Kardos György
építészmérnök, művészettörténész
Született: 1902. december 31. Szombathely
Meghalt: 1953. február 24. Budapest
Temetés: 1953. február 27. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Iskola
A József Műegyetemen építészmérnöki okl. szerzett (1925), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) doktorált (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
Budapesten, Wälder Gyula építész magánirodájának műépítésze (1926–1938), a József Műegyetem, ill. a JNMGE Építészmérnöki Osztály Ókori Építéstörténeti Tanszékének tanársegéde (1932–1938). Budapesten állástalan mérnök (1938–1941), a II. vh. alatt munkaszolgálatos (1941–1945: megszakításokkal). A JNMGE, ill. az Építőipari Műszaki Egyetem (ÉME) Építészmérnöki Osztály Újkori Építészettörténeti Tanszékének tanársegéde (1945. ápr.–szept.), egy. adjunktusa (1945–1949), intézeti tanára (1949–1951). A III. sz. Építéstörténeti Tanszék ny. r. tanára (1951–1952), egy. tanára (1952–1953); közben az ÉME Építészmérnöki Kar dékánja (1951–1952), az ÉME első rektora (1952–1953). A Magyar Gyárépítő Nemzeti Vállalat tervező-szakértője (1948–1951).
Építészettörténettel, elsősorban az ókori építészet, ill. a magyar barokk és a magyar klasszicista építészet történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a szocialista magyar építészmérnök-képzés kialakításában, az új ÉME megalakításában.
Emlékezet
Építészettörténettel, elsősorban az ókori építészet, ill. a magyar barokk és a magyar klasszicista építészet történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a szocialista magyar építészmérnök-képzés kialakításában, az új ÉME megalakításában.
Elismertség
A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) alapító elnöke (1951–1953).
Szerkesztés
A Magyar Építőművészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1952–1953).
Főbb művei
F. m.: épületei: Madách téri lakóházak és az Erzsébet téri Foncière Biztosító Székháza (Budapest V. kerület, 1946–1949)
A szófiai magyar nagykövetség újjáépítése (1948–1951)
a Magyar Nemzeti Bank (MNB) átépítése és a Ganz Villamossági Gyár iroda- és raktárépületei (Budapest, 1949–1950).
F. m.: írásai: Pompéji városszéli házai. (Tér és Forma, 1947)
Klasszikus tömeg-, felület- és térrendszerek. (Bp., 1947)
Budapest műemléki kárai. Összeáll. Schoen Arnolddal, Zakariás G. Sándorral. (Bp., 1949–1950)
Esztergom XIII. századi világi építészete. (Építés–Építészet, 1950)
Építészeti hagyományaink. (Szabad Művészet, 1951)
Építéstörténet. Egy. jegyz. (A Budapesti Műszaki Egyetem kiadványai. Bp., 1951)
Ókori építéstörténet. Egy. jegyz. Major Mátéval. (A Budapesti Műszaki Egyetem kiadványai. Bp., 1951)
Építészettörténet. Építőipari technikumi tankönyv. Többekkel. Ill. Ferenchalmi József és Medvedt László. (Bp., 1951)
Középkori építéstörténet. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Magyar építéstörténet. XV. század. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Az újkori építészet története. K. Gy. egyetemi előadásai. (A BME Építőmérnöki Karának jegyzetei. Bp., 1952)
Az Építőipari Műszaki Egyetem feladatai. (Magyar Építőipar, 1952)
Klasszikus alkotó módszerek a szovjet építészetben. (Magyar Építőművészet, 1952)
Az Építőipari Műszaki Egyetem munkája a Központi Vezetőség útmutatása végrehajtásáért. (Felsőoktatási Szemle, 1952)
A magyar klasszicista építészet társadalmi, gazdasági és politikai alapjai. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
A magyar barokk- és copfépítészet rövid összefoglalása. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. 1–2. Bp., 1952; 3. kiad. 1953)
Újkori építészettörténet. K. Gy. egyetemi előadásai. Összeáll. Merényi Ferenc. (Bp., 1953)
A rabszolgatársadalmak építészete. I–IV. köt. Egy. jegyz. Major Mátéval. (Bp., 1953)
Építészettörténeti és építőművészeti tanulmányok. 84 képpel. Szerk., sajtó alá rend. Wehner Tibor. (Bp., 1953).
Irodalom
Irod.: Weiner Tibor: K. Gy. élete és munkássága. Életrajz és munkássága bibliográfiája. (Magyar Építőművészet, 1953)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
