Acsay Antal
pedagógus, piarista szerzetes, római katolikus pap
Acsai Antal
Született: 1861. október 28. Felsőalpár, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1918. szeptember 10. Budapest
Temetés: 1918. szeptember 11. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Szülei: Acsai/Acsay Antal (†1917. okt. 16. Kecskemét. Temetés: 1917. okt. 18. Kecskemét, Szentháromság Temető), Farkas Rozália (†1923. jan. 22. Kecskemét).
Testvérei: Acsay Vilmos (1865. júl. 6. Hol?–1943. aug. 15. Verseg, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), Farkas Istvánné Acsay Anna (1875. aug. 8. Kecskemét), Acsay József (1878. márc. 10. Kecskemét), dr. Acsay Ferenc (1880. ápr. 14. Kecskemét–1969. jún. 28. Bp.) középiskolai tanár. Három testvére, Acsay Pál, Acsay László és Acsay György kisgyermekkorában elhunyt.
A család tagjait az Acsai névváltozat szerint anyakönyvezték, Acsai Antal és testvére, Acsai Ferenc azonban írásaikban következetesen az Acsay névváltozatot használta.
Iskola
A magyarországi kegyes tanítórend kecskeméti főgimnáziumában (= kecskeméti piarista gimnázium) éretts. (1882), a budapesti tudományegyetemen bölcselettudori okl. (1887), a neveléstörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1897. máj. 4.).
Belépett a piarista rendbe (1879. aug. 27.), pappá szentelték (1885. júl. 18.).
Életút
A magyarországi kegyes tanítórend nyitrai hittani intézetében a szentírási bevezetéstan, egyházjog és neveléstan r. tanára (1885–1888) és a uo. a rend gimnáziumának r. tanára is (1891–1892). A rend budapesti papnevelő és tanítóképző főiskolájának ny. r. tanára (1888–1918) és a Kalazantinum első igazgatója (1916–1918).
A budapesti tudományegyetemen a neveléstörténet magántanára (1897–1918) és a keresztény neveléstudomány mb. előadó tanára (1907–1918).
Pedagógiai, művelődés- és neveléstörténeti kérdésekkel, a magyarországi piarista rend történetével, Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. Pius pápa [uralkodott: 1458–1464], Savonarola, Dante és más humanista tudósok munkásságával, magyarországi hatásával foglalkozott. Fő műve, A renaissance Itáliában (1905) a korszak művelődéstörténetének fontos feldolgozása.
Emlékezet
Acsay Antal Felsőalpáron (ma: Lakitelek) született Nyitrán és Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Temetésén a fővárost Déri Ferenc, Budapest alpolgármestere, a piarista rendtartományt Singer Kornél rendfőnök képviselte. A szertartást Hahn Antal, a piarista teológiai intézet igazgatója végezte, a búcsúbeszédet Gaár Vilmos kúriai bíró mondta.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916).
A Budapesti Philologiai Társaság tagja (rk.: 1885).
Szerkesztés
Pedagógiai és művelődéstörténeti dolgozatai elsősorban az Alkotmány (1896), a Katholikus Szemle (1896-tól), a Magyar Állam (1897), a Magyar Szemle (1897–1899), a Magyar Paedagogia (1897-től), az Egyetemes Philologiai Közlöny (1899), a Katholikus Pedagogia (1899-től), az Athenaeum (1900–1902), a Budapesti Szemle (1904), a Művészi Ipar (1906), a Hittudományi Folyóirat (1908), a Népművelés (1908), a Magyar Középiskola (1908–1910), a Katholikus Nevelés (1909), a Religio (1909–1914) és a kalocsai Népoktatás (1912) c. lapokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: A magyarországi kegyes-tanítórend befolyása 18. századi tanügyünk fejlődésére. 1750–1800. Bölcselettudori értek. (Vác, 1887)
A humanisták és a scholasztikusok küzdelme a XVI. század elején. (Bp., 1895; 2. átd. kiad. 1898)
Aeneas Sylvius pedagógiája. (Katholikus Szemle, 1896. 3. és külön: Bp., 1896)
Savonarola. Tanulmány. Írta és a budapesti katholikus kör estélyén felolvasta A. A. (Religio-Vallás, 1896)
Dante, Machiavelli, Savonarola. (Magyar Szemle, 1897)
A közös élet testvérei. 1–3. (Magyar Paedagogia, 1896)
Lubrich Ágost. Negyvenéves írói és félszázados tanári jubileuma alkalmából. 1 táblával. (Katholikus Pedagogia, 1897 és külön: Bp., 1897)
A XIV. és a XV. század iskolái. 1–2. (Magyar Paedagogia, 1898)
Cicero mint bölcselő. (Bölcseleti Folyóirat, 1898 és külön: Bp., 1898)
Irodalmi műveltség. (Magyar Szemle, 1899)
Keresztény humanisták. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1899)
Plato és Herbert. (Katholikus Paedagogia, 1899)
Morus Tamás és Bacon Ferenc. (Athenaeum, 1900)
Renaissance-tanulmányok. 1–3. (Budapesti Szemle, 1900)
Montaigne Mihály és Locke János. (Athenaeum, 1902)
Lubrich Ágost emlékezete. 1 táblával. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának Felolvasó Üléseiből 51. Bp., 1905)
A renaissance Itáliában. Monográfia. (A Szent István Társulat kiadványa. Bp., 1905)
Vallás, tudomány és művészet. (Művészi Ipar, 1906. 1.)
