Berencsi György, id.
orvos, bakteriológus
Született: 1913. június 3. Budapest
Meghalt: 1986. november 20. Szeged
Család
Sz: Berencsi György, legid. orvos, a Budai Várnegyed szülész orvosa. Barabás Irma (1888–1962). F: Matthes Klára (1913–1978) orvos, gyermekfogorvos. Fia: Berencsi György, ifj. (1941–2013) orvos, virológus.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1937), iskolaorvosi (1938), tisztiorvosi vizsgát (1940), laboratóriumi szakorvosi (1946), közegészségtani és járványtani (1959), orvosi mikrobiológiai szakorvosi vizsgát tett (1980). A népbetegségek patológiája tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1945), az orvostudományok kandidátusa (1958).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE Kórtani és Bakteriológiai Intézete gyakornoka (1935–1937), egy. tanársegéde, egy. adjunktusa (1937–1945) és magántanára (1945–1951). Püspökladány körorvosa (1945–1951), a debreceni Állami Tüdőbeteggyógyintézet és a DOTE TBC Klinika főorvosa (1951–1966), a SZOTE Közegészségtani Intézete tanszékvezető egy. tanára (1966. febr. 1.–1983), nyugdíjas tud. tanácsadója (1983–1986); közben az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1968–1971) és a SZOTE oktatási rektorhelyettese (1973–1976).
Bakteriológiával, baktérium-anyagcserevizsgálatokkal, elsősorban a tuberkulózis bakteriológiájával, mikrobiológiájával és epidemiológiájával foglalkozott. Miután Püspökladányban telepedett le, érdeklődése a népbetegségek és a vidéki lakosság egészségügye felé fordult. Feldolgozta a magyar falu egészségügyének történetét, elsők között vizsgálta a magyarországi élelmiszerek és az ivóvíz geopatológiáját és orvosbiológiai jelentőségét. Élete végén visszatért gümőkór-bakteriológiai kutatásaihoz: nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a tbc-fertőzés láncolata talaj-mikrobiológiai vonatkozásainak feltárása terén. További kutatási területei: a cukorbetegég és a reumás megbetegedések összefüggései; a daganatos megbetegedések környezeti tényezői; ivóvizek jódtartalmának változásai; a női ivarszervi gümőkór diagnosztikai problémái; az egyetemi orvosképzés és a higiéné oktatása stb.
Emlékezet
Halálának 10. évfordulóján bronz domborművét a püspökladányi rendelőintézetben helyezték el (Győrfi Lajos alkotása, 1996-ban). Születésének 100. évfordulóján a Szegedi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Bizottság Környezet-egészségügyi Munkabizottsága és a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézete megemlékezést és emlékülést tartott (2013. jún. 9-én).
Elismertség
A hallei Martin Luther Egyetem Orvostudományi Kar tb. doktora (1978).
Elismerés
Dalmady Zoltán-emlékérem (1961), Fodor József-emlékérem (1970), Hőgyes Endre-emlékérem (1979).
Főbb művei
F. m.: Vizsgálatok az emberi konyhasófogyasztásról. (Népegészségügy, 1940)
Rheumatismus szerepe a cukorbetegség létrejöttében. (Az orvosi gyakorlat kérdései, 1941)
Reizkörperwirkung im Lichte des Serumtryptophans mit besonderer Berücksichtigung der Thermalbadekur. (Zeitschrift für Rheumaforschung, 1942)
A Howe-féle fibrinogen meghatározás értékelése. (Orvosi Hetilap, 1942. 11.)
Rheuma és reactiokészség. (Orvosképzés, 1943)
Cukorbetegek szívbántalmának gyakorisága. (Az orvosi gyakorlat kérdései, 1943)
Kátrányfestékek alkalmazásának kérdése élelmianyagok festésében. (Kísérletügyi Közlemények, 1943)
A tuberkulózis Svédországban. (Pneumologia Danubiana, 1948)
Az atípusos pneumoniajárvány Püspökladányban. (Népegészségügy, 1948)
A szervi szívbaj mint népbetegség. (Népegészségügy, 1949)
A tbc chemotherápiája. Eidus Lászlóval, Forgách Vilmossal. (Orvosi Hetilap, 1950. 48.)
