Coray Ferenc

Született: 1875. október 12. Svájc
Meghalt: 1905. április 2. Budapest
Temetés: 1905. április 4. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út

Család

Nagyszülei: Corai János, Fedl Antónia; Ruckstuhl Henrik (= Ruckstuhl, Heinrich), Baumberger Lujza (= Baumberger, Anna Luise).

 

Szülei: [id.] Coray/Corai Péter (= Corai, Padruot †1898. aug. 18. Bp.) magánhivatalnok, Ruckstuhl Anna (Ruckstuhl, Anna Luise 1849. okt. 26. Oberwinterthur, Zürich kanton, Svájc–1916. márc. 15. Bp.).

 

[id.] Coray/Corai Péter testvére: dr. Coray Boldizsár (= Corai Balthasar) vegyészmérnök, az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság oravicai petróleumgyárának igazgatója.

 

Coray Boldizsár és Ruckstuhl Karolina fia: Coray Ármin (1879. júl. 8. Oravica, Krassó-Szörény vm.–1966. jan. 6. Bp. Temetés: 1966. jan.15. Farkasrét) bányamérnök, a Budapesti Németajkú Református Leányegyházközség tb. főgondonka. Ruckstuhl Anna és Ruckstuhl Karolina testvérek voltak.

 

Testvérei: [ifj.] Coray Péter (Corai, Peter Johann 1874. jan. 7. Hol?, Svájc–1937. febr. 26. Bp. Temetés: 1937. márc. 1. Farkasrét), a Vuk M. és Fiai fanagykereskedelmi cég vezetője, a német református egyház gondnoka, a budapesti Svájci Egyesület elnöke, a budapesti svájci kolónia vezetője, Coray Arthur Boldizsár (1881. júl. 16. Bp.–1909. febr. 27. Muralto, Locarno, Ticino kanton, Svájc) atléta, tornász, labdarúgó, az 1900. évi párizsi olimpia résztvevője, ill. Veraguth Ferencné Coray Vilma Antónia (1877. szept. 30. Pest).

 

Coray Vilma férje: Veraguth Ferenc (1868. nov. 7. Thuris, Graubünden kanton, Svájc) kereskedelmi levelező, svájci állampolgár.

Iskola

A budapesti IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskolában (1884–1889) és a budapesti IX. kerületi Knézich utcai polgári fiúiskolai ún. középkereskedelmi iskolában tanult (1889–1892), valószínűleg kereskedelmi érettségi vizsgát tett (1893). 

Életút

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hivatalnoka.

A Budapesti Torna Club (BTC) atlétája, tornásza, labdarúgója (1894–1899); a BTC tagja (1894–1899), választmányi póttagja (1897–1898), ún. pártoló tagja (1899–1903). A BTC futballcsapatának alapító tagja, Sturza Hugóval és Sturza Károllyal a II. csapat (pirosak) első fedezethármasának tagja.

 

Az Országos Úszó Egyesület alapító tagja, jegyzője (1897–1898).

 

A Ferencvárosi Torna Club (FTC) alapító választmányi tagja (1899).

Coray Ferenc svájci református családból származott, szülei 1872-ben házasodtak össze Svájcban, legidősebb fiútestvére, Coray Péter, sőt maga Coray Ferenc is még Svájcban született (sajnos az interneten elérhető anyakönyvekből nem deríthető ki a svájci születési település[ek] neve[i]). Az azonban biztos, hogy Coray Ferenc 1875. okt. 12-én született Svájcban, viszont már Budapesten keresztelték meg 1875. okt. 28-án: azaz a család a két dátum között költözhetett – ismeretlen okból – Budapestre. Coray Ferenc 1894-től a BTC színeiben indult el torna- és atlétikai versenyeken. Először a BTC tízéves jubileuma tiszteletére rendezett versenysorozaton szerepelt a neve: magasugrásban a 4. helyen végzett (eredménye nem ismert), még ebben az évben részt vett a klub dísztornáján, ill. a magasugrásból és lóugrásból álló összetett versenyben a 3. helyen végzett (első ismert eredménye itt a 1.60 méteres magasugrása…) 1896-ban a BTC millenniumi versenyén Kellner Gyulával (az 1896. évi I. athéni olimpia maratoni futóversenyének 3. helyezettjével) kipróbálta a birkózást (döntetlent értek el), ill. a „jól sikerült” kötélhúzó versenyben a 11 fős győztes csapat tagja lehetett. Ellentétben testvérével, Coray Arthurral, Coray Ferenc inkább gyors volt, mint erős. A BTC atlétikai versenyein a legeredményesebben a rövidtávú síkfutószámokban (térelőnnyel) szerepelt, 100 és 200 yardon 2–3. helyeken végzett (az idők itt sem ismertek). Néha azonban az egy mérföldön is próbálkozott kevés sikerrel, azonban itt egy időeredménye fennmaradt: 4 perc 35 másodperc, 1896-ból, valamint ugyanebből az évből ismert egy 4 méter 30-as távolugrása is.

