Daróczy Sándor
pedagógus
Daróczi Sándor
Született: 1935. április 6. Hajdúnánás, Hajdú vármegye
Meghalt: 2015. november 24. Szentendre, Pest megye
Család
Dédszülei, apai: Daróczy János (1836. júl. 22. Hajdúnánás), Daróczi Zsuzsánna (1841. júl. 17. Hajdúnánás–1918. okt. 19. Hajdúnánás); Horváth Sándor, Lente Juliánna.
Nagyszülei: Daróczi Ambrus (1864. júl. 10. Hajdúnánás–1948. jún. 29. Hajdúnánás), Horváth Juliánna (1875. máj. 25. Hajdúnánás–1957. ápr. 3. Hajdúnánás); Fazekas Miklós, Tóth Juliánna.
Szülei: Daróczi Miklós (1895. márc. 16. Hajdúnánás–1969. jan. 10. Debrecen. Temetés: 1969. jan. 21. Debrecen, Köztemető), Fazekas Juliánna (1906. jún. 4. Hajdúnánás). Szülei földművesek voltak, 7 kh bérelt földön gazdálkodtak, 1953-tól a hajdúnánási Táncsics Termelőszövetkezet tagjai (apja 1962. márc. 1-jétől nyugdíjas).
Édesapja, Daróczi Miklós testvére: Daróczi Ambrus (1892. márc. 14. Hajdúnánás–1917. szept. 24. Hol?) bálványosi segédjegyző, honvéd zászlós, posztumusz repülő főhadnagy, az isonzói csata hőse. Daróczi Ambrus 1916. márc. 13-án az 5. isonzói csatában mindössze nyolcvan társával indított kézigránátos támadást és foglalt vissza egy teljes védelmi szakaszt.
Öten voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. Testvérei: Daróczy Ambrus (†2013. jún. Hol? Temetés: 2013. júl. 5. Ásotthalom) erdőmérnök, az ásotthalmi Erdőgazdasági Technikum tanára, Daróczy Miklós (†1991. febr. Bp. Temetés: 1991. febr. 27. Farkasrét) bányamérnök, gázipari szakmérnök, a Nehézipari Minisztérium (NIM) csoportvezető főmérnöke, Daróczy István pénzügyőr alhadnagy, a Salgótarjáni Megyei Főparancsnokság főelőadója és Daróczy Mária boltelszámoló Pécsett.
Nős. Gyermeke, leánya: Daróczy Edit (1962. márc. 9. Bp.).
A család eredeti neve Daróczi volt, id. Daróczi/y Miklós és testvérei még mindkét névváltozatot, Daróczy/i Sándor és testvérei inkább a Daróczy alakot használták.
Iskola
Elemi iskoláit és a gimnázium első két osztályát Hajdúnánáson végezte, a Soproni Népi Kollégiumban éretts. (1953), az ELTE BTK-n (1953–1954 és 1957–1958), és az ELTE Lenin Intézetében tanult (1953–1957); a Lenin Intézetben marxizmus-leninizmus oktatói okl. szerzett és orosz nyelvből záróvizsgát tett (1957), a BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1958), doktorált (történelem: 1963; pedagógia: 1970), a neveléstudományok kandidátusa (1970).
Életút
A Soproni Erdőgazdasági Technikum Diákotthona (1958, aug. 18.–1958. szept. 20.), a Fővárosi Tanács Kereskedelmi Osztálya felügyelete alá tartozó Vendéglátó-ipari Tanulóiskola tanára (1958. szept. 21.–1959. jún. 30.), a Közlekedés- és Postügyi Minisztérium (KPM) Posta-vezérigazgatóság Postai Technikumok József Attila Kollégiuma igazgatóhelyettese (1959. júl. 1.–1961. okt. 14.).
A Művelődésügyi Minisztérium (MM), ill. az Oktatásügyi Minisztérium Közoktatásügyi Főosztály Nevelési Csoportjának főelőadója (1961. okt. 15.–1973. aug. 31.), az MTA Pedagógiai Kutatócsoport tud. munkatársa, csoportvezetője (1973. szept. 1.–1981. jún. 30.), az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) tud. főmunkatársa (1981. júl. 1.–1986. ápr. 30.), a BME Felsőoktatási Kutatási Osztálya tud. tanácsadója (1986. máj. 1.–1990), a Felsőoktatási Koordinációs Iroda tud. főtanácsadója (1990–1996).
Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Helytörténeti Munkacsoportja és az MSZMP KB Párttörténeti Intézete külső munkatársa (1958-tól). Az Államigazgatási Főiskola (1978–1979), a Budapesti Oktatási Igazgatóság (1984–1987), a Politikai Főiskola mb. előadója (1984–1989), a BME c. egy. docense (1989-től).
Az MTA–TMB-n Petrikás Árpád aspiránsa (l.: 1965–1969).
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc után koholt vádakkal letartóztatták, a Gyűjtőfogházban raboskodott (1956–1957), rehabilitálták (1991).
