Abafi Lajos
irodalomtörténész, könyvkiadó, zoológus, entomológus
Aigner Lajos; Abafi Aigner Lajos
Született: 1840. február 11. Nagyjécsa, Torontál vármegye
Meghalt: 1909. június 19. Budapest
Temetés: 1909. június 21. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Szülei: Aigner Károly (†1873. máj. 1. Bp. Temetés: 1873. máj. 2. Kerepesi út) községi jegyző, magyar kir. pénzügyi titkár, Klug Mária Magdolna (†1872. nov. 1. Pest). Kilencen voltak testvérek, ő volt a legidősebb.
Testvérei: Aigner Sándor (1854. júl. 21. Temesvár–1912. jan. 30. Bp. Temetés: 1912. febr. 1. Kerepesi út) építész, Aigner Gyula (†1901. szept. 20. Bp. Temetés: 1901. szept. 21. Vízivárosi Temető) nagykereskedő, Aigner György, Aigner Károly (1860. máj. 23. Temesvár–1917. febr. 14. Bp.), ill. Aigner Kornélia (†1872. jan. 28. Buda), Selzer Ödönné Aigner Vilma, Jóry Kelemenné Aigner Berta (†1873. okt. 24. Bp. Temetés: 1873. okt. 26. Vízivárosi Temető) és Ujlaki Adolfné Aigner Mathilde.
Felesége: 1873. márc. 9.–1909. jún. 19.: Ujlaky Etelka Adél, Ujlaky József (†1890. máj. 21. Bp.). leánya.
Ujlaky József másik leánya: Ujlaky Sarolta, felvinczi Takács Lajos (†1893. okt. 17. Bp.) egyetemi tanár, a római jog rk. tanára felesége.
Gyermeke, fia: Aigner Lajos Aurél (1874. máj. 20. Bp.).
Aigner Lajos Aurél és Heinrich Hermina fia, Abafi Lajos unokája: dr. Aigner Lajos Aurél (1908. febr. 13. Bp.–1972. jan. 21. St. Gallen, Svájc. Temetés: 1972. jan. 28. St. Gallen) magyar kir. pénzügyi fogalmazó; leánya, Abafi Lajos unokája: Aigner Mária (1907. febr. 7. Bp.–1966. okt. 18. Bp. Temetés: 1966. okt. 25. Óbuda).
A római katolikus, német eredetű Aigner család 1850-ben költözött Temesvárra. Anyanyelve német volt, de már gyemekkorában megtanult magyarul, s később a latin nyelvet is elsajátította.
Iskola
Temesvárott kereskedelmi iskolában tanult (1850–1853), majd uo. könyvkereskedő-inas (1854–1857), egyúttal magánúton gimnáziumba is járt, de tanulmányait nem fejezte be.
Életút
Könyvkereskedésekben dolgozott Temesvárott (1857–1858), Pozsonyban (Schwaiger Józsefnél, 1858–1860), Pesten (Pfeifer Ferdinándnál, 1860–1863), Kölnben (Greven Vilmosnál, 1863–1865), majd Stuttgartban (Weise Gyulánál, 1865–1866), végül Buda-Pesten a Ráth és az Osterlamm könyvkereskedés munkatársa (1866–1867). Rautmann-nal önálló könyvkereskedést nyitott (a Virágkosárhoz néven, Budapest, Váci utca, 1868–1896), eladta könyvkereskedését a Révai Testvéreknek, és 1896-tól csak lepkészettel és rovartannal foglalkozott.
A gr. Festetich Pál dégi kastélyában őrzött szabadkőműves iratanyag rendezője (1882–1894), a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége munkatársa (1897–1909), egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Természetrajzi Osztályának segédőre, a múzeum rovartani anyagának és könyvtárának rendezője (1901–1905).
Sokoldalú munkássága során kezdetben régészettel, magyar mitológiával, magyar költészettel foglalkozott, ill. magyar költők (köztük Petőfi Sándor) műveit fordította le német nyelvre. Néprajzi szervezőmunkát is végzett, biztatására kezdte el néprajzi gyűjtését Haraszti Gyula (1858–1921) és Kálmány Lajos (1852–1919). Élete vége felé anyagilag tönkrement, az MNM Természetrajzi Osztályán helyezkedett el, és entomológiai írásokkal jelentkezett. Lepideptorológiai művei (A lepkészet története Magyarországon, 1898; Magyarország lepkéi…, 1907) a szakterület első és mindmáig legteljesebb feldolgozásai. Különösen értékesek a lepkék életmódjával kapcsolatos megállapításai; megpróbálkozott a lepkék magyar elnevezésével is, jórészt az ő elnevezéseire épül a mai lepke-nevezéktan.
