Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, tankönyvei, jegyzetei: A külkereskedelem tervezése. Jegyz. (A KSH Oktatási Igazgatósága kiadványa. Bp., 1951)
Külkereskedelmi tervezés. MKKE jegyz. (Bp., 1953)
A külkereskedelem tervezése. A Számviteli Főiskola jegyzete. (Bp., 1953)
Tervezés. A Gazdasági és Műszaki Akadémia kükereskedelmi tagozatának jegyzete. (Bp., 1953)
A külkereskedelem tervezése. (Népgazdasági tervezés. Bp., 1954)
A termékek minőségének mérése. (Fogyasztási cikkek minőségellenőrzése és minőségvédelme. Szerk. is. Barna Gézával és Ormai Lajossal. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1966)
Az áruteszt. A fogyasztói érdekvédelem sajátos eszköze. (A Belkereskedelmi Kutató Intézet Közleményei 157. Bp., 1967)
Minőségvédelem és fogyasztói érdekvédelem. (TIT Kereskedelmi forgalom, vállalati önállóság 3. Bp., 1967)
A piac hatása a vállalati minőségpolitikára. Az Országos Vezetőképző Központ jegyzete. (Bp., 1969)
A minőség fogalma. – A minőség védelme. (Bevezetés az áruismeretbe. Főisk. jegyz. Bp., 1974)
A minőségvédelmi rendszer főbb vonásai. (Az áruforgalom szervezése. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982)
Új üzemeltetési formák pénzügyi–jövedelmi viszonyai a belkereskedelemben. Összeáll. (A Gazdaságkutató Intézet kiadványa. Bp., 1984)
A belkereskedelem a gazdasági reform bevezetésétől a gazdasági pályamódosításig. Kand. értek. (Bp., 1984)
A belkereskedelem négy évtizede. 1945–1985. Szerk. Berényi József. Írta. Többekkel. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985)
Az 1988. évi adóreform közgazdasági értékelése. Összeáll. Többekkel. (A Gazdaságkutató Intézet kiadványa. Bp., 1989)
A háztartások tartós készletei. Összeáll. Többekkel. (A Gazdaságkutató Intézet kiadványa. Bp., 1991)
Az áttérés hatásai a hazai fogyasztásicikk-kereskedelemre. Tanulmány. Klauber Mátyással. (A Kopint-Datorg Rt. kiadványa. Bp., 1991)
Nem regisztrált lakossági vásárlások a kiskereskedelemben és a szolgáltatások piacán. Tanulmány. Klauber Mátyással és Tóth István Jánossal. (Műhelytanulmányok 21. Bp., Kopint-Datorg, 1996)
A fogyasztásicikk-import 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben. (Bp., Kopint-Datorg, 1997)
A kilencvenes évek a belkereskedelemben, Klauber Mátyással. (Bp., Kopint-Datorg, 1998)
A magyar és az átmenő külkereskedelmi forgalom az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Klauber Mátyással. (Bp., Kopint-Datorg, 1998)
Az import-struktúra elemzése különös tekintettel a beruházásokra és a gépimportra. Az 1997. évi import szerkezete és költségvetési kapcsolatai. Klauber Mátyással. (Bp., Kopint-Datorg, 1998)
A közvetítő kereskedelem szerepe a magyar exportban és importban. Klauber Mátyással. (Műhelytanulmányok 38. Bp., Kopint-Datorg, 2003).

 

F. m.: szépirodalmi művei és egyéb írásai, fordításai: Elesett bajtársak. Egy franciaországi partizán naplójából. 1–2. Boóc Imre néven. (Ifjúság, 1945. aug. 13.–aug. 21.)
Végsőkig…! Egy francia partizán naplójából. (Népi Egység. A Romániai Magyar Népi Szövetség napilapja, 1946. febr. 17.)
Francia ég alatt. Regény. Boóc Imre néven. (Szikra Regénytár. Bp., Szikra Könyvkiadó, 1947)
A legfélelmetesebb kockázat. Dokumentumregény. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1976)
Az utolsó és első hetek. Dokumentumregény. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1980)
Halál az első napon. Rádiójáték. (Bp., 1982)
Mindig van tanú. (Expressz Könyvek. Bp., Népszava, 1984)
Haladék-nap. Novella. (Palócföld, 1986. 2.)
Laffitte, Henri: Néha még álmodom is róla. Ford. (A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága közös kiadványa. Bp., 1990)
Collin, Claude: Carmagnole és liberté. Külföldiek a francia ellenállásban a Rhône–Alpok vidékén. Ford. és rövidítette. (Múlt és Jövő, 2000. 2.)
Élete kockáztatásával. Mallász Gitta, Budapest, 1943–1944. Egy zsidómentés története. (Múlt és Jövő, 2014. 1.).