Ifjúságkutatással, a szocializáció és az értékorientáció témakörével, elsősorban az ifjúság társadalmi beilleszkedésének vizsgálatával, a kollégiumi és externátusi nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Vizsgálta a közösségi közvélemény fogalmát, kialakulásának folyamatát, kidolgozta a közvélemény-formálás eljárásainak korszerű modelljét. Jelentős szerepet játszott az 1960-as és az 1970-es évek főiskolai nevelési-oktatási tantervi reformjainak kidolgozásában.
Elismertség
Az MTA Neveléselméleti Albizottsága tagja (1970-től).
A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléselméleti (1970-től), Kollégiumi (1972-től) és Felsőoktatási Szakosztálya tagja (1987-től).
Elismerés
Ifjúságért Érdemérem (1969).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei, pedagógiai segédkönyvei: Földosztó mozgalmak Szabolcs-Szatmár megyében. 1897–1898. Egy. doktori értek. (Bp., 1963)
A középiskolai kollégiumi nevelés helye, szerepe, sajátos feladata köznevelésünk rendszerében. (A középiskolai kollégiumi nevelés. Szerk. Habuda Miklós. Bp., Tankönyvkiadó, 1963)
A kollégiumokban folyó világnézeti, eszmei-politikai nevelőmunka néhány kérdése. (A kollégiumi nevelés néhány kérdése. VI. köt. Bp., Tankönyvkiadó, 1966)
Az eszmei-politikai közvélemény vizsgálata és formálásának néhány kérdése a középiskolás kollégiumokban. Kand. és egy. doktori értek. (Bp., 1969)
Közvéleményvizsgálat a kollégiumokban, világnézeti, politikai, erkölcsi motívumokkal. (A pedagógia időszerű kérdései hazánkban. 18. Bp., Tankönyvkiadó, 1970)
Társadalmi, politikai nevelés középiskolás korban. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
A bentlakásos intézmények nevelőmunkája. Murányi-Kovács Endrénével. Tanárképző főisk. jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1974 és utánnyomások: 1976–1988)
A szakmunkástanulók szocialista értékorientációja és világnézeti, politikai nevelése. (A szakszervezetek nevelőmukája a fiatal munkások körében. A SZEKI kiadványa. Szerk. Sántha Pál. Bp., 1978)
Az értékorientáció-kutatás szerepe a tanulók társadalmi nevelésében. (Tanulói tevékenység a társadalomban. Tanulmányok. Vál., szerk. Salamon Zoltán. Bp., 1979)
Sorköteles fiatalok nevelésének néhány kérdése. Pék Andrással. (Bp., Zrínyi Kiadó, 1979)
Az értékek szemlélet- és tudatformáló szerepe középiskolás korban. Segédanyag a középiskolai osztályfőnöki munkához. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Osztályfőnöki füzetek. 2. Bp., 1982)
A szocialista embereszmény és erkölcsiség szerepe a nevelésben. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Osztályfőnöki füzetek. 3. Bp., 1983)
A tanítási órán és az iskolán kívüli nevelés terve. Szerk. (A műszaki szakiskolák nevelési és oktatási terve. Bp., 1985)
Osztályfőnöki óra. Heti 1-1-1-1 óra. Szerk. Újszászi Jánosnével. (A műszaki szakiskolák nevelési és oktatási terve. Bp., 1985)
Tizenévesek értékeiről, magatartásáról. (Bp., Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1985)
Értékorientációk a nevelés folyamatában. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1986)
Öntevékenységre, közéletiségre, demokratizmusra nevelés középiskolás korban. (A TIT kiadványa. Pedagógiai füzetek. Bp., 1986)
Értéktudatosság az ifjúság hazafias, honvédelmi és katonai felkészítésének alapja. (A MM Módszertani Központ kiadványa. Bp., 1987)
Az ifjúság értékorientált nevelése, magatartás-formálása. (A KISZ KB Középiskolai és Szakmunkás-tanulói Tanácsa kiadványa. Ideológiáról – saját használatra. Segédkönyv a tizenévesek segítőinek a világlátás megalapozásához. Bp., 1987)
Érték, értékvezérlés a szocializáció folyamatában. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1992)
Az értékek szocializáló szerepe. Monográfia. (Bp., 1997).
F. m.: tanulmányai: Közösségi nevelés – szocialista világnézet, egységes eszmei-politikai arculat. (OPI Módszertani Körlevél, 1967. 2.)
A középiskolai, gimnáziumi kollégiumok helyzete, feladatai a következő 3–4 évben. (OPI Módszertani Körlevél, 1968. 2.)
Világnézeti nevelésünk és a vallás. Néhány vizsgálat adat középiskolás tanulókról. (Világosság, 1968. 4.)
A közvélemény állapota középiskolai kollégiumi tanulóknál. (Pedagógiai Szemle, 1968. 7-8.)
Az eszmei-politikai, erkölcsi nevelés helyzete és feladata a középiskolai kollégiumokban. (OPI Módszertani Körlevél, 1969. 1.)
