Főbb művei

F. m.: önálló művei, tankönyvei, könyvfejezetei: Az adott világ varázsainak mérnöke. [József Attila.] Egy. doktori értek. (Bp., 1959)
A polgári dekadencia kibontakozása James Joyce életművében. A polgári dekadencia bírálata. Kand. értek. (Bp., 1961)
Bernard Shaw Shakespeare-kritikája. (Shakespeare-tanulmányok. Szerk. Kéry László, Országh László, Szenczi Miklós. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965)
Esztétikai nevelés egyetemeink modern idegennyelvi szakjainak előadásain és szemináriumain. (Előadás, szeminárium, gyakorlat a felsőoktatásban. Szerk. Faludi Szilárd. Bp., Tankönyvkiadó, 1966)
Hemingway. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár 32. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1967)
James Joyce és Thomas Mann. Dekadencia és modernség. Monográfia. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1967)
Álom, látomás, valóság. Az újabb európai regényirodalom álom- és látomásábrázolásának művészi szerepéről. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1969)
Dekadencia és modernség. Dekadens és modern törekvések az újabb európai regényirodalomban, különös tekintettel az álmok és látomások művészi szerepére. Doktori értek. (Bp., 1969)
Survive et réinterprétation de la forme proustienne. Proust–Déry–Semprun. (Studia Romanica Universitatis Debreceniensis. Debrecen, KLTE, 1969)
Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Déry modernsége. (Modern Filológiai Füzetek 9. Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
Thomas Stearns Eliot. – James Joyce. (Az angol irodalom a huszadik században. I–II. köt. Szerk. Báti László és Kristó-Nagy István. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1970)
Avantgardism and Modernity. A Comparison of James Joyce’s Ulysses with Thomas Mann’s Der Zauberberg and Lotte im Weimar. (Bp.–Tulsa, Akadémiai Kiadó–University of Tulsa [Oklahoma], 1972)
A költészet valósága. Líra és lirizálódás. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Thomas Manns Roman „Der Zauberberg”. (Thomas Mann und Ungarn. Essay, Dokumente, Bibliographie. Szerk. Győri Judit és Mádl Antal. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
The Lukácsian Concept of Poetry. (Language, Literature and Meaning. Problems of Literary Theory. Amsterdam, 1979)
A jelképtől a paradoxonig. Az ibsenizmus shawi lényege. (Skandinavisztikai Füzetek, 1982)
Die Stellung des Goethe-Romans von Thomas Mann in der Weltliteratur. (Goethe-Studien. Zum 150. Todestag des Dichters. Szerk. Mádl Antal és Tarnói László. Bp., ELTE, 1982)
Törésvonalak. Drámai irányok az európai századfordulón. 1871–1917. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1983)
Lukács György líraelméletéről. (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből VI. „Az időt mi hoztuk magunkkal.” Szerk. Illés László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1985)
Chekhov and O’Neill. The Uses of the Short Story in Chekhov’s and O’Neill’s Plays. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1986)
James Joyce és Thomas Mann. Dekadencia és modernség. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1987)
Elidegenedés és drámaforma. Az amerikai álom társadalomtörténete és lélekrajza O’Neill drámaciklusában. (Modern filológiai füzetek. 45. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988)
Literature, Painting and Music. An Interdisciplinary Approach to Comparative Literature. (Studies in Modern Philology 4. Bp., Akadémiai Kiadó, 1988)
The Birth of American Tragedy. Egy. tankönyv. (Bp., Tankönyvkiadó, 1988)
Value and Form. Comparative Literature, Painting and Music. Egy. tankönyv. (Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993)
Érték és képzelet. Shelley, Turner, Field és Chopin. (Modern filológiai füzetek. 52. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994)
Modern Games with Renaissance Form’s from Leonardo and Shakespeare to Warhol and Stoppard. (Studies in Modern Philology 12. Bp., Akadémiai Kiadó, 1996)
Text in Context. Literature and Sister Arts. Egy. tankönyv. (Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001).

 

F. m.: szerk.: Huxley, Aldous: A lángész és az istennő. Kisregények és elbeszélések. Vál., szerk. Kulin Katalin, az utószót írta E. P. (Bp., Európa Könyvkiadó, 1964)
Eliot, Thomas Stearns. Káosz a rendben. Irodalmi esszék. Vál., szerk., az előszót írta E. P. (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1981).