F. m.: tanulmányai: A külkereskedelmi nemzeti vállalatok üzemgazdasági kérdései. Berényi Józseffel. Boóc Imre néven. (Gazdaság [folyóirat], 1949. 19.)
Az export gazdaságosságának mérése. Sebestyén Péterrel. (Statisztikai Szemle, 1954. 4.)
Külkereskedelem a nemzeti jövedelem mérlegében. Jankó Istvánnal. (Pénzügyi Szemle, 1956. 8.)
A minőségmutató alkalmazása árszínvonal-méréseknél. (Kereskedelmi Szemle, 1963. 3.)
Fogyasztási cikkek minőségváltozásának mérése. (Ipargazdaság, 1963. 11.)
Árutesztek összeállítása és gazdasági jelentősége. (Kereskedelmi Szemle, 1966. 3.)
Minőség, értékmechanizmus. (Kereskedelmi Szemle, 1967. 4.)
Új vonások a fogyasztás gazdasági szerepének megítélésében. Fáy Józseffel. (Kereskedelmi Szemle, 1968. 1.)
A lakosság fogyasztása és a kiskereskedelmi forgalom rövidtávú előrejelzése. (Statisztikai Szemle, 1970. 8-9.)
Merev árszabályozás – szabad ármegállapítás vagy ami a kettő között van. (Gazdaság [folyóirat], 1970. 3.)
Az áruválaszték eltolódásának hatása a vásárlók értékítéletére. (Marketing, 1973. 1.)
A műszaki fejlesztés ellentmondásai. (Kereskedelmi Szemle, 1973. 1.)
A fogyasztási cikkek ár- és minőségalakulásának összefüggései. (Kereskedelmi Szemle, 1973. 5.)
A hatékonyság növelésének lehetőségei a belkereskedelemben. (Kereskedelmi Szemle, 1974. 11.)
A fogyasztási minőségében rejlő erőforrás-tartalékok. (Közgazdasági Szemle, 1976. 6.)
A hiánycikkekről. (Kereskedelmi Szemle, 1977. 2.)
Kereskedelem a népgazdaságban. (Gazdaság [folyóirat], 1978. 1.)
A vállalati üzletpolitikák ellentmondásai. (Kereskedelmi Szemle, 1978. 5.)
L’économie hongroise, evolution et difficultés. (Chroniques Sedeis, Paris, 1979)
Fogyasztói érdekvédelem és törvényesség. (Belügyi Szemle, 1979. 4.)
Csak a fogyasztó költsége? (Kereskedelmi Szemle, 1979. 9.)
Minőségvédelem – gazdaságpolitika. 1–3. (Kohó és Gépipari Szabványosítás, 1980. dec. 3.)
A gazdasági előrejelzések hibaforrásai. B. I. előadása a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának 1980. máj. 13–14-i tudományos konferenciáján. (Statisztikai Szemle, 1980. 12.)
Az adóreform hatásai. Többekkel. (Gazdaság [folyóirat], 1990. 1.)
A lakosság áruvásárlásának visszafogása és a gazdaság külső és belső egyensúlya. (Gazdaság és Társadalom. Társadalomtudományi folyóirat, 1990. 6.)
Az inflációs csapda. (Beszélő, 1990. 48.)
Idegenforgalom és valutabevételek. (Külgazdaság, 1991. 6.)
Hárman egy csónakban. Fogyasztói érdekvédelem. (Beszélő, 1991. 6.)
A két tojás kocsija. Fogyasztói érdekvédelem. (Beszélő, 1991. 9.)
Ügynökök és nagymamák. Fogyasztói érdekvédelem. (Beszélő, 1991. 11.)
A KGST felbomlásának hatása a hazai fogyasztásicikk-kereskedelemre. Klauber Mátyással. (Külgazdaság, 1992. 7.)
A magyar import szerkezete és az Európai Megállapodás. (Külgazdaság, 1994. 8.)
Versenyszabályozás és átmenet. Borszéki Zsuzsával és Páczi Erzsébettel. (Ipargazdasági Szemle, 1995. 3-4.)
A feketekereskedelem és a feketeszolgáltatások súlya a nemzetgazdaságban. Klauber Mátyással. (Külgazdaság, 1996. 6.; angolul: The Weight of Black Trade and Black Services in the National Economy. Acta Oeconomica, 1996. 1-2.)
Fogyasztásicikk-import. (Ipari Szemle, 1997. 1.)
A fogyasztásicikk-import 1995–1996-ban és 1997 első félévében. (Bankszemle, 1997. 9-10.)
A kilencvenes évek a belkereskedelemben. (Ipari Szemle, 1998. 6.)
A magyar külkereskedelmi forgalom és a vámtételek változása az EU-csatlakozás után. Klauber Mátyással. (Bankszemle, 1998. 8.)
Közvetett adásvétel. Klauber Mátyással. (Cégvezetés, 1998. 10.)
A magyar import szerkezete és költségvetési vonzatai. Klauber Mátyással. (Bankszemle, 1998. 11-12.)
A szabványosítás és a minőségbiztosítás. (Ipari Szemle, 1999. 3.)
Egyes termékek forgalmazásának szabályai az EU országaiban. (Ipari Szemle, 1999. 4.)
A külföldi közvetítők a magyar külkereskedelemben. Klauber Mátyással. – Egyes élelmiszerek forgalmazásának szabályai az EU-ban. (Ipari Szemle, 2000. 3.)
A gyártók és a forgalmazók érdekeltsége a fogyasztóvédelemben. (Fogyasztóvédelmi Szemle, 2004. 1.).

