Barabás Tibor
író, újságíró, szerkesztő
Barrabás Tibor; 1935-ig Berkovits Tibor
Született: 1911. augusztus 27. Pécel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1984. május 2. Budapest
Temetés: 1984. május 22. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Dédszülei, anyai: Breitner Salamon, Breitner Regina.
Nagyszülei: Berkovits Ferenc, Diamantstein Erzsébet; Breitner Ármin (†1904. márc. 11. Bp.) kávéház-tulajdonos, Práger Erzsébet (†1908. febr. 26. Bp.). Berkovits Ferenc 48-as honvéd volt, egyike volt Újpest alapítóinak, halála után Újpest nagyközség emelt sírkövet tiszteletére.
Szülei: Berkovits/cs Arnold (†1925. ápr. 23. Bp. Temetés: 1925. ápr. 26. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető), Breitner Malvin (1875. febr. 17. Bp.–1945. okt. 31. Bp.). Tizenketten voltak testvérek, heten élték meg a felnőttkort.
Testvérei: Barabás Artur (1897. ápr. 23. Bp.–1945. júl. 28. Bp. Temetés: 1945. aug. 1. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) nagykereskedő, a Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként, Stromfeld Aurél alatt szolgált, részt vett a kassai harcokban, leszerelése után tartalékos hadnagy; Barabás Ferenc (1898. okt. 9. Bp.–1977. Bp.) magánhivatalnok; Olajos Józsefné Berkovits Terézia (1900. ápr. 21. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1949. dec. 4. Bp.); Barabás Zsigmond (1901. dec. 31. Újpest–1967. ápr. 21. Bp.), a nagyfuvaros utcai körzet elöljárója; Barabás Bertalan (1909. ápr. 9. Bp.–1981. nov. Bp. Temetés: 1981. nov. 19. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) és Berkovits Zoltán (1914. szept. 24. Hol?).
Felesége: 1945–1970. máj. 12.: Kolb Erzsébet (= Klein Erzsébet, 1905. júl. 20. Debrecen, Hajdú vm.–1970. máj. 12. Bp. Temetés: 1970. máj. 20. Farkasrét); Kolb Jakab (1856. nov. 22. Debrecen–1921. ápr. 11. Debrecen) mészárosmester és Szinetár Hermina (1884. jan. 21. Krasznabéltek, Szatmár vm.–1968. jan. 27. Bp. Temetés: 1968. jan. 31. Óbuda) nevelt leánya. (Kolb Erzsébet édesapja, Klein Dávid Dániel [1878. márc. 7. Hajdúsámson, Hajdú vm.–1916. aug. 4. Hol?] az I. világháborúban hősi halált halt.)
Gyermekei, fiai: Barabás Péter (1934. nov. 15. Bp.–2021. szept. 24. Bp.) újságíró, író, szerkesztő, a Népszava külpolitikai rovatvezetője (1968–1999), MÚOSZ Aranytoll (2010) és T. Barabás János (1946. nov. 14. Bp.–2016. máj. 25. Bp.).
Iskola
A budapesti VI. kerületi felsőkereskedelmi iskolában éretts. (Berkovits Tibor néven, 1929). Középiskolai osztálytársa volt Barna Viktor (= Braun Győző, 1911–1972) asztalitenisz világbajnok.
Életút
Tanulmányai befejezése után segédkönyvelőként, biztosítási ügynökként és ún. címíróként dolgozott (1929–1944). Életének ez a szakasza ismeretlen. Részt vett a munkásmozgalomban (1928-tól), az illegális KMP tagja (1930-tól), visszaemlékezései szerint részt vett az 1930. szept. 1-jei nagy tüntetésen, itt szerzett élményeiből születtek meg első írásai. A két világháború között állástalan újságíró, a Népszava, Az Újság, a Szép Szó, a Literatúra és a Magyar Hírlap külső munkatársa (1932–1941). A II. világháborúban munkaszolgálatos (1941–1945; 1945. ápr. 1-jén a harkai munkatáborban a németek közölték vele és a többi fogollyal, hogy egy óra múlva mindenkit kivégeznek, mert élve nem adják át őket az oroszoknak: a szovjetek azonban huszonöt perc múlva elfoglalták a tábort. Állítása szerint ez a huszonöt perc rettegés sorsdöntő volt életében…).
