Béres József, id.

Született: 1920. február 7. Záhony, Ung vármegye
Meghalt: 2006. március 26. Budapest
Temetés: 2006. április 1. Kisvárda

Család

Sz: Béres Károly cipészmester, Kutasi Anna. Nyolcan voltak testvérek (közülük hat élte meg a felnőttkort). F: 1947-től Papp Katalin tanítónő. Leánya: Béres Katalin (1948–); fia: Béres József, ifj. (1952–) kémikus, kandidátus.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte (1926–1932), a kecskeméti kertmunkásképző iskolában (1938–1940), a kassai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tanult (1941–1943), a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban éretts. (1948).

Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdaság-tudományi Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1965) és doktorált (1968).

Életút

A záhonyi fűrésztelep munkása (1936–1938), bevonult katonának (1941), frontszolgálatot teljesített (1943–1945), miután bal karja és válla megbénult leszerelt; hadigondozott és kertészként dolgozott (1945–1947). Záhonyban szövetkezeti ügyvivő (1948–1950), Nyírmadán építőipari munkás (1950–1954). Az Állami Mezőgazdasági Gépállomás (ÁMG) kisvárdai laboratóriumának vezetője (1954–1963), a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisvárdai telepe és jogutódjai tud. munkatársa (1964–1989), egyúttal a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumának munkatársa (1973–1976). A Béres Export–Import Rt. egyik alapítója (1989-től).

A Szent István Egyetem (SZIE) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara c. egy. docense (2001-től).

Tudományos pályafutásának kezdetén a burgonyanemesítéssel és a burgonya valamint a dohány betegségeivel foglalkozott. Felderítette a burgonyaleromlás okait, előállította a baktériumos paszulyvész fellépését gátló készítményt, ill. a dohány vírusbetegségeinek fellépését gátló további három szabadalom szerzője. Kutatásai közben figyelemre méltó orvostudományi ismeretekkel vértezte fel magát, és arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a burgonyabetegségekkel kapcsolatos megfigyelései hasonlóak az emberi immunrendszer betegségeihez. Kutatómódszere teljesen újszerű volt. Nem a genetikai tényezőkből vagy a szervi elváltozásokból indult ki, hanem abból, hogy milyen nélkülözhetetlen tényezők hiányoznak ahhoz, hogy az immunrendszer megfelelő választ tudjon adni az őt ért támadásokra. Sikerült meghatároznia azoknak a nyomelemeknek a körét, amelyek szerepet játszanak a szervezet normális anyagcsere-folyamatainak és jól működő immunrendszerének fenntartásában. Felfedezte, hogy helytelen az a bevett módszer, hogy betegségeket – egy-két nyomelem hiányával értelmezve – az adott elem egymagában, sokszor túlzásokba vitt adagolásával kezelnek. Úgy vélte, hogy a szervezet érzékeny belső egyensúlyát nem szabad felborítani: a nyomelemeket együttesen, komplex módon és megfelelő mennyiségben kell alkalmazni.

 

Béres József 1972-ben készítette el nyomelemeket tartalmazó, immunrendszert erősítő cseppjét, amellyel először agydaganatban szenvedő húgát gyógyította meg. A feltalálót a szenzációs gyógyulás után sorra keresték fel a rákbetegek, ám az újabb sikeres gyógyulások ellenére az orvostársadalom kétkedve fogadta eredményeit. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás alá került. Munkahelyét felforgatták, kutatási naplóját és kísérleti anyagait elkobozták. A meghurcolt kutató mellett kiállt – többek között – Illyés Gyula, Nagy László, Ratkó József költők, Kósa Ferenc filmrendező és a pártvezetők közül mindenekelőtt Pozsgay Imre. A Legfőbb Ügyészség 1976 márciusában megszüntette a bűnvádi eljárást ellene, mégis több év kellett ahhoz, hogy a Béres Cseppet szabadalomként bejegyezhessék (176202-es lajstromszámon, 1980-ban). A hatalom viszonya azonban csak az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset után változott meg a Béres Cseppel szemben. Béres József, szovjet kérésre, ötezer üveg cseppet szállított a Szovjetunióba, és hatszáz fős sugárfertőzött betegnél az orvosok jelentős javulást tapasztaltak… A rendszerváltás után továbbkutatta az emberi rosszindulatú daganatok fellépésének okait, megelőzésük lehetőségeit. Izolálta és in vitro tenyészhetőségét megoldotta a rákkeltő ágensek sejtburjánzást indukáló faktorainak (1992–1997). Újabb eredményeit a Béres Csepp Plusz, és más gyógyhatású készítmények újabb szabadalma és egy vizeletvizsgáló módszer szabadalmi bejelentése jelzi. A Béres Cseppet 2000-ben az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszerré minősítette, a feltaláló szellemi örökségét fia, Ifj. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke vitte tovább.

