tanácsadója (1978–1989).
A DOTE c. egy. docense (1978-tól). A Torinói Genetikai Intézet ösztöndíjas vendégkutatója (1970).
Transzplantációs immunológiával, immunohematológiával foglalkozott, elsősorban a transzfúziós reakciók szövődményeit vizsgálta a transzfúzió által immunizált betegeknél.
Magyarországon az elsők között volt, akik kidolgozták és felhasználták a HLA- (humán leukocita) antigének tipizálását a sikeres transzplantáció érdekében, továbbá az elsők között vizsgálta betegeken és egészséges személyeken a HLA-antigének előfordulását.
Elismerés
Kiváló gyógyszerész (1974).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, jegyzetei, könyvfejezetei: Plazmapótszerek. Dombi Elemérrel. Transzfúziós jegyz. (Bp., 1959)
Adatok a chloroquin hatásmechanizmusának vizsgálatához antigén-antitest reakciókban. Gyógyszerészdoktori értek. (Szeged, 1963)
A histocompatibilitási antigénekről és a szervátültetés előtti donorszelekcióról. Aszódi Lilivel. (Transzplantációs immunológia. Bp., 1971 és Orvosképzés, 1970)
Humán antigének, autoantigének. Aszódi Lilivel és Petrányi Gyulával. (Autoimmun betegségek. Szerk. Petrányi Gyula. Bp., Akadémiai Könyvkiadó, 1974)
HLA-antigének és egyes betegségek kapcsolatának a vizsgálata. Kand. értek. (Debrecen, 1975)
A HLA-komplex. Aszódi Lilivel. (Az orvostudomány aktuális problémái 33. Bp., Medicina Könyvkiadó, 1979)
Alloantigének, alloimmunizáció és jelentősége. (Immunológia a szülészetben. Debrecen, 1980)
A HLA-rendszerhez kapcsolódó örökletes faktorok jelentősége Basedow-kórban és szisztémás lupus erythematosusban, mint két autoimmun betegségben. Doktori értek. (Debrecen, 1983).
F. m.: tanulmányai: Plazmapótszerekről. (Gyógyszerészet, 1957)
Kötődnek-e antibiotikumok szérumfehérje frakciókhoz? Aszódi Lilivel és Csobán Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1959. 2.)
Szérum foszfohexóz-izomeráz vizsgálatok véradókon. Aszódi Lilivel és Bot Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1959. 6.)
Szerzett haemolytikus anaemia familiaris vonzatokkal. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1960. 3.)
A vérkonzerválásról. Aszódi Lilivel. (Gyógyszerészet, 1960. 4.)
Az inkomplett anti-A és anti-B ellenanyagok kimutatása 0-s vércsoportú terheseknél és magas titerű 0-s véradóknál. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1961)
Felty-syndroma. 1–2. Aszódi Lilivel és Groák Lajossal. (Rheumatologia, Balneologia, Allergologia, 1961)
Adatok a fehérvérsejt izoimmunizáció kérdéseihez. Aszódi Lilivel és Szabó Gyöngyivel. (A Hajdú-Bihar Megyei Tanács Kórháza Tudományos Évkönyve, Debrecen, 1961)
Antiglobulin consumptios vizsgálatok különböző kórképekben. Aszódi Lilivel. (Haematologia Hungarica, 1961)
A transzfúzió izoantitestképző hatása. Aszódi Lilivel és Szabó Gyöngyivel. – Autoimmunizációs folyamatok vizsgálata haematológiai kórképekben. Aszódi Lilivel. (Haematologia Hungarica, 1962)
A chloroquin hatása a vörösvérsejtek antigén-antitest reakcióira. Aszódi Lilivel. – A fehérvérsejt és thrombocyta izo- és autoantitestek reakcióinak befolyásolása chloroquinnal. Aszódi Lilivel. – Az Rh[d] antigén-antitest reakció in vivo befolyásolása chloroquinnal. Aszódi Lilivel. – A chloroquin hatása az antitest-termelésre. Aszódi Lilivel. (Haematologia Hungarica, 1964)
A leukocyta és thrombocyta izoimmunizációról. Aszódi Lilivel. (A Hajdú-Bihar Megyei Tanács Kórháza Tudományos Évkönyve, Debrecen, 1966)
A fibrinolysis gátlásának vizsgálata epsilon-amino-capronsavval. Aszódi Lilivel és Hatvani Istvánnal. (Acta Pharmaceutica, 1968. 2-3.)