 

F. m.: népszerű írásai: Az új valóban új és jobb legyen. (Népszabadság, 1965. júl. 7.)
A fogyasztók védelmében. (Népszabadság, 1965. nov. 14.)
Korszerű minőség-ellenőrzés, gazdaságosabb termelés. (Népszabadság, 1966. jan. 5.)
A minőség kalkulációs tényező. (Népszabadság, 1966. nov. 9.)
Minőség és mechanizmus. (Magyarország, 1968. 38.)
Gazdasági tesztek eredményeinek felhasználása a vállalatoknál. (Marketing, 1969. 2.)
A műszaki fejlesztés és az árszínvonal. (Népszabadság, 1971. ápr. 19.)
Az „értelmes” termelés és fogyasztás. (Népszabadság, 1973. júl. 13.)
Minőségjavítás = hatékonyságnövelés. (Népszabadság, 1976. máj. 5.)
A reklám és a fogyasztók. (Marketing, 1977. 3.)
Az élet ára. (Magyarország, 1978. 52-53.)
Hiánycikk-anatómia. (Magyarország, 1979. 15-16.)
A minőség ára. (Magyarország, 1979. 32.)
A szemlélet szerkezetváltozása. (Népszabadság, 1979. dec. 18.)
A jótállás és az ezzel összefüggő jogi problémák a híradástechnikai és a háztartási gépek körében. (Fogyasztói Szolgáltatások, 1981. 2.)
Fogyasztói kényszerpályák. A pazarlás anatómiája. (Heti VG, 1983. 48.)
Ingyenesség mellett szabad orvosválasztást. (Valóság, 1984. 2.)
Áremelés háttérrel. A gyógyszerek a bűvös nagykalapban. (Heti VG, 1984. 4.)
Kultúra és gazdaság. A tudás ára. (Heti VG, 1983. 48.)
Lakossági vásárlások. Fogyasztói fogyókúra. (Heti VG, 1989. 36.)
Azbesztveszély. Hová vezetnek a szálak? (Heti VG, 1992. 2.)
Kiskereskedelem. A kínálat hiányai. – Fogyasztási cikk-import. Ez már a Nyugat? (Heti VG, 1992. 38.)
Kamarai törvény-tervezet. A magas céh. (Heti VG, 1993. 15.)
Fogyasztásicikk-import. Szoríts, ha bírsz! (Heti VG, 1993. 39.)
Élelmiszervám-emelés. Teljes káosz. (Heti VG, 1994. 46.)
Négy év után merre tovább? Az infláció és a belső adósság hálójában. (Magyar Nemzet, 1994. júl. 21.)
Feketegazdaság: és hamarosan a sötétség. (Heti VG, 1996. 9.)
A magyar belkereskedelem szerkezeti változásai. Hol bolt, hol nem bolt. (Heti VG, 1995. 19.)
Vámpótlék. Vissza a feladónak. (Heti VG, 1995. 38.)
Fogyasztási cikkek importja. Kirakatpolitika. (Heti VG, 1996. 46.)