A keresztény tanítás nevelő értéke. (Hittudományi Folyóirat, 1908)
A középiskolai tanárképzés. (Magyar Középiskola, 1908)
Montaigne Mihály. (Népművelés, 1908)
A középiskolai tanárok pedagógiai képzése. (Magyar Középiskola, 1909)
Az élet- és lélektan fontossága a vallástan tanításában. (Katholikus Nevelés, 1909)
Az egyéni és a néplélek figyelembe vétele a tantervek megalkotásában. (Magyar Középiskola, 1910).
F. m.: ford.: Piccolomini, Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés. V. László magyar király számára írta Aeneas Piccolomini trieszti püspök. Ford., jegyz. A. A. (Bp., Franklin, 1898).
Irodalom
Irod.: források: Acsay Antal magántanári kinevezése, 1897. máj. 4. (Hivatalos Közlöny, 1897. máj. 15.)
Halálozások. Id. Acsai Antal. (Kecskeméti Lapok, 1917. okt. 19.)
Acsay Antal meghalt. (Pesti Hírlap, 1918. szept. 11.)
Dr. Acsai Antal meghalt. (Kecskeméti Napló, 1918. szept. 13.)
Acsay Antal dr. temetése. (Budapest [napilap], 1918. szept. 12.)
Elhunyt Acsay Vilmos ny. községi főjegyző. (Kecskeméti Közlöny, 1943. aug. 18.).
Irod.: műveiről: Lukácsy István: A. A.: A renaissance Itáliában. (Katholikus Szemle, 1905. 8.)
n n.: A. A.: A renaissance Itáliában. Az Alkotmány tárcája. (Alkotmány, 1905. ápr. 11.)
n n.: A. A.: A renaissance Itáliában. (Magyar Szemle, 1905. 15.)
n.: A. A.: A renaissance Itáliában. (Budapesti Szemle, 1907)
A. A.: A renaissance Itáliában. (Religio, 1907. 18.).
Irod.: lexikonok, névtárak, feldolgozások: Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916–1918. (Bp., 1916)
Magyar piaristák a XIX. és XX. században. Életrajzi vázlatok. Szerk. Balanyi György. (Bp., 1942)
Mészáros István: Az ELTE Bölcsészkar Neveléstudományi Tanszékének története 1814–1900 között. (Magyar Pedagógia, 1980. 1.)
Kecskeméti életrajzi lexikon. Szerk. Péterné Fehér Márta, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. (Kecskemét, 1992)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997)
Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum. 1666–1997. Léhi István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. (Bp., 1998)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Kaposi Márton: Machiavelli magyarországi hatástörténtének legfontosabb tanulságai. (Valóság, 2012. 7.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSJZ-XHL?cc=1743180 (Acsai [!] József születési anyakönyve, 1878)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSJZ-XNL?cc=1743180 (Acsai [!] Ferenc születési anyakönyve, 1880)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939F-B71D-L?cc=4133831 (Acsai [!] Vilmos és Miksa Teréz házassági anyakönyve, 1892)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P6W-9HNW?i=5&cc=1452460 (Acsai [!] Anna és Farkas István házassági anyakönyve, 1897)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP6H-F5H?i=171&cc=1452460 (Acsai [!] Ferenc és Zsámboki Ilona házassági anyakönyve, 1906)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302578 ([Id.] Acsay Antal gyászjelentése, 1917)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302579 (Acsay Antal gyászjelentése, 1918)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QSQ-G9NV-D9SB-5?cc=1452460 (Acsai [!] Antalné Farkas Rozália halotti anyakönyve, 1923)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302600 (Acsay Vilmos gyászjelentése, 1943)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D133-JN3?i=22&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6Z74-524F (Dr. Acsai [!] Ferenc halotti anyakönyve, 1969)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39536
https://nntp.hu/person/person.php?personid=21211
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