A kollégiumi elsődleges közösségek pszichológiai vizsgálatának néhány kérdése. Sárospataki Miklóssal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1969. 3-4.)
Világnézeti nevelésünk és a vallás. (Világosság, 1969. 4.)
Az eszmei-politikai közvélemény, aktivitás fejlesztése a kollégiumokban. (OPI Módszertani Körlevél, 1970. 1.)
A tanulói közvélemény politikai orientáló szerepe. (Magyar Pedagógia, 1971. 3.)
Az eszmei-politikai közvélemény vizsgálata és formálásának néhány kérdése a középiskolás kollégiumokban. A kand. értek. tézisei. (Pedagógiai Szemle, 1971. 7-8.)
A középiskolások társadalmi-politikai ismereteiről. (Pártélet, 1971. 11.)
A közéletiségre nevelés szerepe a szocialista személyiségformálásban. (Pedagógiai Szemle, 1974. 12.)
Ifjúságkutatás az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjában. (Az MTA Pedagógiai Kutatócsoport Neveléstudományi Közleményei, 1975. 1.)
Társadalmi önkormányzásra, önigazgatásra nevelés középiskolás korban. (Pedagógiai Szemle, 1975. 7-8.)
Tanulóifjúságunk főbb jellemzői, tevékenységének általános vonásai. Többekkel. (Ifjúságkutatás, 1977. 3.)
A tanulók pályaválasztásának fontosabb motívumairól. Szvétek Sándorral. (Valóság, 1977. 4.)
A szocialista eszmény és erkölcsiség személyiségfejlesztő erejéről. Szvétek Sándorral. (Pedagógiai Szemle, 1978. 1.)
A tanulóifjúság körében folyó kutatásokról. (Az MTA Pedagógiai Kutatócsoport Neveléstudományi Közleményei, 1978. 1.)
Ifjúságkutatás a köznevelés fejlesztésének szolgálatában. (Magyar Pedagógia, 1978. 2.)
Az értékválasztás és a személyiségkép jellemzői a középiskolás kor kezdetén. (Magyar Pedagógia, 1979. 3.)
Tevékenységvizsgálat középiskolások körében. (Pedagógiai Szemle, 1979. 12.)
A nevelési tényezők értékhordozó és információ-közvetítő szerepéről. (Pedagógiai Szemle, 1980. 7-8.)
Politikai műveltség és a magatartás összefüggései – középiskolás diákoknál. Pék Andrással. (Propagandista, 1980. 4.)
Értékszocializáció a nevelés folyamatában. (Magyar Pedagógia, 1981. 3.)
A nevelési folyamat korszerűsítéséért. 1–2. (Módszertani Közlemények, 1981. 5.–1982. 1.)
Értékválasztás és tudatosság a középiskolás korban. (Pedagógiai Szemle, 1983. 1.)
A fiatalkori szocializáció és értékorientáció néhány sajátossága. (Magyar Pedagógia, 1986. 2.)
A közösségi pedagógia és a szocializáció néhány összefüggése. (Pedagógiai Szemle, 1986. 7-8.)
Mozgalmi, iskolai együttműködés és önkormányzat-fejlesztés. Horváth Lajossal. (Pedagógiai Szemle, 1988. 1.).
Irodalom
Irod.: családi források: Daróczi Ambrus segédjegyző, repülő főhadnagy, az olasz harctéren légi küzdelemben hősi halált halt. (Budapesti Hírlap, 1917. nov. 8.–Vasárnapi Újság, 1917. 46. [nov. 18.])
dr. [!] Daróczy Miklós gyászjelentése. [Nem volt dr.] (Hajdú-Bihari Napló, 1961. jan. 15.)
Daróczy [!] Miklós. Köszönetnyilvánítás. (Hajdú-Bihari Napló, 1961. jan. 23.)
Elhunyt Daróczy Miklós bányafőmérnök. (Új Dunántúli Napló, 1991. febr. 21.–Népszabadság, 1991. febr. 22.)
Daróczi [!] Ambrus gyémántdiplomás erdőmérnök gyászjelentése. (Délvilág, 2013. júl. 3.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BR-9GK (Horváth Julianna születési anyakönyve, 1875)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BT-SR8 (Daróczi Ambrus születési anyakönyve, 1892)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-1PPH (Daróczi Miklós és Fazekas Julianna házassági anyakönyve, 1924)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9L-XT9J (Daróczi Ambrusné Horváth Juliánna halotti anyakönyve, 1957)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-2XNH (Daróczi Miklós halotti anyakönyve, 1969)
https://hajdunanas.hu/hireink/hirek/hajdunanas_hosere_daroczi_ambrusra_emlekeztunk (Hajdúnánás hősére, Daróczi Ambrusra emlékeztünk, 2021)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM95855
https://nntp.hu/person/person.php?personid=58027
https://nevpont.hu/palyakep/daroczy-sandor-23589
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