F. m.: tanulmányai: Az adott világ varázsainak mérnöke. Ezerkilencszázötvenkilenc. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. Szerk. Vargha Balázs. Bp., 1959)
Anger and Form. (Zeitschrift für Anglistik und Amerikanistik, 1963)
A Survey of Criticism on the Relation of James Joyce and Thomas Mann. – A James Joyce és Thomas Mann viszonyára vonatkozó kritika áttekintése. (Hungarian Studies in English. II. Debrecen, KLTE, 1965)
James Joyce and Adrian Leverkühn. Decadence and Modernity in the Joyce Parallels of Thomas Mann’s Doktor Faustus. 1–2. (Acta Litteraria, 1966. 1-2.–1966. 3-4.)
James Joyce’s Works in Hungarian Translation. (James Joyce Quarterly, Tulsa [Oklahoma], 1967)
Parallelen zwischen der Mannschen und Joyceschen Form des inneren Monologs, der Traum- und Phantasiehaftigkeit im Spiegel des Romans „Lotte in Weimar”. (Német Filológiai Tanulmányok, 1968)
Some Modern Tendencies in Twentieth Century Hungarian Poetry, Painting and Music. On the Possibility of a Synthesis of the ‘Contemporary‘ and the ‘Modern‘. (Acta Litteraria, 1968. 1-2.)
The Function of Dreams and Visions in „A Portrait” and „Death in Venice”. (James Joyce Quarterly, Tulsa [Oklahoma], 1968)
The Relationship between the Short Story and the Novel, Realism and Naturalism in Hemingway’s Art. 1–2. (Angol Filológiai Tanulmányok, 1969. 4.–1973. 7.)
Natura Naturans. An Approach to the Poetic Reflection of Reality. (Acta Litteraria, 1973. 3-4.)
Sőtér István: The Dilemma of Literary Science. (Acta Litteraria, 1974. 1-2.)
T. S. Eliot’s Aesthetics. (Angol Filológiai Tanulmányok, 1974)
Eugene O’Neill. The Iceman Cometh, an Epic Tragicomedy of Illusion and Reality. (Angol Filológiai Tanulmányok, 1977)
The Short Story in the Drama. Chekhov and O’Neill. (Acta Litteraria, 1978. 1-2.)
The Dramatic Function of the Mosaic Design in Chekhov’s Late Plays. (Acta Litteraria, 1979. 1-2.)
A Touch of the Story-Teller. The Dramatic Function of the Short Story Model in Chekhov’s Uncel Vanya and O’Neills’s A Touch of the Poet. (Angol Filológiai Tanulmányok, 1980)
The Reinterpretation of the Chekhovian Mosaic Design in O’Neills’s Long Day’s Journey into Night. (Acta Litteraria, 1980. 1-2.)
The Genetic and Generic Aspects of Stephen Crane’s The Red Badge of Courage. (Acta Litteraria, 1980. 3-4.)
A paradoxon mint a szimbólum karikatúrája. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Germanica et Romanica, 1981)
The Merger of the Dramatic and the Lyric in Chekhov’s The Sea-Gull and O’Neill’s Long Day’s Journey into Night. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinenis. Sectio Philologica Moderna, 1981)
The Plight of War and the Predicament of Revolution. Eugene O’Neill: The Personal Equation. (Acta Litteraria, 1981. 3-4.)
„Belonging” Lost Alienation and Dramatic Form in Eugene O’Neills’s „The Hairy Ape”. (Acta Litteraria, 1982. 1-2.)
A Portrait of the Artist as a Caricaturist. Picasso, Joyce and Britten. (Acta Litteraria, 1982. 3-4.)
Novel in the Drama. Eugene O’Neill: More Stately Mansions. (Acta Litteraria, 1984. 3-4.)
The Social and Spiritual History of the American Drama. (Acta Litteraria, 1986. 1-2.)
The Shadow of Shakespeare across the Atlantic. The Shakespearean Tradition in Early American Tragedy. (Acta Litteraria, 1986. 3-4.)
Axiológia és romantika. (Literatura, 1986. 3-4.)
The Aftermath of World War I. and the Fictialization of Drama. (Acta Litteraria, 1987. 1-2.)
Critical Approaches to the Birth of Modern American Tragedy. The Significance of Eugene O’Neill. – Ulrich Halfmann, Eugene O’Neill: Comments on the Drama and the Theater. (Acta Litteraria, 1988. 3-4.)
Creative Imagination as Romantic Value. Field, Chopin, Shelley and Turner. (Acta Litteraria, 1989. 1-2.)
English Literature, Painting and Music. A Comparative Approach. (Acta Litteraria, 1989. 3-4.)
Axiology and Romanticism. Shelley and Turner. (Acta Litteraria, 1990. 1-4.)
Érték és forma. Wordsworth és Constable. (Literatura, 1990. 4.)
Dramatic Exposition and Resolution in O’Neill, Williams, Miller and Albee. (Neohelicon, 1992. 1.)
From the British Grotesque to the American Absurd. The Dramatist’s Dilemma. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1993)
One Man’s Ambiguity Is Another’s Ambivalence. The Success and Failure of Rendering Shakespeare in Paining and Music. (Neohelicon, 1994. 2.)
Playing Games with Renaissance Art: Leonardo, Duchamp, Dalí, Rauschenberg and Warhol. (Hungarian Journal of English and American Studies, 1995. 1.)
The Genesis and Resolution of Absurdity. Samuel Beckett, Act without Words and Catastrophe. (Neohelicon, 1995. 1.)
Renaissance and Barocque Conceits. Literature, Painting and Music. Hungarian Journal of English and American Studies, 1997. 2.)
Déry Tibor: Lia. Korai elbeszélések. 1915–1920. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1998. 5-6.)
From Painting to Play. Magritte and Stoppard. (Happy Returns. Essays for Professor István Pálffy. Szerk. Bényei Tamás és Szaffkó Péter. Debrecen, 1999)
From Painting to Play. Duchamp and Stoppard. (Neohelicon, 1999. 1.)
Per/chance. Joyce and Cage. (Neohelicon, 2001. 1.).

