Ágoston Elek, 1808-tól nemes
orvos, sebész, szemész
Született: 1772. Érsekújvár, Nyitra vármegye
Meghalt: 1809. november 15. Pest
Család
Szülei, apja: Ágoston Antal, Érsekújvár tanácsosa.
Felesége: Mocsy Terézia (1784. márc. 23. Buda), 1802-től nemes Mocsy/Mocsi Károly (1750–1806) budai orvos, sebész- és szülészmester és Okenfusz Terézia leánya.
Mocsi Károly A bába-mesterségnek eleji (Pest, 1784) c. műve volt az egyik első magyar nyelvű segédkönyv, amelyből a bábanövendékek tanulhattak.
Gyermeke, fia: Ágoston Adolf (1805. aug. 15. Pest),
ikergyermekei: Ágoston Sándor és Számvald Andrásné Ágoston Alojzia (1807. jan. 6. Pest–1865. febr. 13. Buda. Temetés: 1865. febr. 14. Buda).
Ágoston Alojzia férje: Számvald András (1796. dec. 9. Magyaróvár, Moson vm.–1873. febr. 23. Bp. Temetés: 1873. febr. 25. Bp., Vízivárosi Sírkert) királyi számvevőtiszt.
Számvald András és Ágoston Alojzia gyermekei: Számvald Ferdinánd Béla (1832. okt. 19. Buda) és Számvald Stefánia Antónia (1835. jún. 11. Buda).
Nevelt fiuk: Számvald Gyula (1827. nov. 5. Szeged–1912. dec. 4. New York. Temetés: 1912. dec. 6. Washington, Arlingtoni Nemzeti Temető) honvédtiszt, könyvkiadó, Petőfi Sándor (1823–1849) barátja.
Iskola
Pesten sebész- és szülészmesteri okl. szerzett (1795. szept. 18.), országos szemorvosi kinevezést kapott (1804. márc. 8.).
Életút
A pesti tudományegyetemen a különös kór- és gyógytan (1800–1801), a sebészeti tanszék tanársegéde (1801–1804), a sebészettől és a szülészettől különválasztott szemészeti tanszék első r. tanára (1804. márc. 8.–1809. nov. 15.), egyúttal a szülészet helyettes tanára (1806–1808), majd a szülészet r. tanára is (a szemészeti r. tanári állása mellett, 1808. márc. 15.–1809. nov. 15.).
Ágoston Elek régi érsekújvári katolikus családból származott, apja huszonhat éven át volt a város tanácsosa és bírája. Tanulmányai befejezése után Érsekújvárott mint „chirurgus” működött, 1800-ban nevezték ki a pesti egyetemre tanársegédnek, 1804-ben országos szemorvosi kinevezést nyert, ezzel ő lett a szemészet első rendes tanára Magyarországon. 1806-ban mint főorvos nagy érdemeket szerzett a „magyar tengerparton grasszáló” (közelebbről nem ismert) ragályos szembetegség megfékezésében. Érdemeiért az uralkodó Pozsonyban nemességre emelte (1808. okt. 16-án). Fiatalon hunyt el, gyógyíthatatlan betegségben. Síremléke a budapesti belvárosi Ferences templomban látható (V. kerület Ferenciek tere 9.).
Irodalom
Irod.: A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak. 1527–1867. Összeáll. Illéssy János és Pettkó Béla. (Bp., 1895)
Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. 1770–1835. (Bp., 1936)
Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1954)
Slezak, Hans: Historia Ophthalmologia. Bécs és Budapest – az európai szemészet csírái. (Orvosi Hetilap, 1999. 1.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X87Z-6ZG (Mocsi Terézia keresztelési anyakönyve, 1784)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6SP-4X2 (Számvald András keresztelési anyakönyve, 1796)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2HT-DM6 (Ágoston Adolf keresztelési anyakönyve, 1805)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2H1-QWY (Ágoston Alojzia keresztelési anyakönyve, 1807)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-6WP (Számvald Ferdinánd Béla születési anyakönyve, 1832)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKPK-X7Z (Számvald Stefánia Antónia születési anyakönyve, 1835)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/588806 (Számvald Aloysia sz. Ágoston gyászjelentése, 1865)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/588805 (Számvald András gyászjelentése, 1873)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:2WM4-M79 (Stahel, Julius halotti anyakönyve, 1912)
http://baratikor.semmelweis.hu/galeria/page.php?id=113 (Ágoston Elek életrajza, 2010)
https://heraldika.blog.hu/2014/10/22/agoston_elek_siremleke_budapest_ferences_templom (Molnár Elek: Ágoston Elek síremléke, 2014)
https://nevpont.hu/palyakep/agoston-elek-8eee1
http://www.nevpont.hu/view/13023
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/13023
Megjegyzések
1. Magyarországon, az orvosi fakultáson, annak alapításától kezdve 1804-ig a sebészet tanárai tanították a szemészetet is. A nagyszombati (majd a budai) egyetemen a sebészet professzora, Plenck József Jakab (1735–1807) adott elő először szemészetet (Plenck egyébként botanikus volt…) A kolozsvári orvosi-sebészeti intézetben müllersheimi Molnár János (1749–1815), az első okleveles román orvos adott elő szemészetet.
2. A pesti egyetemen 1801-ben létesült az első szemklinika, alapító igazgatója Stáhly György (1755–1802) sebész professzor volt. Halála után a szemészképzés elkülönült a sebészettől, a klinika vezetésére kiírt országos szemészi pályázatot nyerte meg Ágoston Elek, ezért lett ő az első magyar szemorvos professzor.
3. A rokoni kapcsolatok az Ágoston és a Számvald családok publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2023