A Cserépfalvi Kiadó irodalmi vezetője (1945), a Szabad Nép kulturális rovatvezetője (1946), a Magyar Írók Szövetsége főtitkára (1946–1949 és 1953); egyúttal a Révai Kiadó, ill. a Szépirodalmi Kiadó igazgatója (1946–1951). A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Sajtóosztályának vezetője (1956–1959), a Budapester Rundschau munkatársa (1967-től).
Barabás Tibor pályafutását novellistaként kezdte (Hét novella, 1940), majd irodalmi tanulmányokat, történeti esszéket közölt, később történeti tanulmányai alapján több népszerű könyvet írt a magyar történelem haladó személyiségeiről. A valós életrajzon alapuló prózai műfajokat különösen kedvelte, gyakran azonban a történelmi személyiség életútjának fikciója más, szimbolikus tartalommal bővült. Allegorikus művében, Girolamo Savonarola (1452–1498) életrajzi regényében, a fasizmussal foglalkozott (Máglyák Firenzében, 1942). Savonarola komor, rajongó alakjában a fasizmus könyörtelen fanatizmusát ítélte el. Martinovics Ignácról (1755–1795), az első magyar köztársasági mozgalom vezetőjéről írt könyve az ország II. világháborús részvétele, majd megszállása után az ún. szellemi honvédelmet szolgálta – a fővárost megszálló német csapatok a már kiszedett kötet megjelenését lehetetlenné tették. (A mű csak a II. világháború után, 1945-ben jelent meg Martinovics élete címmel). A szászvári apátról szóló fiktív története nagy mértékben hozzájárult a magyar jakobinus mozgalom és vezetője történetének idealizálásához.
Barabás Tibor II. világháború után megjelent Egy bányász élete (1946) c. kisregénye az egyik első mű volt, amely a szocialista realizmus követelményeinek kívánt eleget tenni. A mű a tény- és valóságfeltáró irodalom jellegzetes képviselője; ám az átlagosnál lényegesen magasabb színvonalon megírt munkásportréja, az egyszerű eszközökkel ábrázolt életút, a magyar irodalom értékes művei közé tartozik. A regényre erősen hatott Móricz Zsigmond Boldog embere (ahogy néhány évvel később Sarkadi Imre Gál János útja [1950] c. nagy visszhangot keltő regényére is). A portré műfajához később is újra és újra visszatért: népszerű regényes életrajzokat írt a zenetörténet legismertebb személyiségeiről, valamint számos történelmi ifjúsági regényt is jegyzett. Legismertebb történelmi műve, a Rákóczi hadnagya (1953–1957). A történetnek először a forgatókönyv-változatát készítette el, a kirobbanó filmsiker után írta meg a regényt. A klasszikus ifjúsági mű mérföldkövet jelentett a magyar ifjúsági irodalom 1945 utáni történetében. A mű hatására sorra jelentek meg népszerű történelmi kalandregények, s közel tíz évvel később Örsi Ferenc megírta a Tenkes kapitányát, amely szintén forgatókönyvnek készült, s csak jóval később született meg a regényváltozat is.