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Dr. Krieser Jakab honvéd orvos, besztercebányai főorvos elhunyt. (Pesti Napló, 1902. febr. 9.)
Krieser Minnát [!], Krieser Bélának leányát Besztercebányán eljegyezte Brüll Gyula. (Kassai Újság, 1922. jan. 27.)
Házasság. Brüll Gyula, a Fakereskedelmi Rt. igazgatója és Krieser Minna [!], Krieser Béla leánya. (Az Est, 1922. máj. 17.)
Brüll Jónás gyászjelentése. (Az Est, 1930. júl. 1.)
Krieser Béla gyászjelentése. (Az Újság, 1940. szept. 28.)
Boóc Imre és Graber Hedvig f. hó 17-én házasságot kötöttek. (Magyar Nemzet, 1946. júl. 24.)
Brüll Gyula fakereskedő családi nevét „Bóc”-ra változtatta, továbbá Bóc Imre cégvezetői minősítése … bejegyeztetett. (Központi Értesítő, 1947. febr. 27.)
Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvéd orvosai. 1848–1849. [Dr. Krieser Jakabról.] (Bp., 1948)
Bóc Imre: Hazatérés. Szőnyi Tibor emlékére. [Visszaemlékezés.] (Valóság, 1985. 5.)
Graber Pálné 1987. nov. 25-én elhunyt. [Temetés utáni hír.] (Magyar Nemzet, 1987. dec. 5.)
B. Lengyel Anna: A maquisard. Bóc Imre és a Szabadság utca. (168 Óra, 1999. dec. 23.).

Irod.: lexikonok: Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001).

 

 

neten:

 

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QKD8-93W4 (Schwarcz József halotti anyakönyve, 1899)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/180141 (Dr. Krieser Jakab gyászjelentése, 1902)

https://www.familysearch.org/tree/person/sources/GZPC-YKN (Brüll Jónásné Schwarcz Karolina halotti anyakönyve, 1940)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7438-9N6Z (Graber Pál Miksa halotti anyakönyve, 1971)

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM48643

https://nntp.hu/person/person.php?personid=39049

https://nevpont.hu/palyakep/boc-imre-849ed

http://www.nevpont.hu/view/12998

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/12998

Megjegyzések

1. Jóllehet Brüll Gyula és fia, Brüll Imre családnevét hivatalosan 1947-ben „Bóc”-ra változtatta a hivatalos iratokon 1954-ig a családneve Boóc változatban szerepelt. Gyermekei ezért szintén a Boóc névváltozatot használták.

 

2. Bóc Imre Grenoble-ben egy városi fegyveres partizánosztagban harcolt a franciaországi emigránsok kommunisták által vezetett szervezetén belül (Main d’oeuvre immigré, MOI) a Szabadságharcosok és Partizánok alakulatában (Francs Tireurs et Partisans, FTP). A város felszabadítása után részt vett a lyoni harcokban. Utóbb a MOI FTP-t összevonták a gaulle-ista Titkos Hadsereg (Armée Secrète, AS) egységeivel, ebből alakult meg a háború végén a Francia Belső Haderők (Forces Francaises de l’Interieur, FFI). Bóc Imre hadnagyként szerelt le 1945-ben.