 

F. m.: tanulmányai: a Filológiai Közlönyben: A realizmus Fielding Tom Jones-ában. (Filológiai Közlöny, 1955. 3.)
Ernest Hemingway: A folyón át a fák közé. – Mark Twain ifjúsági regényei. (Filológiai Közlöny, 1959. 1-2.)
James Joyce: Ifjúkori önarckép. (Filológiai Közlöny, 1960. 2.)
Cauldwell líraelméletéről. (Filológiai Közlöny, 1962. 1-2.)
Thomas Mann és James Joyce első világháború előtti novellái. (Filológiai Közlöny, 1963. 1-2.)
Álom- és látomásszerű ábrázolás Franz Kafka műveiben. (Filológiai Közlöny, 1963. 3-4.)
A modern polgári realista ábrázolás csírái Tolsztoj Karenina Anna és Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regényében. (Filológiai Közlöny, 1964. 1-2.)
Egyéni lázadás és társadalmi beilleszkedés. (Filológiai Közlöny, 1965. 1-2.)
Ibsen–Joyce–Shaw. (Filológiai Közlöny, 1966. 1-2.)
A Shaw-drámák intellektuális szatírájának kibontakozása. 1–2. (Filológiai Közlöny, 1968. 1-2.–1971. 1-2.)
A novella- és drámaforma összefüggése Tennessee Williams művészetében. [Üvegkisasszony arcképe. – Üvegfigurák.] (Filológiai Közlöny, 1974. 3-4.)
A lehetőség drámája. W. B. Yeats költői színpadáról. (Filológiai Közlöny, 1977. 1.)
Csehov és O’Neill. (Filológiai Közlöny, 1978. 2.)
Csehov lírai tragikomédiája. (Filológiai Közlöny, 1979. 3-4.)
A naturalizmustól az expresszionizmus felé: a drámatörténet strindbergi fordulója. (Filológiai Közlöny, 1980. 3.)
Befogadás és műelemzés. [Strindberg: Kísértetszonáta.] (Filológiai Közlöny, 1980. 4.)
Európai eredet és amerikai eredetiség. A dráma. (Filológiai Közlöny, 1981. 1-2.)
Az analitikus dráma klasszikus és modern típusáról. [Szophoklész: Oidipusz király. – Ibsen: Kísértetek.] (Filológiai Közlöny, 1981. 3.)
Ibsen estéje és a századforduló drámájának néhány elméleti problémája. (Filológiai Közlöny, 1981. 4.)
A jelképtől a paradoxonig. (Filológiai Közlöny, 1983. 1-2.)
Regény a drámában. Eugene O’Neill: Méltóbb palotát. (Filológiai Közlöny, 1983. 3-4.)
Országh László irodalomtörténeti munkásságáról. (Filológiai Közlöny, 1984. 2-3.)
Az amerikai álom természetrajza és társadalomtörténete. Eugene O’Neill drámaciklusáról. (Filológiai Közlöny, 1985. 1-4.)
Ironikus tragikomédia és novellisztikus drámaszerkezet. Csehov: Ványa bácsi – O’Neill: Egy igazi úr. (Filológiai Közlöny, 1986–1987/1-2.)
Virginia Floyd: The Plays of Eugene O’Neill. (Filológiai Közlöny, 1988. 1-2.)
Az amerikai tragédia születése. Értelmezési modellek. (Filológiai Közlöny, 1988. 3.)
A művészi forma születése. Wordsworth és Constable. (Filológiai Közlöny, 1992. 3-4.)
Kettős képmás: Holbein és Shakespeare. (Filológiai Közlöny, 1998. 1-2.)
A költészet orgonapontjai. Dante, Petrarca, Shakespeare. (Filológiai Közlöny, 2000. 1-2. és Míves semmiségek. Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Ittzés Gábor és Kiséry András. Piliscsaba, 2002).