Barabás Tibor utolsó, szintén életrajzi regénye (Uriel, 1974) egy kevéssé ismert portugál marrano (= katolikus hitre tért zsidó) szabadgondolkodó teológus, a 17. század elején élt Uriel da Costa fiktív visszaemlékezéseit és végrendeletét írta meg. Uriel da Costa eredeti neve Gabriel volt. A coimbrai egyetemen egyházjogot tanult, a Biblia tanulmányozása azonban visszavezette a zsidóság hitéhez. Az inkvizíció elől Amszterdamba menekült, áttért (= visszatért) a zsidósághoz, ekkor vette fel az Uriel nevet. (Uriel, akárcsak Gabriel – és Mikaél, Rafaél stb. – az Úr angyala volt, a név jelentése: az Úr az én Világosságom, azaz az Isten Fényessége). Az amszterdami hitközség hitelvei azonban több szempontból is eltértek az ideálistól, Uriel csalódottsága után megírta Examen c. művét, amelyik tagadta a lélek halhatatlanságát. Műve megjelenése után a közösség kiközösítette, írását elégették. Uriel Hamburgban telepedett le, később azonban visszatért Amszterdamba, itt látszólag megbékélt a hitközség elöljáróival; ám újra megvádolták, ezúttal azzal, hogy kétségbe vonta a mózesi hit isteni eredetét. Urielt leginkább az keserítette el, hogy a halhatatlanság eszméjét a judaizmusban sem tudta megtalálni. Röviddel halála előtt, 1640-ben arra kényszerítették, hogy már súlyos betegen vállalja a bocsánatkérés proceduráját, azaz a megvesszőzést. Ezt a megalázást azonban nem tudta elviselni: megsebzetten megírta Exemplar Humanae Vitae c. önéletírását, s miután egyik rokona sikertelen merényletet követett el ellene, öngyilkos lett. Barabás Tibor a halálra készülő Uriel testámentumát írta meg, végigvezetve olvasóját tragikus életén. A végrendelet tömör mondataival bontotta ki az élettörténet cselekményét, Uriel kor- és jellemrajzát. Barabás Tibor utolsó regénye, akárcsak első életrajza allegória, ezúttal azonban a saját hitében csalódott író önmagát, eszméivel való vívódását ábrázolta. Az Uriel nemcsak hiteles korrajz, de páratlanul értékes lélektani regény is, a közelmúlt magyar irodalmának ismeretlen remeke. (Uriel da Costa személyisége egész életében foglalkozta Barabás Tibort. Szerepelt publicisztikai írásaiban, amszterdami útirajzában, valamint Uriel mellékszereplőként feltűnt Éjjeli őrjárat c. Rembrandt portréjában, ill. Rembrant is szerepelt az Uriel kötetben…) – Barabás Tibor az 1950-es években, mint a Magyar Írók Szövetsége vezetője, jelentős szerepet játszott az irodalompolitika alakításában: ideológiai tanulmányokat, riportokat írt. Életrajzi regényeken kívül több népszerű film forgatókönyvének szerzője, valamint útleírásokat is közölt. Önéletrajzi regényei és visszaemlékezései fontos kordokumentumok.
Emlékezet
Barabás Tibor Pécelen született (Berkovits Tibor néven), az 1930-as évektől jelentek meg írásai (kezdetben még Barrabás Tibor néven). Budapesten élt és tevékenykedett, gyermekkorát a Terézvárosban (VI. kerület Izabella utca 48.) töltötte. Érdekesség, hogy egy házban lakott Borovszky Samu történész özvegyével. Az idős hölgy és a férje által szerkesztett történeti munkák nagy hatást gyakoroltak szellemi fejlődésére, önéletrajzában többször is megemlékezett Borovszky Samuról és családjáról.
Barabás Tibor Budapesten hunyt el, temetésén, ravatalánál Jovánovics Miklós, a Magyar Írók Szövetsége főtitkára, a Magyar Írók Szövetsége pártszervezete és a pályatársak nevében Sándor László író, a Nagy Lajos Társaság nevében Hegedüs Bite Dániel búcsúztatta. Barabás Tibor a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismerés
Bolgár Antifasiszta Érem (1947), Bolgár Kultúráért (arany, 1970), Cirill és Metód Rend (1974).
Munka Érdemrend (ezüst, 1955; arany, 1965 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1973), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981).
La Fontaine-emlékérem (1940), József Attila-díj (1953), Kossuth-díj (1954).
Szerkesztés
A Táncsics Könyvtár szerkesztője (1957-től).