A magyar Alföldön használatos vízellátás. – Az ivóvíz geopatológiai jelentősége. (Hidrológiai Közlöny, 1952)
Kátránynagyüzem mint környezeti tényező a lakosság daganatgyakorisága szempontjából. (Népegészségügy, 1954)
Visszatükröződik-e az ivóvíz jódtartalma a lakosság vérjódszintjében a tájjelleggel kapcsolatban? Andrássy Katalinnal, Straub Jánossal. (Hidrológiai Közlöny, 1956)
A gyógyszeres kezelés hatása a tüdőgümőkór pathológiai képére. Mándi Lászlóval, Schnitzler Józseffel. (A tuberkulózis kérdései, 1956)
Új szempontok a női ivarszervi gümőkór klinikumában és járványtanában. Gavallér Istvánnal, Surányi Sándorral. – A bakteriológiai vizsgálatok helye a női ivarszervi gümőkór korszerű diagnosztikájában. Gavallér Istvánnal, Surányi Sándorral. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956)
Készülék bőrhőmérséklet méréséhez. Máté Györggyel, Véssey Edével. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1957)
Adatok a gümőkór bakteriohistológiájához. Kand. értek. (Debrecen, 1957)
A termoelektromos hőmérés új műszaki elvének alkalmazása az orvostudományban. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1957)
Irányelvek a gümőkórral kapcsolatos bakteriológiai vizsgálatok javallatához intézeti beteganyagon. (Tuberkulózis, 1958)
Laboratóriumi irányelvek. (A gümőkór. Bp., 1959)
Adatok a bovin tuberkulózis járványtanához a Püspökladányban végzett reprezentatív vizsgálatok alapján. Radnai Nándorral. (Tuberkulózis, 1959)
Adatok a fürdés járványtanához. Vecsey Zoltánnal. (Hidrológiai Közlöny, 1959)
Adatok a női ivarszervi gümőkór járványtanához. Gavallér Istvánnal, Surányi Sándorral. (Állami Fodor József Tbc Gyógyintézet Közleményei, 1959)
Adatok a női ivarszervi gümőkór bakteriológiai diagnosztikájához. Gavallér Istvánnal, Surányi Sándorral. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1959)
Adatok a tüdőmykosisok kérdéséhez Debrecen környékének beteganyaga alapján. Mészáros Györggyel. (Tuberkulózis, 1959)
Mykopolisaccharidák a tuberkulózis szöveti pathomechanizmusában. Krompecher Istvánnal. – Adatok a mykobaktérium tuberkulózis atípusos telepeinek kérdéséhez. – Adatok a histamin szerepéhez experimentális gümőkórban. (Tuberkulózis, 1960)
Moraxella duplex var. nonliquefaciens a bronchoszkópos váladékban. Máté Györggyel. (Tuberkulózis, 1960; németül: Zentralblatt für Bakteriologie, Parasitenkunde, Infektionskrankheiten und Hygiene, 1960)
Adatok az állatgümőkór emberegészségügyi jelentőségéhez. (Orvosképzés, 1961)
Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről. – Szempontok a fürdés egészségügyéhez. (Hidrológiai Közlöny, 1961)
Ozaenához csatlakozó idült lepedékes tracheobronchitis esete. Mészáros Györggyel. – A tüdőgümőkór „epimed”-del adjuvált SM- és INH-kezelésével nyert tapasztalataink. Kasza Lajossal. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1961)
A mykobaktériumok gyógyszerérzékenysége és a nehezen befolyásolható kórformák viszonya. Mándi Lászlóval, Vecsey Zoltánnal. (A 32. TBC Nagygyűlés előadásai. Bp., 1961)
A mykobaktérium tuberkulózistörzsek katalase aktivitása. Pongor Ferenccel. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)
Adatok a szarvasmarha-gümőkór járványtanának dinamikájához. Radnai Nándorral. (Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1963)
A szervezet harca a TBC-baktériumok ellen. (Természettudományi Közlöny, 1964)
Szúrópróbaszerű vizsgálatok a tej M. tuberculosis var. bovisszal való fertőzöttségére nézve Hajdú-Bihar megyében. Szabó Jánossal, Tar Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
Adatok a pajzsmirigy- és a májműködés kapcsolatához. Krompecher Istvánnal. (Orvosi Közlemények, 1966)
A hallgatóság önállóságát fokozó módszerek a hygiéné oktatásában. (Felsőoktatási Szemle, 1969)
Adatok a kórházi mosodák hatásfokának értékeléséhez. Fischer Györggyel, Fodré Zsófiával. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1969)
Bepillantás a magyar falu egészségügyének múltjába, jelenébe, jövőjébe. (Studia Medica Szegedinensia 7. Szeged, 1969)
A határterületek kérdése a higiéné oktatásában. – Kiscsoportos oktatás az orvosképzésben. (Felsőoktatási Szemle, 1972)