 

F. m.: tanulmányai az Irodalomtörténetben: József Attila költészetének látomás- és álomszerű mozzanatai. (Irodalomtörténet, 1960. 4.)
Joyce, Maupassant, Csehov. (Irodalomtörténet, 1961. 2.)
Weöres Sándor: Merülő Saturnus. (Irodalomtörténet, 1969. 1.)
Déry Tibor: A kéthangú kiáltás. (Irodalomtörténet, 1969. 4.)
A „mai” és a „modern” szintézisének lehetőségéről. (Irodalomtörténet, 1971. 1.)
Az epikus lírája. Déry Tibor 80. születésnapjára. (Irodalomtörténet, 1974. 4.)
Lukács és Cauldwell költészetfelfogásáról. (Irodalomtörténet, 1975. 3.)
Déry Tibor: Botladozás. (Irodalomtörténet, 1979. 3.)
Karinthy Frigyes Ibsen-karikatúrájáról. (Irodalomtörténet, 1981. 3.)
Országh László. (Irodalomtörténet, 1984. 3.).

F. m.: népszerű írásai: Genf anno 1938 és 1955. (Irodalmi Újság, 1956. 14.)
Gondolatok a kritikáról. (Irodalmi Újság, 1956. 22.)
Magányosság és közösségvállalás. Albert Maltz: Simon McKeever utazása. (Nagyvilág, 1959. 5.)
James Joyce kritikája Munkácsy Mihály Ecce Homo-járól. (Művészet, 1961. 1.)
Jegyzetek Joyce kritikáihoz. (Világirodalmi Figyelő, 1961. 2.)
Joyce polgári megítéléséhez. Ellsworth Mason and Richard Ellman: The Critical Writings of James Joyce. (Nagyvilág, 1961. 2.)
Megszületik augusztusban. William Faulkner regénye. Alföld, 1963. 1-2.)
Világkép és kép Déry Tibor novelláiban. (Alföld, 1963. 11.)
Ballada prózában az amerikai polgárháborúról. (Alföld, 1964. 2.)
Egzisztencializmus és irodalom. 1–2. Albert Camus-ról és Jean-Paul Sartre-ról. (Alföld, 1965. 1. és 1965. 4.)
Franz Kafka: A kastély. (Alföld, 1965. 6.)
Franz Kafka és Déry Tibor. (Alföld, 1966. 2.)
Társadalomábrázolás és lélekábrázolás. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1969. 3-4.)
Déry Tibor és a világirodalom. (Nagyvilág, 1969. 12.)
Költészet és dráma. Mészöly Dezső: Shakespeare új tükörben. (Nagyvilág, 1972. 12.)
Regényforma és irónia. Samuel Butler: Minden testnek útja. (Nagyvilág, 1973. 6.)
Szentkuthy Miklós Ulysses-fordításáról. [James Joyce: Ulysses.] (Nagyvilág, 1974. 3.)
A brit irodalom századai. [Szenczi Miklós–Szobotka Tibor–Katona Anna: Az angol irodalom története. (Nagyvilág. 1974. 4.)
Az amerikai tragédia költője és epikusa. [Eugene O’Neill: Drámák.] (Nagyvilág, 1974. 11.)
Modern angol regényíró-portrék magyarul. David Daiches: A regény és a modern világ. (Nagyvilág, 1979. 6.)
Európai drámatípusok amerikai honosítása. (Nagyvilág, 1983. 6.)
Vonások Lukács tanár úr portréjához. (Műhely, 1985. 1.)
Romantikus képzelet és költői forma. Shelley: Óda a Nyugati Szélhez. (Műhely, 1987. 3.)
Turner és Shelley világképének párhuzamai. (Műhely, 1988. 3.)
A kritika buktatói és esélyei. (Műhely, 1989. 2.)
Motívumok képben és versben. Turner és Shelley képvilágának párhuzamai. (Műhely, 1989. 6.)
Wordsworth és Constable. Költői és festői kompozíció. (Nagyvilág, 1991. 6.)