Főbb művei
F. m.: prózai művei és színművei: Hét novella. Barrabás Tibor néven. (Rákospalota, Szerző kiadása, 1940)
Eszterke. Kisregény. Barrabás Tibor néven. (Bp., Szerző kiadása, 1941)
Máglyák Firenzében. [Savonarola élete.] Regény. (Bp., Heros, 1942; Századunk mesterei. 2. kiad. 194?)
Szerelmem Eszti. Novellák. (Cserépfalvi kiskönyvtára. 4. Bp., 1946)
Az első lecke. Elbeszélések. A védőborító Csillag Vera munkája. (Bp., Athenaeum Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1946)
Egy bányász élete. Kisregény. [Az első lecke c. kötetéből külön kiadott mű.] (Bp., Szikra, 1946; bolgárul: Szófia, 1948)
Bulgáriai utazás. (A Budapesti Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet kiadványa. Bp., 1947)
Magyar jakobinusok. Színmű 3 felvonásban. A Nagy Március századik ünnepére. (Bp., Athenaeum Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1948)
A szabadság magvetője. Táncsics Mihály életregénye. Ill. Zádor István. (Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1951; A Szabad Hazánkért Kiskönyvtára. 7. 2. kiad. Bp., 1954)
Győzelmes évek. Elbeszélések, riportok. (Bp., Népszava, 1952)
Kibontott zászlók. Történelmi jelenet. (Bp., Népszava, 1953)
Rákóczi hadnagya. Irodalmi forgatókönyv. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1953)
Rákóczi hadnagya. Történelmi regény az ifjúság számára. Ill. Hont-Varsányi Ferenc. (Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1957; és utánnyomások; oroszul: Moszkva, 1958)
Rákóczi hadnagya. Történelmi regény. Az utószót írta Czibor János. Ill. Győry Miklós. (Kincses Könyvek. 2. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1960)
Rákóczi hadnagya. Ifjúsági regény. Ill. Boromisza Zsolt. (3. kiad. Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1962; 5. kiad. 1970)
Rákóczi hadnagya. – A szabadság magvetője. Két történelmi regény. (4. kiad. Bp., Magvető, 1965; 6. kiad. 1970; 7. kiad. 1972; 8. kiad. 1980)
Rákóczi hadnagya. Ifjúsági regény. Boromisza Zsolt rajzaival. (Klasszikus kalandkönyvek. Bp.–Ungvár, Intermix Patent, 1993)
A szeretet forrása. Vál. elbeszélések. 1934–1954. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955)
Beethoven. Regényes életrajz. 16 táblával. (Bp., Magvető, 1955; 2. bőv. kiad. 1956; 4. kiad. Bp., Zeneműkiadó, 1962; oroszul: Moszkva, 1958; cseh nyelven: Praha, 1980)
Új krónika. Riportok, arcok, képek, tárcák. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., Katonai Könyvkiadó, 1956)
Mozart párizsi utazása. Életrajzi regény. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1957; 3. kiad. Bp., Zeneműkiadó, 1962)
Mozart párizsi utazása. – Beethoven. Két életrajzi regény. Ill. Rogán Miklós, az utószót írta Illés Béla. (Olcsó Könyvtár. 26. 2. kiad.–3. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958)
Egy címíró emlékiratai. Önéletrajzi regény. Ill. Réber László. (Bp., Magvető, 1960)
Máglyák Firenzében. Girolamo Savonarola regényes életrajza. Ill. Sylvester Katalin. (Új kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1960; 2. kiad. 1963)
Génuai randevú. Riportok és történetek. Ill. Bozóky Mária. (Bp., Magvető, 1961)
Karácsonyi történet. Ifjúsági regény. Ill. Kondor Lajos. (Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1962)
Chopin. Regényes életrajz. 10 táblával. (Bp., Magvető, 1963)
Török daráló. Történetek egy kisfiúról. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963)
Házunk büszkesége. Novellák és vidám történetek. (Bp., Magvető, 1964)
Éjjeli őrjárat. Rembrandt élete. [Életrajzi regény.] (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1965; Nők Könyvespolca. 2. kiad. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967; 3. kiad. Magvető, 1970; 4. kiad. Magvető, 1976; 5. kiad. Magvető, 1984)
Napóleon foglya. Kisfaludy Sándor életregénye. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968; 2. kiad. Magvető, 1971; 3. kiad. Magvető, 1979)
Michelangelo élete. Regényes életrajz. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970; 2. kiad. 1972; 3. kiad. 1975; 30 év [sorozat]. 4. kiad. Magvető–Szépirodalmi, 1979)
Kereszt a hegytetőn. Elbeszélések. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972; 2. kiad. 1973)
Végvári legenda. Történelmi regény az ifjúság számára. Ill. Győry Miklós. (Delfin Könyvek. Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1974; 2. kiad. 1981)
Uriel. Regény. Ill. Hincz Gyula. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974; 2. kiad. 1982).