Abafi (Aigner) Lajos aktív tagja volt a magyarországi szabadkőműves mozgalomnak, a mozgalom iratainak rendezése során egyúttal feldolgozta és elsőként közzétette a szabadkőművesség magyarországi történetét. A 18. századi szabadkőműves anyagot Aigner Ferenc Ádám (1751–1810), az 1792-ben létrehozott pesti nagypáholy alapító tagja, az egyik első szabadkőműves nagymester gyűjtötte össze, tőle vásárolta meg gr. Festetics Antal, és helyezte el ezt a közel tízezer ívnyi iratanyagot a család dégi kastélyának levéltárában. Évtizedekig itt őrizték a titkos szabadkőműves iratokat. Ezeket az iratokat fedezte fel Abafi Aigner Lajos, és ezekből készítette el nagy művét a magyarországi szabadkőműves mozgalom történetét. Az iratok nagy része a II. világháborúban megsemmisült, ám Abafi a legfontosabbakról másolatot is készített. Abafi a Corvin Mátyás Szabadkőműves Páholy – az első magyar nyelvű szabadkőműves páholy – tagja (1870–1900). A páholyba Türr István „főmester” vette fel (1870-ben), a páholy könyvtárosa (1871–1872) és főmestere (1883–1885). A páholy Hajnal c. lapjának társszerkesztője, szerkesztője (1877–1885). A szabadkőművességről írásai még más szabadkőműves lapban – pl. Kelet (1871–1873), Szabadkőművesi Figyelő (1873–1875), Világosság (1882) is megjelentek.
Emlékezet
Halála előtt többször is szélütés érte; beszélő- és látóképességét is elvesztette. A népes Aigner család elsőbb Pesten, a Lipótvárosban (IV. kerület Hajnal utca 5.), majd Budán, a Vízivárosban lakott (I. kerület Bécsi kapu utca 751.), később Abafi (Aigner) Lajos a Ferencvárosba (IX. kerület Lónyay utca), majd a Józsefvárosba költözött (utolsó címe: Bp. VIII. kerület József utca 31.), a fővárosban is hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Aigner Lajosnak hívták, Abafi Lajos és Abafi Aigner Lajos az írói nevei voltak (írásai 1875-től mindkét írói nevén megjelentek). Német nyelvű írásait Ludwig Aigner néven jegyezte. Az Abafi nevet valószínűleg br. Jósika Miklós regénye (az első magyar történelmi regény címe és címszereplője, Abafi Olivér) után vette fel. Álneve még: Jécsai Lajos.
Elismertség
A Petőfi Társaság alapító r. tagja (1876–1909). Az Országos Könyvkereskedők Egyesülete alapító tagja (1878–1890), egyúttal alelnöke (1878–1879), majd elnöke (1879–1890).
A Magyar Rovartani Társaság alapító tagja (1910-től).
Szerkesztés
Kiadta és részben szerkesztette a Nemzeti Könyvtár 42 kötetét (1878–1885).
A Magyar Könyvészet (1869–1875), a Magyar Könyvesház (1875–1890), a Figyelő (1876–1890), a Corvina (1878–1894), a Hazánk (1884-től) és a Rovartani Lapok c. folyóiratok, ill. könyvsorozatok szerkesztője és részben kiadója (Csiki Ernővel, 1897–1908).
Főbb művei
F. m.: Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. Szerk. Kriza János. Jécsai Lajos néven. (Kritikai Lapok, 1863)
Az elégiáról. Koszorúzott pályamű. Aigner Lajos néven. (A Kisfaludy Társaság kiadványai. Pest, 1869)
Ueber Ungarische Volkspoesie. Ludwig Aigner néven. (Archiv für Literaturgeschichte. Leipzig, 1869)
A magyar népdalról. Aigner Lajos néven. (Pest, 1872)
Sorakozzunk! Hang az új pártalakulás érdekében. Aigner Lajos néven. (Bp., 1873)
A magyar könyvészet történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1876. 3.)
Feszler Ignácz Aurél. (Századok, 1878. 7.)
Mikes Kelemen. Életrajz. (Magyar Könyvesház. Bp., 1878)
Kazinczy Ferenc, mint szabadkőmíves. Emlékbeszéd. (Bp., 1879; németül: Francz Kazinczy als Freimaurer. Bp., 1879)
Cserei Mihály, a történetíró. Eredeti kéziratai nyomán. (Történelmi Tár, 1880. 3.)