Yeats honosítása. Magyar könyv az ír költőről. (Nagyvilág, 1991. 10.)
„A többi néma csend.” Michelangelo és Shakespeare. (Holmi, 1992. 10.)
Érték és vihar. Shelley, Turner és Chopin. (Holmi, 1993. 8.)
Érték és abszurditás: a másik Beckett. (Holmi, 1996. 11.)
Az „Elbeszélés” mint előjáték. Déry Tibor estéje. (Holmi, 1997. 10.)
A preraffaeliták Shakespeare-képe. (Holmi, 2000. 3.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Benkő Ákos: E. P.: Hemingway. (Alföld, 1967. 8.)
Sz. Szabó László: Könyv Hemingwayről. [E. P.: Hemingway.] (Hajdú-Bihari Napló, 1967. okt. 5.)
Tamás Bertalan: E. P.: Hemingway. (Theologiai Szemle, 1967. 11-12.)
Kretzoi Miklósné: E. P.: Hemingway. (Filológiai Közlöny, 1968. 1-2.)
Szobotka Tibor: E. P.: James Joyce és Thomas Mann. Dekadencia és modernség. (Nagyvilág, 1968. 10.)
Zemplényi Ferenc: E. P.: James Joyce és Thomas Mann. Dekadencia és modernség. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1968. 3-4.)
Zentai Éva: Realizmus, naturalizmus, formalizmus. E. P.: Hemingway. (Nagyvilág, 1968. 3.)
A[lbert]. G[ábor].: Álom, látomás, valóság. E. P. könyve. (Magyar Nemzet, 1969. ápr. 27.)
B. Mészáros Vilma: E. P.: James Joyce és Thomas Mann. Dekadencia és modernség. (Kritika, 1969. 1.)
Gyertyán Ervin: Értékhierarchia vagy értékmonopólium? Meditáció E. P.: Álom, látomás, valóság c. műve felett. (Nagyvilág, 1969. 12.)
Hermann István: E. P.: Álom, látomás, valóság. (Magyar Filozófiai Szemle, 1969. 6.)
Biernaczky Szilárd: „Álomfejtés” az irodalomtudomány eszközeivel. E. P.: Álom, látomás, valóság. (Társadalmi Szemle, 1970. 2.)
B. Mészáros Vilma: E. P.: Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Déry modernsége. (Irodalomtörténet, 1971. 1.)
Szerdahelyi István: Korszerű realizmus és avantgarde. E. P.: Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Déry modernsége. (Nagyvilág, 1972. 7.)
Pomogáts Béla: E. P.: Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében. Déry modernsége. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 2.)
Angyalosi Gergely: E. P.: A költészet valósága. Líra és lirizálódás. (Valóság, 1976. 9.)
Kocziszky Éva: E. P.: A költészet valósága. Líra és lirizálódás. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1976. 4.)
Melczer Tibor: Irodalmár mint kórboncnok. [E. P.: A költészet valósága. Líra és lirizálódás.] (Élet és Irodalom, 1976. 31.)
Csetri Lajos: E. P.: A költészet valósága. Líra és lirizálódás. (Tiszatááj, 1977. 8.)
Dávidházi Péter: The Reality of Poetry. [E. P.: A költészet valósága. Líra és lirizálódás.] (Acta Litteraria, 1977. 1-2.)
Szerdahelyi István: E. P.: A költészet valósága. Líra és lirizálódás. (Nagyvilág, 1977. 2.)
Bécsy Tamás: A „natura naturans” mint líraelméleti kategória. E. P. A költészet valósága c. könyvéről. (Irodalomtörténet, 1978. 1.)