F. m.: életműkiadása a Magvető Könyvkiadóban: Rákóczi hadnagya. – A szabadság magvetője. Két történelmi regény. (Bp., 1965 és utánnyomások; új kiadásai: 1972 és 1980)
Török daráló. – Egy címíró emlékiratai. Két önéletrajzi regény. (Bp., 1965; 2. kiad. 1978)
Egy nép nevelői. (6. kiad. Bp., 1966)
Három portré: Mozart párizsi utazása. – Beethoven. – Chopin. Három regényes életrajz. 18 táblával. (Bp., 1966; 2. kiad. 1973; 3. kiad. 1974)
Máglyák Firenzében. Girolamo Savonarola életregénye. (3. kiad. Bp., 1967; 4. kiad. 1977; 5. kiad. 1984)
Aranyfácán. Színmű. – Egy bányász élete. – Karácsonyi történet. Kisregények. (Bp., 1968)
Génuai randevú. Riportok, útirajzok. (2. bőv. kiad. Bp., 1969).
F. m.: tanulmányai: Irodalmunk válsága. Barrabás Tibor néven. (Irodalmi tanulmányok, novellák, versek, mesék. A Szociáldemokrata Párt kiadványa. Bp., 1940)
József Attila, a szegénység költője. (A Szociáldemokrata Párt kiadványa. Bp., 1942)
Az európai szellem magyar úttörői. Történelmi arcképek. I–II. köt. [Egy kötetben, folyamatos számozással.] (A Szociáldemokrata Párt kiadványa. Bp., 1942)
Martinovics élete. (A szabadság hírnökei. 1. Bp., Cserépfalvi, 1945)
Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok. (Bp., Athenaeum Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1947; 2. kiad. 1948; 3. kiad. 1949)
Irodalom és haladás. Tanulmányok. (Bp., Dante Könyvkiadó, 1948)
Levél a szovjet írókhoz Petőfi Sándorról. (Bp., Athenaeum Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1948)
Tatai bányászok. (Az ötéves terv kiskönyvtára. A Népművelődési Minisztérium kiadványa. Bp., 1951)
Örök dallamok. Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin, Liszt. Életrajzok. [Tanulmányok.] (Bp., Zeneműkiadó, 1958; 2. kiad. 1960)
Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok. (Élet és Tudomány Kiskönyvtár. 4. jav. és bőv. kiad. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1959)
Beethoven arcképéhez. [Tanulmány.] (Bp., Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1960)
A könyv hatalma. Írások az irodalomról. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)
Magyar csillagok. Tanulmányok. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1979).