Emlékezet

Béres József Záhonyban született, iskoláit Kecskeméten és Nyíregyházán végezte, Kisvárdán és Budapesten élt és tevékenykedett, a Kisvárdai Temetőben nyugszik. Egykori munkahelyén, Kisvárdán tiszteletére emléktáblát avattak (2007. szept. 3-án). Nevét vette fel a záhonyi Béres József Kollégium (2002), az anarcsi általános iskola Béres József Terme (2007). Emlékét őrzi a Béres Gyógyszergyár szolnoki telephelyén megnyílt Béres József Emlékmúzeum (2009). Nevét vette fel a szolnoki Béres József sétány (2009), a Nagyhalász és Ibrány között elhelyezkedő Béres József Egészségügyi Centrum (2011), a kisvárdai Béres József Park (2012), a budapesti III. kerületi Béres József Általános Iskola (2012), a kisvárdai Béres József Laboratórium (2014), a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kara soproni Béres Terme (2014) és a záhonyi Béres József Park (2016). Szolnok Város Önkormányzata és a Béres Gyógyszergyár tiszteletére Béres Csepp Parkot és gyógyivókutat is alapított (2012).

 

Szobrai Budapesten: a Béres Gyógyszergyár aulája (III. kerület, Mikovinyi utca 2–4., mellszobor, Búza Barna, 2000); Semmelweis Orvostörténeti Múzeum lépcsőháza (I. kerület, Apród utca 1–3., mellszobor, Búza Barna, 2008); Béres József Általános Iskola (III. kerület, Keve utca 41., domborműves emléktábla, Búza Barna, 2012). Vidéken: Szolnok (Béres József sétány, emlékkő, Dudás Krisztián, 2009 és Béres Gyógyszergyár szolnoki üzeme, Béres József-emlékszoba, Nagysándor József út 39., mellszobor, Búza Barna, 2009); Kisvárda (Várday István Városi Könyvtár, Flórián tér 19., domborműves emléktábla, Búza Barna, 2010); Záhony (Béres József park, egészalakos, Kalmár Katalin és Illyés András, 2014).

 

Életrajzát Béres Klára állította össze (Szirtfoknak lenni címmel, 1999-ben, legutóbb 2016-ban adták ki). Az első dokumentumfilmet Béres Józsefről Kósa Ferenc készítette (Az utolsó szó jogán címmel; csak 1987. febr. 17-én mutathatták be). Életútjáról újabban Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmet (Életcseppek, 2015), Gyöngyössy Bence négyrészes játékfilmet (Cseppben az élet, 2019) készített. Fazekas István Béres József küzdelmeiről A megvádolt címmel színművet írt (a budapesti Új Színház mutatta be Kerényi Imre rendezésében 2016-ban).

Elismerés

Pro Nature et Vita Díj (1995), Teichmann Vilmos-díj (1995), Magyar Örökség Díj (2000), Pro Naturali Medicina Plakett (a Természetes Gyógyítás Alapítvány kitüntetése, elsőként, 2001), Széchenyi-díj (2002), az Üzleti Tisztességért Díj (a Rotary International elismerése, 2002), az Év Vállalkozója Díj (2002), Lónyay Menyhért-emlékérem (2003), Szent Rita-díj (a Nagycsaládosok Országos Egyesülete díja, 2006), Szent István-díj (2009), Heim Pál Egészségügyi Díj (2010), Árpád Pajzs (2012).

 

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997), a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002), a Hűség a Hazához Érdemrend nagykeresztje (2004), a Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2006), Vitézi Jubileumi Kereszt (2006).

 

Záhony (1998) és Kisvárda díszpolgára (2000), Ezüst Pelikán Díj (Szolnok Megyei Jogú Város díja, 1999), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Emlékérme (2002), Pro Comitatu Díj (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének díja, 2007).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019