Zelcsényi Géza
földmérő mérnök, feltaláló, informatikus
1934-ig Pekló Géza
Született: 1901. május 28. Újvidék, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1974. november 27. Budapest
Temetés: 1974. december 10. Budapest
Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Szülei: Pekló Béla (1867. jún. 25. Pest–1960. szept. 15. Zombor, Jugoszlávia) építészmérnök, Gasteiger Gizella.
Felesége: 1932. jan. 11.– Soket Lenke (1904. júl. 15. Csorvás, Békés vm.–1973. márc. 1. Bp.) minisztériumi tisztviselő, Soket Gábor (1862. jún. 24. Gyulafehérvár, Alsó-Fehér vm.–1937. márc. 24. Bp.) és Smeringa Mária (1881. szept. 26. Bp.–1970. szept. Bp.) leánya.
Gyermeke, leánya: Zelcsényi Judit (1937–) orvos, gyermekgyógyász.
Iskola
Az Újvidéki Katolikus Gimnáziumban éretts. (1919), a budapesti József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1929); közben mivel szülei támogatni nem tudták kénytelen volt megszakítani tanulmányait, néhány évig műszaki rajzolóként dolgozott (1926–1928). Részletes felmérési (1933), háromszögelési szakvizsgát tett (1937), majd birtokrendezői képesítést szerzett.
Életút
Budapesten egy mélyépítési cégnél építésvezető (1929–1930). Az állami földmérés szolgálatába lépett (1930. ápr. 7-étől), a budapesti 22. magyar kir. állami mérnökgyakornoka (1932–1934), segédmérnöke (1934–1940), mérnöke (1940–1942), műszaki tanácsosa (1942–1945). A II. világháború idején megszakításokkal katonai szolgálatot teljesített. Részt vett az erdélyi bevonulásnál és a délvidéki harcokban (1942-ben alhadnagyként szerelt le). Mint polgári személy hadifogságba esett (1945. jan. 19.), két és fél évet töltött szovjet hadifogságban (1947. jún. 29-én tért haza).
Hazatérése után továbbra is az állami földmérésnél szolgált ugyancsak műszaki tanácsosi (1947–1948), műszaki osztálytanácsosi rangban (1948–1950). Az átszervezés után az Országos Földméréstani Intézet (OFI) Felsőgeodéziai Osztálya főmérnöke (1950–1952), az újabb átszervezés után az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH) Általános Felmérési és Térképészeti Osztálya vezetője (1952–1962).
A Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum Geodézia Tanszéke alapító tanszékvezető tanára (1962. máj. 5.–1967. dec. 31.).
A különböző összetett matematikai műveletek megoldását lehetővé tevő modern számológép feltalálója (társfeltaláló: vitéz Ács Endre [1896–1980], 1935-ben). Közös találmányuk alapja egy váltó, amelynek segítségével a forgatókar és a fordulatszámláló fogaskerekei közé egy újabb fogaskerék közbeiktatható, ill. kikapcsolható. Ezáltal a forgatókar és a fordulatszámláló közötti kapcsolat számolás közben megváltoztatható. Ez matematikai vonatkozásban azt eredményezte, hogy a fogaskerék be-, ill. kikapcsolásával a beállítószerkezeten beállított számnak negatív vagy pozitív előjel adható. Így, eltérően az egyszerű számológépektől – amelyen csak a fordulatszámlálóban és az eredménysoron lehet pozitív vagy negtív számot előállítani – mindhárom szerkezeti részbe előjelhelyes mennyiségek vihetők be. E találmány segítségével váltós géppel bármilyen bonyolult összetételű képlet minden részeredmény kiírása és azok külön összegzése nélkül megoldható és a végeredmény közvetlenül leolvasható. Találmányához a német–svéd Brunsviga számológépeket alakították át, s a gyár azt Brunsviga 13-Z néven hozta forgalomba. A váltós Brunsviga-gépeket az 1960-as évekig gyártották (Magyarországon még az 1970-es évek végén is használták őket elsősirban geodéziai számításokra). Közösen írt szakkönyvük (A számológép és alkalmazása, 1936) a korai magyar informatikai irodalom klasszikusa (a MMÉE aranyéremmel tüntette ki 1937. ápr. 21-én).
Pályafutása végén meghatározó szerepet játszott a magyarországi földmérőmérnök-képzés megszervezésében. A Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum és Geodézia Tanszéke megalapítója és első tanszékvezető tanára, a szakterület tankönyveinek, jegyzeteinek és egyéb segédkönyveinek szerzője és szerkesztője.