F. m.: szerk.: Petőfi Sándor: Forradalmi versek. Vál., szerk., az előszót írta B. T. (Bp., Franklin Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1948)
Petőfi Sándor: Magyar szabadság. Válogatás Petőfi Sándor forradalmi költeményeiből. Vál., szerk. Bóka Lászlóval. (Új Könyvtár 19. A Budapesti Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet kiadványa. Bp., 1948)
Petőfi Sándor: Magyar szabadság. Válogatott költemények. Vál., szerk. B. T. (A Budapesti Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet kiadványa. Bp., 1948)
József Attila válogatott versei. Vál. Keszi Imrével és Németh Andorral. (Bp., Cserépfalvi, 1949)
Móra Ferenc: Hiszek az emberben. Vál. elbeszélések. Vál., a bevezetést írta Vas Istvánnal. (Bp., Révai Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1950; 2. kiad. 1951)
Petőfi Sándor: Az apostol. Szerk., a bevezető tanulmányt írta B. T. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. 1–2. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1950; 2. kiad. 1953)
Gorkij, Makszim: Elbeszélések. Ford. Makai Imre. Szerk. Rátz Miklós, a bevezetés írta B. T. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. 10. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1951)
Szabadság. Magyar írók antológiája. Szerk. B. T. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1951)
Mikszáth Kálmán: A lohinai fű. Kisregény, elbeszélések. Vál., szerk. B. T. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952)
Magyar szerelmes dekameron. Elbeszélések. Vál., sajtó alá rend. B. T. (Táncsics Könyvtár. 5. Bp., Táncsics Kiadó, 1957)
Fenn és lenn. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. B. T. (Táncsics Könyvtár. 24. Bp., Táncsics Kiadó, 1960).
F. m.: forgatókönyvei: Állami áruház. Zenés vígjáték. Darvas Szilárddal és Gádor Bélával. (1952, bemutató: 1953. jan. 22.)
Rákóczi hadnagya. (1953, bemutató: 1954. febr. 11.)
A császár parancsára. (1956, bemutató: 1957. nov. 21.)
Rab Ráby. (1964).
Irodalom
Irod.: műveiről: Degregorio, Ottone: B. T.: Máglyák Firenzében. (Olasz Szemle, 1942. 2.)
L. G. Máglyák Firenzében. Barabás Tibor regénye. (Népszava, 1942. febr. 19.)
Nagy Lajos: Máglyák Firenzében. Barabás Tibor könyve. (Magyar Csillag, 1942. 4.)
Benda Kálmán: B. T.: Martinovics. (Magyarok, 1945. 3.)
Bölöni György: B. T.: Egy nép nevelői. (Nagyvilág, 1947. 8.)
Czibor János: B. T.: Egy nép nevelői. (Tiszatáj, 1947. 5.)
Dénes Tibor: B. T.: Egy nép nevelői. (Irodalomtörténet, 1947)
Füst Milán: B. T. novelláiról. B. T.: Szerelmem, Eszti. (Nagyvilág, 1947. 2.)
Illyés Gyula: B. T.: Egy bányász élete. (Válasz, 1947. 1.)
Keszi Imre: B. T.: Egy nép nevelői. (Emberség, 1947. 1.)
Nagy Lajos: B. T.: Egy nép nevelői. (Új Világ, 1947. 27. és N. L.: Író, könyv, olvasó. Bp., 1959)
Sándor Kálmán: B. T.: Egy nép nevelői. (Forum, 1947. 4.)
Gyárfás Miklós: B. T.: Jakobinusok. (Haladás, 1948. 12.)
Illyés Gyula: B. T.: Jakobinusok. (Színház, 1948. 21.)
Képes Géza: B. T.: Jakobinusok. (Magyarok, 1948. 6.)
Mácsai Károly: Egy nép nevelői. B. T. tanulmánykötetéről. (Embernevelés, 1948. 3-4.)
Faludy György: B. T.: Jakobinusok. (Népszava, 1949. dec. 14.)
Illés Béla: B. T.: Az első lecke. (Új Világ, 1949. 12. és I. B.: Pipafüst mellett. Bp., 1967)
D. G.: B. T.: A szabadság magvetője. (Irodalmi Újság, 1951. 20.)
Illés Béla: B. T.: A szabadság magvetője. (Csillag, 1951. 9. és I. B.: Pipafüst mellett. Bp., 1967)
N. J.: Győzelmes évek. B. T. válogatott riportjai és novellái. (Népszava, 1953. jún. 18.)
Újvári Imre: Rákóczi hadnagya. A film sikerének alapja. (Magyar Nemzet, 1954. febr. 14.)
F. Rácz Kálmán: B. T.: A szeretet forrása. (Csillag, 1955. 7.)
Konrád György: B. T.: A szeretet forrása. (Új Hang, 1955. 5.)