Az orvosképzés munkaegészségtana. 1–2. Nagymajtényi Lászlóval, Vetró Gáborral. (Felsőoktatási Munkavédelmi Közlemények, 1974)
Idegen anyagok az ember környezetében. (Az ember egészsége a tudományos-technikai forradalomban. Szerk. Bakács Tibor, Sós József. Bp., 1974)
1. Magyar Finomkerámiai Munkaegészségügyi Ankét. Hódmezővásárhely, 1974. jún. 21–22. Előadások. Szerk. (Az Alföldi Porcelángyár kiadványa. Hódmezővásárhely, 1975)
Vázlatok és szemelvények a higiéné köréből. Kiegészítő olvasmány. Szerk. (Szeged, 1975)
A vegyi anyagok egészségügyi jelentőségére vonatkozó szemlélet történelmi fejlődéséről. (Népegészségügy, 1976)
Adatok a Paraquat tüdőspecifikus hatásáról, tekintettel tengeri malacok BCG-vel történő oltására. Fodré Zsófiával. – Új készülék különböző vegyi anyagok aerogén toxitisának állatkísérletes vizsgálatához. Nagymajtényi Lászlóval. (Egészségtudomány, 1976)
A sportoktató és az edző szerepe az egészségnevelésben. (Felsőoktatási Szemle, 1977)
A Gramoxone irritáló és allergizáló hatásának vizsgálata tengerimalacokon. Fodré Zsófiával, Sipos Károllyal. (Egészségtudomány, 1977)
Munkahigiéné orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és hallgatók részére. Írta Nagymajtényi Lászlóval és Vetró Györggyel. Szerk. B. Gy. (Bp., 1978)
A tüdőt per os súlyosan érintő toxikológiai kérdések. Barabás Katalinnal, Nagymajtényi Lászlóval. (Pneumonologia Hungarica, 1978)
Bepillantás Csongrád megye egészségügyének múltjába és jelenébe. (Csongrád megyei Szemle, 1979)
A testnevelés és a sport az orvosegyetemi oktató- és nevelőmunkában. Frenkl Róberttel. (Felsőoktatási Szemle, 1979)
A rekreáció biológiai alapjai. (Városépítés, 1979)
Környezetvédelem, környezethigiéne. A kemizálás környezethigiénéje. Egy. jegyz. gyógyszerészhallgatók részére. (A SZOTE Közegészségtani és Járványtani Intézete kiadványa. Szeged, 1979)
Vázlatok a közegészségtan és járványtan köréből. Vademecum orvostanhallgatók részére. (A SZOTE kiadványa. Szeged, 1980)
Gyógyszertár-higiéné. Egy. jegyz. gyógyszerészhallgatók részére. (Szeged, 1981)
A higiéné oktatása keretében történő üzemlátogatások szociológiai vetülete. (Felsőoktatási Szemle, 1981)
Az orvosegyetemi oktatók pedagógiai továbbképzése. (Felsőoktatási Szemle, 1984)
A japán orvosképzés. (Felsőoktatási Szemle, 1986)
A talajban élő mykobaktériumok állategészségügyi kapcsolatai. Szelényi Ferenccel. (A DATE Tudományos Közleményei, 1987)
kéziratban: egyetemi pályadíjak: Az icterus jelentősége sebészeti műtétek kapcsán. A Pázmány Péter Tudományegyetem egyetemi pályadíjával jutalmazott dolgozata. Horváth Imrével. (Bp., 1934)
Kimutatható-e összefüggés az emlőrák szöveti szerkezete és kiújulásra való hajlamossága között? Egyetemi sebészeti pályadíjjal jutalmazott dolgozat. (Bp., 1935)
Vizsgáltassék a csecsemő-béltartalom hidrogénion-koncentrációjának és a vitaminoknak egymásra hatása. Egyetemi gyermekgyógyászati pályadíjjal jutalmazott dolgozat. (Bp., 1936)
Az adrenalin és vele rokonhatású anyagok hatáskülönbségei. Egyetemi gyógyszertani pályadíjjal jutalmazott dolgozat. Mayer Györggyel. (Bp., 1936)
A Juventus-vyz emanatio hatása a belsőszekréciós mirigyekre. Egyetemi reumatológiai pályadíjjal jutalmazott dolgozat. Sipos Gyulával. (Bp., 1940)
A serum-tryptophan kórélettani vonatkozásai. Egyetemi reumatológiai pályadíjjal jutalmazott dolgozat. Sárfy Erzsébettel. (Bp., 1941).
Irodalom
Irod.: Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
B. Gy. Publications. 1937–1977. (Szeged, 1978)
Vágás István: B. Gy. (Hidrológiai Közlöny, 1986)
Dési Illés: In memoriam B. Gy. (Egészségtudomány, 1987 és Orvosi Hetilap, 1987. 12.)
Kedvessy György: B. Gy. (Egészségügyi Munka, 1987)
Berczik Árpád: In memoriam B. Gy. (Felsőoktatási Szemle, 1987)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Vágás István: B. Cs. emlékezete. (Hidrológiai Közlöny, 1996)
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Szerk., összeáll. Marczell Ferenc. (Bp., 2000)
Nagy magyar higiénikusok. B. Gy. (Egészségtudomány, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