Cserei Mihály végrendelete. (Történelmi Tár, 1881. 1.)
Id. Szinnyei József. Életrajz. (Figyelő, 1881. 1.)
Édes Gergely levelezéséből. (Figyelő, 1882)
Egy bűnper II. József korában. (Történelmi Tár, 1882. 3.)
Kazinczy Ferenc szabadkőművesi feljegyzései. (Világosság, 1882)
Naplókönyv 1632-ből. Benkő József irományai közül. 1–2. (Történelmi Tár, 1883. 3–4.)
Az Erényes Világpolgárok páholya Miskolczon. (Világosság, 1884)
Titkos társulatok Temesvárott a múlt században. 1–2. (Történelmi Tár, 1884. 3–4.)
Az olaszországi légió történetéhez. (Hazánk, 1888–1889)
Geschichte der Freimaurerei in Österreich–Ungarn. I–V. köt. 1890–1899)
A „Corvin Mátyás az igazságoshoz” címzett budapesti szabadkőmíves páholy huszonöt éves története. 1869–1894. 1 kihajtható melléklettel. (Bp., 1894)
A szabadkőmívesség és az uralkodó ház. (Bp., 1896)
Die ungarische Legion in Preussen, 1866. (A Pester Lloyd kiadása. Bp., 1897)
A lepkészet története Magyarországon. (A Kir. Magyar Természettudományi Társaság kiadványa. Bp., 1898)
Kertbeny Károly könyvészeti törekvései. 1–2. (Magyar Könyvszemle, 1898. 2–3. és külön: Bp., 1898)
A szabadkőművesség története Magyarországon. Geschichte der Freimaurerei in Österreich–Ungarn. c. műve magyar nyelvű átd. kiadása. (Bp., 1900)
Johnson, ein Hochstapler des XVIII. Jahrhunderts. Beitrag zur Geschichte der Freimaurerei. (Frankfurt am Main, 1902)
Magyarország lepkéi tekintettel Európa többi országainak lepke-faunájára. A Berge-féle lepkekönyv 8. kiadása alapján írta Abafi Aigner Lajos, a szöveget átnézte Horváth Géza. A Berge-féle lepkekönyv képeivel. 51 táblán 935 színes és 14 szövegközti képpel. (A Természettudományi Könyvkiadó Vállalat kiadványai. 77. Bp., 1907)
A szabadkőművesség története Magyarországon. Hasonmás kiad. (Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata. Bp., 1993)
Magyarország lepkéi tekintettel Európa többi országainak lepke-faunájára. A Berge-féle lepkekönyv 8. kiadása alapján írta Abafi AIgner Lajos, a szöveget átnézte Horváth Géza. Hasonmás kiad. (Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2000)
A szabadkőművesség és az uralkodóház. (Onga, 2011 és 2019)
A szabadkőművesség története Magyarországon. Hasonmás kiad. (Győr, Tarandus Kiadó, 2012)
A lepkészet története Magyarországon. Hasonmás kiad. (Bp., Pytheas Kiadó, 2013).
F. m.: kisebb írásai: A Saturnia hybrida majorról és minorról. (Természetrajzi füzetek, 1895. 3-4.)
Lepkészeti megfigyelések. (Természettudományi Közlöny, 1895)
A ponoricsi barlangok Hunyad-megyében. 3 térképvázzal. (Turisták Lapja, 1897)
Pillék viselkedése fényben. (Természettudományi Közlöny, 1897)
A csalánlepke. Gorka Sándorral. (Természettudományi Közlöny, 1898)
Halálfejes pille. (Természettudományi Közlöny, 1900)
A mimicry. (Állattani Közlemények, 1902. 4.)
Egy érdekes szövőlepke [Nemeophila metelkana] története. (Természetrajzi Füzetek, 1902. 3-4.)
Fehér pille januárban. – Lepkék keresztezése. (Természettudományi Közlöny, 1903)
Új magyar lepkealakok. (Természettudományi Közlöny, 1905)
Melanotikus lepkék. (Természettudományi Közlöny, 1906)
Schmetterlings-Aberrationen aus der Sammlung des Ungarischen Museums. (Annales Historico-Naturalis Musei Nationalis Hungarici, 1906).
F. m.: írásai a Rovartani Lapokban: Frivaldszky Imre. (1897. 1.)
A magyar lepkék ára hatvan évvel ezelőtt. (1897. 2.)