Rajki András: B. T.: Beethoven. (Népszava, 1955. nov. 22.)
Szűcs László István: B. T.: Beethoven. (Irodalmi Újság, 1955. 49.)
Görgey Gábor: B. T.: Beethoven. (Csillag, 1956. 1.)
Vajda Miklós: B. T.: Beethoven. (Új Hang, 1955. 11.)
Végh Ferenc: B. T.: Új krónika. (Irodalmi Újság, 1956. 22.)
A. A.: Rákóczi hadnagya. [B. T. ifjúsági regénye.] (Magyarország [napilap], 1957. máj. 8.)
Bogáti Péter: B. T.: Mozart párizsi utazása. (Élet és Irodalom, 1957. 12.)
Falus Róbert: B. T.: Mozart párizsi utazása. (Népszabadság, 1957. nov. 8.)
Hajdu Ferenc: B. T.: Örök dallamok. (Esti Hírlap, 1959. ápr. 15.)
Jovánovics Miklós: B. T.: Egy nép nevelői. (Élet és Irodalom, 1959. 50.)
Illés Béla: B. T.: Egy címíró emlékiratai. (Élet és Irodalom, 1960. 37.)
Fenyő István: B. T.: Génuai randevú. (A Könyv, 1961. 7.)
Tüskés Tibor: B. T.: Máglyák Firenzében. (Kortárs, 1961. 1.)
Albert Gábor: B. T.: A könyv hatalma. (Élet és Irodalom, 1962. 5.)
Kerékgyártó István: B. T.: Török daráló. (Új Írás, 1963. 12.)
Tersánszky Józsi Jenő: B. T.: Török daráló. (Élet és Irodalom, 1963. 35.)
Bokor László: B. T.: Török daráló. (Kortárs, 1964. 2.)
Illés Béla: Komoly vidámságok könyve. B. T.: Házunk büszkesége. (Élet és Irodalom, 1965. 5.)
Sós Endre: Éjjeli őrjárat. B. T. regénye Rembrandt életéről. (Magyar Nemzet, 1965. dec. 5.)
Vasvári István: Éjjeli őrjárat. B. T. regényéről. (Új Élet, 1965. 24.)
(lászló): Napóleon foglya. Regény a Himfy költőjéről. [B. T. regénye.] (Esti Hírlap, 1968. máj. 25.)
W. G.: Napóleon foglya. B. T. új regénye. (Magyar Nemzet, 1968. máj. 26.)
Illés Béla: B. T.: Napóleon foglya. (Magyar Hírlap, 1968. jún. 13.)
Dorogi Zsigmond: B. T.: Génuai randevú. (Magyar Hírlap, 1969. szept. 18.)
Veszprémi Miklós: Éjjeli őrjárat. B. T. Rembrandt regényéről – a harmadik kiadás után. (Népszabadság, 1970. ápr. 29.)
Apostol András: B. T.: Kereszt a hegytetőn. (Magyar Hírlap, 1973. jún. 23.)
Bessenyei György: Uriel. B. T. új könyvéről. (Népszava, 1974. máj. 26.)
Kurucz Gyula: Regényes parabola. B. T.: Uriel. (Élet és Irodalom, 1974. 17.)
Scheiber Sándor: Magyar regény Uriel da Costáról. B. T.: Uriel. (Új Élet, 1974. 8.)
Bessenyei György: Magyar csillagok. B. T. könyvéről. (Népszava, 1980. jan. 6.).
Irod.: családi és egyéb források: Berkovits Arnold gyászjelentése. (Az Újság, 1925. ápr. 25.)
Barabás Artur gyászjelentése. [Temetés utáni hír.] (Népszava, 1945. aug. 2.)
Zsoldos Andor: Hunyadi téri legenda. [Beszélgetés Barabás Tibor íróval.] (Haladás, 1949. 24. [jún. 15.])
Új Kossuth-díjasaink. Barabás Tibor. (Magyar Nemzet, 1954. márc. 19.)