 

Coray Ferenc az 1890-es évek közepén a Tizenegyek Bandája nevű alkalmi „játszótársaság” tagja volt; jóllehet tizenegyen voltak, de futballal még nem foglalkoztak. (A visszaemlékezésekkel ellentétben nem a Mester utcai, hanem a Knézich utcai polgári iskolába jártak. A Mester utcai polgári és kereskedelmi iskola csak 1902-ben létesült.) A Banda a Tűzoltó utcai Sturza-gyár telkére, a Rezső térre és az Orczy-kertbe járt sportolni: futottak, ugrottak, súlyt dobtak, egymás között „bajnokságokkal” döntötték el, hogy ki a legjobb. A „névadó” Sturza testvéreken (Sturza Hugó, Sturza Károly és Sturza Ottó) kívül Weisz István, Malaky János és Coray Ferenc 1897-ben csatlakozott a BTC első football-teamjéhez.

 

Az első magyarországi labdarúgó-mérkőzést a BTC két csapata vívta 1897. máj. 9-én (vasárnap). A sporttörténeti mérkőzés eredménye és legvalószínűbb összeállítása (jegyzőkönyv híján az ezen a napon a Sport–Világ által közöltek az általánosan elfogadottak):

 

BTC I.–BTC II. 5:0 (4:0)

Budapest, Millenáris pálya, Csömöri út.

Játékvezető: Sturza Ottó

 

BTC I. (kékek): Réthy Menotti – Klebersberg Géza, Pesky Vilmos –Harsády József, Iszer Károly Bauer Rezső – Ray Ferenc (kapitány), Guttmann Alfréd, Kakas Gyula, Szűcs Vilmos, Gajzágó Tibor

 

BTC II. (pirosak): Weisz István – Panny József, Paleta Győző – Sturza Hugó, Coray Ferenc, Sturza Károly – Stobbe Ferenc, Lindner Ernő, Pap/p Béla, Malaky János, Jezsek József.

 

A BTC-be igazolt valamennyi „bandatag” a II. (piros) csapatban kapott helyet (pirossal jelöltek; a harmadik Sturza fiú volt az első magyar játékvezető!)

 

Coray Ferenc 1897-től egyre ritkábban vett részt atlétikai és tornaversenyeken, elsősorban labdarúgással (1897–1898-ban a sajtóban az időnként felbukkanó csapatösszeállítások szerint továbbra is a II. csapat fedezete) és más sportágakkal foglalkozott. Az ápr.-ban megalakult Országos Úszó Egyesületnek (OÚE) az volt a célja, hogy az uszodában és a – mai szóval élve – nyílt vizen szervezett sporteseményeket (az úszást és újdonságként a water footballt) népszerűsítse és összefogja. Az egyesület első jegyzőjeként az első olimpiai bajnok Hajós Alfrédot kérték fel, ám ő egy hónap múlva lemondott. Coray Ferenc az ő helyét vette át, tkp. ő volt az úszósportok első főtitkára – hisz a rövid életű OÚE sportszövetségként működött, s jegyzőként főtitkári feladatokat is ellátott. Az év végén még a BTC egyik birkózóversenyén is indult. A francia birkózás szabályai szerint lebonyolított küzdelmekben négy pár vett részt. Az első párban Szűcs Vilmos győzött Harsády József, a második párban Coray Ferenc győzött Bernthaler Béla, a harmadik párban Malaky János győzött Dehling Pál, a negyedik párban Kőszeghy Antal győzött Weymann Alfréd ellen. Érdekesség, hogy a négy párból háromban a BTC első futballcsapatának tagjai birkóztak! Coray Ferenc 1899-ben belépett az FTC-be is, ápr. 15-én az alakuló gyűlés és az ideiglenes választmány tagja lett. Valószínűleg mint „bandatag” részt vett az FTC első futballcsapatának a szervezésében, ám 1903-ig továbbra is a BTC tagja maradt. Az első – hiányos – ferencvárosi csapatösszeállítások nem említik meg Coray Ferenc nevét, bár elképzelhető, hogy részt vett az első tréningek megszervezésében. A klub 1900. márc. 25-én hivatalosan lejátszott első mérkőzésén (Óbudai Torna Egylet–FTC 1:0) biztosan nem szerepelt a neve a zöld–fehérek között, mint ahogy nem található a neve az FTC első győztes mérkőzésén sem (1900. márc. 31.: FTC–III. kerületi TVE 4:1). Az 1900 húsvét vasárnapján „díszes közönség” előtt lejátszott FTC–Műegyetemi Football Club II. mérkőzésen a ferencvárosiak ismét nyertek, ezúttal 2:1-re győztek. A mérkőzést – a korabeli tudósítás szerint – Coray Ferenc (BTC) vezette…

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024