Entomológiai kirándulás Ung megyében. 1–2. (1897. 2–3.)
Grossinger János. – Kecskemét rovarfaunája. – A lepkének régi magyar elnevezései. (1897. 4.)
A kardospille. 1–2. (1897. 4–5.)
Nagytapolcsány lepkefaunájáról. (1897. 6.)
Az első hazai entomológiai mű. 1–2. (1897. 6–7.)
Pajzstetveket pusztító hernyók. (1897. 7.)
Bíró Lajos. (1897. 8.)
A magyar lepkészet fejlődése. 1–2. (1897. 9–10.)
Új magyar microlepidopterák. (1897. 10.)
Lepke-pygmaeusok. (1898. 3.)
A magyar lepkefauna gyarapodása. Macrolepidopterák. 1–2. (1898. 4–5.)
Az Oxytrypia orbiculosa története. (1898. 7.)
A bugaczi pusztán. (1898. 9.)
A lepkék torzképződései. (1898. 10.)
Lepkék színváltozása. (1899. 1.)
A rovargyűjtemény tudmányos elrendezése. (1899. 2.)
Az Argynnis paphia melanisztikus alakjai. – Lepkészés csalétekkel. (1899. 4.)
A Zygaena carniolica új fajváltozatai. (1899. 5.)
Lepke-eltérések. (1899. 6.)
A rovarok nemi ösztönéről. (1899. 7.)
Adalék a lepke biológiájához. 1–3. (1899. 7–9.)
A hernyók utolsó kenete. (1899. 8.)
Paederastia a rovaroknál. (1899. 10.)
A lepke megölése. (1900. 1.)
A lepke kikészítése. – A rovarok és a madarak. (1900. 2.)
Az Acherontia atropos életmódja. 1–2. (1900. 3–4.)
A lepkegyűjtemény berendezése. (1900. 4.)
A lepke olajtalanítása. (1900. 5.)
Az Acherontia atropos története. 1–2. (1900. 5–6.)
Viertl Albert. (1900. 6.)
Az Acherontia atropos hangja. (1900. 7–8.)
A hernyók bekenéséről. – Az Acherontia atropos kártékony volta. (1900. 9.)
Havasi lepkéink. – A Noctuák biológiájához. 1–3. (1900. 10.–1901. 2.)
A macska mint lepkevadász. (1901. 1.)
Három új Colias-fajváltozat. (1901. 2.)
A lepkék biológiájához. – Az arktikus tájak lepkéi. (1901. 3.)
Új lepkék a magyar faunából. (1901. 5.)
A hangyák életéből. 1–2. (1901. 5–6.)
Pável János. (1901. 7.)
A hőmérséklet befolyása a lepkékre. (1901. 8.)
Anker Lajos és Rudolf. (1901. 10.)
Lepkészeti kísérleti vizsgálatok. (1902. 1.)
Weissmantel Vilmos. (1902. 4.)
Peszéri kirándulásaim. (1902. 4.)
Az éghajlat és az időjárás befolyása a lepkékre. (1902. 5.)
A lepkék elterjedési képessége. – Új kártékony molypille. (1902. 6.)
Hudák Ede Ágost. – Két lepkefaj új eltérése. (1902. 7.)
Szontagh Gyula. (1902. 8.)
A Nemeophila metelkana története. 1–2. (1902. 8–9.)
Nécsey István. (1903. 1.)
A mimikryről. 1–2. (1903. 2–3.)
Légyálczák élő lepkében. (1903. 3.)
Kirándulás Abaúj-Torna megyébe. 1–2. (1903. 4–5.)
Habernauer József. (1903. 5.)
A lepkék földrajzi elterjedése. – Új magyar molypille. (1903. 6.)
Adalék microlepidopteráink ismeretéhez. (1903. 7.)
A bogáncspille vándorlása. 1–5. (1903. 7.–1904. 3.)
Négy hét a Székelyföldön. Adalék Háromszék vármegye rovarfaunájához. 1–3. (1903. 8–10.)
A hazai Melanargiák. (1904. 1.)
A hernyók táplálkozása. 1–4. (1904. 2–5.)
A lepkék magyar elnevezése. 1–2. (1904. 4–5.)
A lepke táplálkozása. – Entomológiai levelek. (1904. 6.)
A lepkék szaporodása. (1904. 8.)
A lepkék petézése. (1904. 9.)
A sárgafarú pille kártételei. (1905. 2.)
Az erdei fenyő ellensége. (1905. 3.)