Péter Ágnes: E. P.: A költészet valósága. Líra és lirizálódás.(Filológiai Közlöny, 1978. 1.)
Bécsy Tamás: A műfaj: stílus. E. P.: Törésvonalak. (Nagyvilág, 1984. 10.)
Kurdi Mária: E. P.: Törésvonalak. (Filológiai Közlöny, 1986–1987/3-4.)
Horváth Andrea: Az amerikai tragédia születése. [E. P.: The Birth of American Tragedy.] (Filológiai Közlöny, 1989. 4. és angolul: Acta Litteraria, 1989. 4.)
Kurdi Mária: E. P.: Chekhov and O’Neill. The Uses of the Short Story in Chekhov’s and O’Neill’s Plays. (Acta Litteraria, 1989. 1-2. és Filológiai Közlöny, 1989. 3.)
Péter Ágnes: E. P.: Literature, Painting and Music. (Irodalomtörténet, 1991. 1.)
Kurdi Mária: E. P.: Value and Form. Comparative Literature, Painting and Music. (Filológiai Közlöny, 1993. 3-4. és Hungarian Journal of English and American Studies, 1995. 1.)
Csikós Janzer Dóra: E. P.: Value and Form. Comparative Literature, Painting and Music. (Literatura, 1994. 3.)
D. Rácz István: E. P.: Érték és képzelet. Shelley, Turner, Field és Chopin. (Hungarian Journal of English and American Studies, 1995. 1. és Alföld, 1995. 7.)
Kurdi Mária: E. P.: Érték és képzelet. Shelley, Turner, Field és Chopin. (Filológiai Közlöny, 1995. 3-4.)
Németh G. Béla: Vers, zene, kép – együtt. [E. P.: Érték és képzelet. Shelley, Turner, Field és Chopin.] (Élet és Irodalom, 1995. 33.)
Kurdi Mária: E. P.: Modern Games with Renaissance Form’s from Leonardo and Shakespeare to Warhol and Stoppard. (Hungarian Journal of English and American Studies, 1997. 3. és Filológiai Közlöny, 1998. 1-2.)
Kurdi Mária: E. P.: Text in Context. Literature and Sister Arts. (Hungarian Journal of English and American Studies, 2001. 1.)
Gera Judit: Mű-fordítások. E. P.: Text in Context. Literature and Sister Arts. (Holmi, 2002. 10.).

Irod.: források: Kornis Rózsi és dr. Deutsch György poliklinikai tanársegéd ma déli 12 órakor tartják esküvőjüket a zsidó templomban. (Délmagyarország, 1929. szept. 8.)
Kornis Józsefné Altmann Etelka gyászjelentése. (Délmagyarország, 1942. nov. 15.)
Abádi Nagy Zoltán: A Memorial Tribute to Péter Egri. (Hungarian Journal of English and American Studies, 2002. 2.)
Kurdi Mária: Emlékezés a tudós-tanár Egri Péterre. Beszélgetés Egri Péterrel. – E. P. könyveinek jegyzéke. (Modern Filológiai Közlemények, 2002. 2.).

 

Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2002. (Bp., 1991–2001)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009)
Irodalmi muzeológusok lexikona. Összeáll., szerk. Püski Anikó. (Bp., 2020).

 

 

neten:

 

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM52419

https://nntp.hu/person/person.php?personid=40859

https://nevpont.hu/palyakep/egri-peter-67e92

http://www.nevpont.hu/view/13033

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/13033