Multigravidák leukocyta és thrombocyta isoimmunisatiója. Aszódi Lilivel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1969. 6.)
Donor-recipiens vércsoport-kompatibilitási vizsgálatok keratoplastica esetén. Többekkel. (Szemészet, 1972. 2.)
HLA-and Systemic lupus erythematosus. Többekkel. (Haematologia, 1973)
Examintion of HLA-Antigens and Lymphocytotoxic Antibodies in Discoid Lupus erythematosus. Nagy Endrével és Szerze Péterrel. (Acta Dermatovenerologica, 1975)
A leukocyták és thrombocyták izoantigén-rendszereinek és pathogenetikai jelentőségüknek vizsgálatai. 1. Aszódi Lilivel és Tímár Irmával. (Orvosi Hetilap, 1973. 2.)
Magyarországi veseátültetések immunológiai tapasztalatai. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1978. 2.)
A szöveti antigének szerepe a biológiában. (Transfusio, 1979)
Familiáris leukaemia előfordulása Ph1 pozitív akut lymphoid leukaemia – ALL – anyában és csecsemőjében. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1981. 3.)
HLA-A, -B and Haplotype Frequencies in Latvia. Többekkel. (Acta Medica, 1981. 4.)
Two Sisters, One with Graves’ Disease and the Second with Thyroiditis and Transient Hyperthyroidism. Ton, A.-val és Farid, N. R.-rel. (Acta Medica, 1982. 1-2.)
Angioimmunoblastos lymphadenopathia és non-Hodgkin lymphoma előfordulása testvérekben. Nemes Zoltánnal, Pálóczi Katalinnal, Szegedi Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1984. 53.)
Különböző anti-DNS titerű szisztémás lupus erythematosusos betegek kórlefolyásának tanulmányozása. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1988. 1.)
HLA-A-, B- és C-antigének vizsgálata köszvényben. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1991. 1.)
Családvizsgálatok köszvényben, különös tekintettel a HLA-antigének előfordulására. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1991. 3.)
Kromoszómavizsgálat pajzsmirigy papillaris carcinomában és follicularis adenomában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1991. 6.)
Mikromódszerek alkalmazása a vércsoport-szerológiában. Kraszits Erzsébettel. (Kórház, 1998. 8.)
Thrombocyta alloantitestek kimutatásának jelentősége a szubsztitúciós terápiában. (Focus medicinae, 1999. 4.)
A HLA-genetikai rendszer és a betegségek összefüggése. Gyódi Évával. (Kórház, 2000. 1.)
A HLA-tipizálás technikája szaruhártya-átültetés esetén. Berta Andrással, Módis Lászlóval, Tóth Enikővel. – HLA-tipizált corneák beültetésével szerzett tapasztalatok. Berta Andrással, Módis Lászlóval, Tóth Enikővel. (Szemészet, 2007. 2.)
A szöveti antigének mint a túlélés és a gyógyítás alapjai. (Focus medicinae, 2008. 4.).
Irodalom
Irod. és források: Stentzky [!] Gyula püspöklelei gyógyszerész neje, Dékay Mária úrnő jan. 30-án hosszas szenvedés után Püspöklelén elhunyt. (Gyógyszerészi Közlöny, 1936. febr. 8.)
A Stentzky-család [!] gyásza. Elhunyt Stentzky Gyula, püspöklelei gyógyszerész, a Makón közismert és közbecsülésben álló Stentzky-család egyik igen értékes tagja. (Makói Újság, 1940. nov. 28.)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2004. (Bp., 1999–2003). [A későbbi kötetekben életrajza közléséhez nem járult hozzá.]
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB8-FHC?i=217&cc=1452460 (Stenszky Gyula és Dékay Mária házassági anyakönyve, 1922)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/577233 (Stentzky Gyula gyászjelentése, 1940)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-G5C2-SXXD?i=210&cc=1452460 (Domokos Gyula halotti anyakönyve, 1978)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM103710
https://nntp.hu/person/person.php?personid=167113
https://nevpont.hu/palyakep/domokos-valeria-babfb
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