A galagonya pillangóról. (1905. 5-6.)
Az akáczfa rovarellenségei és azok irtása. 1–2. (1905. 10.–1906. 1-2.)
A levéltetvek és a lepkék. (1906. 1-2.)
Új lepkefaj-változatok. (1906. 5.)
Dahlström Gyula. (1907. 9-10.)
A fajok keletkezése és átalakulása Standfuss, M. nyomán. (1907. 1-2.)
A galagonya-pille tömeges fellépése. (1907. 3-4.)
Geyer G. Gyula. (1907. 3-4.)
Lepke-eltérések a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. 1–5. (1907. 3-4.–1907. 9-10.)
Japán-ország lepkefaunájáról. (1907. 5-6.)
Mehádiai és orsovai lepkék. (1907. 7.)
Szedlaczek István. (1907. 8.)
Ferdinánd bolgár fejedelem mint entomológus. – Mimikri, szelekció, darwinizmus. (1908. 1-2.)
Változások a magyar lepke-fauna terén. 1–2. (1908. 1-2.–3-4.)
A faunaterületek tüzetesebb átkutatása. (1908. 3-4.)
Nógrád-Verőcze lepke-faunája. 1–2. (1908. 3-4.–1908. 5-6.)
A fehér téli lepke. (1908. 5-6.)
Adalék a Magyar Tengermellék, Horvátország és Dalmáczia lepke-faunájához. 1–2. (1910. 3-4–5-8.).
F. m.: szerk.: Ányos Pál költeményei. Jegyzetekkel és életrajzi essay-vel ellátta és kiadta. A. L. (Magyar Könyvesház. Bp., 1875)
Czakó Zsigmond: Leona. Tragoedia. A szerző életrajzával kiadta A. L. (Magyar Könyvesház. 1–2. kiad. Bp., 1875)
Obernyik Károly: Beszélyek: Az özvegynő. Az óceán virága. A bevezetést írta A. L. (Magyar Könyvesház. Bp., 1875)
Szerelmi népdalok. I. füz. Boldog szerelem. II. füz. Boldogtalan szerelem. Székely Sándor gyűjteményéből kiadta A. L. (Magyar Könyvesház. Bp., 1875)
Tréfás népdalok, csúfolódó versikék, gyermekdalok s játékok, dajkarímek és találós kérdések. Székely Sándor gyűjteményéből kiadta A. L. (Magyar Könyvesház. Bp., 1875)
Göcseji népdalok. Kőváry Béla gyűjteményéből kiadta A. L. (Magyar Könyvesház. Bp., 1876)
Kazinczy Ferenc összes költeményei. I–II. köt. Kiadta és az előszót írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 1–2. Bp., 1879)
Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Kiadta és az előszót írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 3. Bp., 1879)
Kármán József művei. I–II. köt. I. Fanni hagyományai. II. Kisebb művek. Vegyes iratok, levelezések. Kiadta és az előszót írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 4–5. Bp., 1879; 2. kiad. Nemzeti Könyvtár. 13. Bp., 1880)
Gróf Zrínyi Miklós művei. Magyarázó jegyzetekkel kiadta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 8. Bp., 1879)
Gróf Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme és kisebb költeményei. Magyarázó jegyzetekkel kiadta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 9. Bp., 1879)
Mikes Kelemen: Mulatságos napok. Beszély-cyclus. Az eredeti kéziratból életrajzi bevezetéssel kiadta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 10. Bp., 1879)
Mikes Kelemen: Törökországi levelek. Az eredeti kéziratból életrajzi bevezetéssel kiadta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 11. Bp., 1880)
Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Kiadta és az előszót írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 12. Bp., 1880)
Dayka Gábor költeményei. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 14. Bp., 1880)
Katona József művei. I–III. köt. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 15., 16., 19. Bp., 1880–1881)
Sárosy Gyula Arany trombitája s egyéb hazafias költeményei. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 17. Bp., 1881)
Vajda János összes költeményei. I–II. köt. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 18., 21.)
Sárosy Gyula vegyes költeményei. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 20. Bp., 1881)
Gaál József: Szirmay Ilona. Történeti regény. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 23. Bp., 1881)
Vahot Imre emlékiratai. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 26. Bp., 1882)
Szemere Miklós összegyűjtött munkái. I–III. köt. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 30, 31., 32.)