Emlékezet
Zelcsényi Géza Újvidéken született, az országváltás után Budapesten élt és tevékenykedett, munkássága Székesfehérvárhoz is köthető. A fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Tiszteletére, születésének 100. évfordulóján az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara emlékülést és -kiállítást rendezett.
Elismerés
A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) Aranyérme (Ács Endrével, A számológép és alkalmazása c. művükért, 1937).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, jegyzetei: A számológép és alkalmazása. (Bp., Zelcsényi Géza kiadása, 1936)
Geodéziai számítások. Jegyzet földmérő technikusok számára. (Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal kiadványa. Bp., 1952 és utánnyomások)
Geodéziai tervezések a telepítési és teleprendezési munkálatoknál. I–II. köt. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
Alappontsűrítés egyszerűsített háromszögeléssel. (Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal kiadványa. Bp., 1957)
Tereppontok azonosítása a térképpel és földalatti jelek keresése. (Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal kiadványa. Bp., 1957)
Földméréstan közlekedési építőipari technikumok számára. Tankönyv. Balázs Lászlóval. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1958; 2. kiad. 1959; 7. kiad. 1964; 12. kiad. 1972 és utánnyomások)
Földméréstan 1–2. Vízügyi szakközépiskolai tankönyv. Balázs Lászlóval. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1965–1966; 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1972; új kiad. 1999 és utánnyomások).
F. m.: tanulmányai: Geodéziai számítások egyszerű számológéppel. Ács Endrével. (Geodéziai Közlöny, 1935. 5-8.)
Közelítő négyzetgyökvonás számológéppel. (Geodéziai Közlöny, 1937. 1-4.)
Utak, vízlevezető árkok kitűzése és a töréspontok koordinátáinak számítása. (Geodéziai Közlöny, 1937. 5-8.)
Ívek meghatározása és kitűzési adatainak számítása. (Geodézia és Kartográfia, 1951. 4.)
Egyszerű eljárás háromszögelési pontok koordinátáinak számítására. (Geodézia és Kartográfia, 1952. 2.)
Néhány szó a geodéziai normákról. (Geodézia és Kartográfia, 1952. 4.)
Alsóbbrendű háromszögelési pontok koordinátáinak számítása. – Automatikus függvényszámológép. (Geodézia és Kartográfia, 1955. 3.)
Geodéziai és kartográfiai kiállítás. (Geodézia és Kartográfia, 1956. 3.)
A hátrametszés egy újabb alkalmazása. (Geodézia és Kartográfia, 1958. 2.).
Irodalom
Irod.: források: Pekló Géza mérnökgyakornoki kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1932. júl. 14.)
Pekló Géza mérnök nevét belügyminisztériumi engedéllyel „Zelcsényi”-re magyarosította. (Függetlenség, 1934. jún. 21.)
Zelcsényi Géza segédmérnöki kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1934. júl. 29.)
Tátrai Géza: A számológépek alkalmazása. [Ács Endre és Zelcsényi Géza mérnökök találmányáról.] (Technika, 1936. 6.)
Zelcsényi Géza mérnöki kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1940. júl. 6.)
Zelcsényi Géza műszaki tanácsosi kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1942. júl. 8.)
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Irmédi-Molnár László: Megindult az oktatás a Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikumban. (Geodézia és Kartográfia, 1962. 5.)
Balogh György: Zelcsényi Géza. (Geodézia és Kartográfia, 1975. 1.)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. [Pekló Béláról] (Újvidék, 2002)
Székely Domokos: Harminc éve hunyt el Zelcsényi Géza tanszékvezető főiskolai tanár. (Geodézia és Kartográfia, 2004. 6.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRFX-K5?i=1&cc=1452460 (Pekló Géza és Soket Mária házassági anyakönyve, 1932)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PBZ-Y1W?i=297&wc=92SR-N3J%3A40678301%2C43353801%2C43800801&cc=1452460 (Zelcsényi Géza halotti anyakönyve, 1974)
https://www.amk.uni-obuda.hu/index.php/hu/36-karunk/munkatarsak/mennybeli-katedra/39-zelcsenyi-geza (Csepregi Szabolcs: Emlékezés Zelcsényi Gézára)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM86026 (PIM adatbázisában a Magyar Életrajzi Lexikon és az Új Magyar Életrajzi Lexikon téves adatai alapján Zelecsényi Géza néven!)
https://nevpont.hu/palyakep/zelcsenyi-geza-0be0b
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