Gách Mariann: Az író műhelyében. Barabás Tibor könyveiről, új tv-filmjéről, terveiről. (Film, Színház, Muzsika, 1966. 24. [jún. 17.])
Halálozások. Barabás Zsigmond József, a Nagyfuvaros utcai körzet elöljárója. (Új Élet, 1967. máj. 15.)
Zsugán István: Az Élet és Irodalom látogatóban Barabás Tibornál. (Élet és Irodalom, 1967. 41. [okt. 14.])
Elhunyt özv. Kolb Jakabné Szinetár Hermina. (Népszava, 1968. jan. 30.)
Elhunyt Barabás Tiborné Kolb Erzsébet. (Magyar Nemzet–Népszabadság–Népszava, 1970. máj. 17.)
Zsugán István: Barabás Tibor. (Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Bp., 1971)
Zsadányi Oszkár: Párbeszéd – Barabás Tiborral. (Új Élet, 1972. okt. 1.)
Zsadányi Oszkár: Barabás Tibor elszakíthatatlan gyökerei. (Új Élet, 1973. ápr. 1.)
Illés Lajos: Barabás Tibor. (I. L.: Kezdet és kibontakozás. Bp., 1974)
Barabás Tibor hetvenéves. (Népszabadság, 1981. aug. 27.)
Földes Mihály: Barabás Tibor köszöntése. (Élet és Irodalom, 1981. 34.)
Zsadányi Oszkár: A 70 éves Barabás Tibor. (Új Élet, 1981. szept. 17.)
Elhunyt Barabás Bertalan. (Népszabadság, 1981. nov. 15.)
Elhunyt Barabás Tibor. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1984. máj. 3.)
Goda Gábor: Hát Barabás Tibor is…? (Élet és Irodalom, 1984. 19. [máj. 11.])
Zsadányi Oszkár: Barabás Tibor halálára. (Új Élet, 1984. 10. [máj. 15.])
Eltemették Barabás Tibort. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1984. máj. 23.)
Sándor László: Barabás Tibor. [A temetésen elhangzott búcsúztató beszéde.] (Kortárs, 1984. 8.)
Szabolcsi Gábor: Barabás Tibor emlékezete. (Népszava, 1986. aug. 7.).
Irod.: lexikonok és feldolgozások: Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966; 2. kiad. 1973)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. átd. kiad. 1972; 3. átd. kiad. 1975; 4. átd. kiad. Bp., 1981)
Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Fráter Zoltán: Rákóczi, a haladó hagyomány. A Rákóczi hadnagya és A Tenkes kapitánya ideológiája. (Napút [folyóirat], 2020. 3.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66M6-X8DZ (Berkovits Arnold és Breitner Malvin házassági anyakönyve, 1893)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP7S-9YT9 (Berkovits Ferenc születési anyakönyve, 1898)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6D3F-DHJY (Breitner Ármin halotti anyakönyve, 1904)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6LHY-D5Y7 (Berkovits Bertalan születési anyakönyve, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NK9-Z4PP (Kolb Jakab és Szinetár Hermina házassági anyakönyve, 1917)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:D5WQ-L8N2 (Barabás Ferenc és Szilágyi Erzsébet házassági anyakönyve, 1921)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-RXN2 (Kolb Jakab halotti anyakönyve, 1921)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:ZYRP-FC6Z (Berkovits Arnold halotti anyakönyve, 1925)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPT7-9GT2 (Barabás Artur halotti anyakönyve, 1945)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1S2-V8?i=157&cc=1452460 (Olajos Józsefné Berkovits Terézia halotti anyakönyve, 1949)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QP7S-7G8F (Barabás Zsigmond József halotti anyakönyve, 1967)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:73VD-V36Z (Barabás Tiborné Kolb Erzsébet halotti anyakönyve, 1970)
https://nepszava.hu/3133227_barabas-peter-halalara (Barabás Péter halálára, 2021)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM43872
https://nntp.hu/person/person.php?personid=29701
https://nevpont.hu/palyakep/barabas-tibor-63544
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