Czakó Zsigmond összes művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. és az életrajzot írta Ferenczy József, kiadta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 34., 37. Bp., 1883)
Sárosy Gyula színművei és kisebb prózái. Kiadta, életrajzi bevezetéssel ellátta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 35. Bp., 1883)
Kazinczy Ferenc: Magyar pantheon. Életrajzok és életrajzi jegyzetek. Kiadta és az előszót írta A. L. (Nemzeti Könyvtár. 36. Bp., 1883)
Szirmay Antal: A magyar jacobinusok története. Jegyzetekkel ellátta Kazinczy Ferenc, az előszót írta A. L. (Magyar Könyvesház. Bp., 1889).
F. m.: ford.: Ungarische Volksdichtungen. Ford., szerk. Ludwig Aigner néven. (Bp., 1873; 2. kiad. 1879)
Petőfi’s Poetische Werke. I–II. köt. Többekkel. (Bp., 1880–1883).
Irodalom
Irod.: források: Aigner Lajos írótársunk és buzgó fiatal könyvkiadónk esküvője Ujlaki Etelka kisasszonnyal vasárnap d. u. 3 órakor ment végbe a lipótvárosi templomban. A vőlegény násznagya Rómer Flóris volt. (Fővárosi Lapok, 1873. márc. 11.)
Elhunyt Aigner Károly kir. pénzügyi titkár, buzgó és munkás hivatalnok, köztiszteletben álló hazafi, Aigner Lajos könyvtáros édesapja. (Budapesti Közlöny, 1873. máj. 3.)
Lasz Samu: lepkészet története Magyarországon. Írta Abafi Aigner Lajos. (Rovartani Lapok, 1899. 3.)
Az első magyar lepkekönyv. (Rovartani Lapok, 1907. 5-6.)
Abafi Aigner Lajos halála. (Budapesti Hírlap, 1909. jún. 20.)
Abafi Aigner Lajos meghalt. (Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1909. jún. 20.)
Elhunyt Abafi Aigner Lajos. (Corvina, 1909. jún. 30.)
G. S.: Abafi Lajos. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Schöpflin Aladár: Abafi Lajos. (Nyugat, 1909. 14.)
Abafi Aigner Lajos. (Vadászat és Állatvilág, 1909. 13.)
Abafi Aigner Lajos. (Zoológiai Lapok, 1909. 13.)
Csiki Ernő: Abafi Aigner Lajos. (Rovartani Lapok, 1910. 3-4.)
Abafi Lajos. (A Kir. Magyar Természettudományi Társaság Évkönyve, 1940)
Pogány Péter: Szájhagyománymentésünk elfelejtett korszaka és szervezője. Megkerült Abafi-Kálmány sajtórakész népköltési gyűjteménye. (Ethnographia, 1954)
Varga Sándor: Abafi Lajos. (Évfordulók a műszaki és természettudományokban, 1990).
Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
Budapest lexikon. I–II. köt. Főszerk. Berza László. (2. átd. és bőv. kiad. Bp., 1993)
Schön István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai. (Magyar Könyvszemle, 2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. (Újvidék, 2002)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. (Bp., 2005)
Lupták Annamária: A miskolci szabadkőműves páholyok tevékenysége. (Tanulmányok az Eszterházy Károly Főiskola tudományos diákköreinek tudományos tevékenységéből. 2011–2013. III. köt. Szerk. Pap József. Eger, 2013).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304322 (Aigner Károly gyászjelentése, 1873)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-W5C?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8JB-ZYB (Aigner Lajos Aurél születési anyakönyve, 1874)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304342 (Aigner Károlyné Klug Magdolna gyászjelentése, 1903)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304335 (Abafi Aigner Lajos gyászjelentése, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6XPS-RF6?i=367&wc=92Q2-6TL%3A40678301%2C57613001%2C1077266601&cc=1452460 (Aigner Lajos halotti anyakönyve, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:ZC74-8VT2 (Dr. Aigner Lajos Aurél és Berczik Margit házassági anyakönyve, 1936)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-8FML (Aigner Mária halotti anyakönyve, 1966)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304343 (Aigner Mária gyászjelentése, 1966)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/304336 (Dr. Aigner Lajos gyászjelentése, 1972)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39388
https://nntp.hu/person/person.php?personid=21255
https://nevpont.hu/palyakep/abafi-lajos-37693
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/23
Megjegyzések
A kortársak és a szakirodalom úgy tudja, hogy Aigner Lajos, Aigner Ferenc Ádám leszármazotta, és ezért kérte meg Festetics gróf a szabadkőműves anyag rendezésére. Valószínűleg csak véletlen névrokonságról van szó…
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
