Nagy Lajos
jogász, könyvtáros, bibliográfus
Született: 1911. augusztus 27. Marosvásárhely, Maros-Torda vármegye
Meghalt: 1986. április 2. Budapest
Temetés: 1986. április 11. Farkasrét (hamvasztás előtti búcsúztatás)
Család
Szülei: Nagy Endre (1879. máj. 10. Marosvásárhely–1961. márc. 2. Marosvásárhely), pedagógus, filozófus, művelődéstörténész a Marosvásárhelyi Református Bolyai Kollégium igazgatója (1919–1939), Páll Mária.
Testvére: Nagy Ernő francia–magyar szakos középiskolai tanár, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatóhelyettese (1946–1947).
Iskola
A Marosvásárhelyi Református Kollégium Gimnáziumában éretts. (1929), a kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1933), ügyvédi vizsgát tett (Romániában, 1936), egységes bírói-ügyvédi vizsgát tett (1942), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1958), doktora (1974).
Életút
Marosvásárhelyen ügyvédi magánirodákban ügyvédjelölt (1933–1936), ügyvéd-alkalmazott (1936–1940), a marosvásárhelyi törvényszék titkára (1941–1942), a marosvásárhelyi ügyészség ügyésze (1942–1943), a kolozsvári törvényszék törvényszéki ügyésze (1943), majd mint törvényszéki bírót a kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézethez rendelték (1943–1945), a II. világháború végétől a Szovjetunióban hadifogoly (1945–1948). Hazatérése után Magyarországon, Budapesten telepedett le. A Pest-vidéki törvényszék bírója (1948–1950), az Állam- és Jogtudományi Intézet, ill. 1955-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete (ÁJTI) dokumentátora (1950–1952), tud. munkatársa (1952–1955) és a könyvtár vezetője (1950–1963); az MTA ÁJTI Büntetőjogi Osztálya tud. munkatársa (1955–1960), tud. főmunkatársa (1960–1975). Az ELTE ÁJTK Büntetőeljárási Tanszéke előadója (1966–1972). C. egy. tanár.
Büntető-eljárásjoggal, jogi informatikával foglalkozott. Vezető szerepet vállalt a büntető eljárásjogi kodifikációt előkészítő igazságügyi minisztériumi munkában, elsősorban az igazságszolgáltatás elvi kérdéseit felülvizsgáló munkálatokban. Részt vett több büntető eljárásjogi kodifikációt előkészítő igazságügyi minisztériumi munkában, az 1956. évi 16. sz. törvényerejű rendelet javaslatának előkészítésére alakított munkabizottságban, az igazságszolgáltatás elvi kérdéseit felülvizsgáló albizottság munkájában (1967–1968-ban), valamint az 1973. évi eljárásjogi kodifikációt előkészítő bizottság munkájában. Jelentős eredményeket ért el a büntetőbírói döntési tevékenység jogi problémáinak vizsgálata terén. Különösen értékes bibliográfiai tevékenysége. Az MTA ÁJTI Könyvtára vezetőjeként 1954-ben kezdte meg a magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiáinak összeállítását és közzétételét. Különböző címeken az 1945–1985. évekre több kötetben szerkesztette a sorozatot, egyúttal a Magyar Jogi Bibliográfia (1825–1945) gyűjtőmunkálatainak irányítója is. Jogtörténettel és jogi nyelvműveléssel is foglalkozott. Ezenkívül ő szerkesztette az angol nyelvű magyar jogi irodalom válogatott bibliográfiáját is (az 1945–1965. évekről, a munka folytatása az Acta Juridicában félévenként közzétett bibliográfiasorozat az 1966–1985. évekről, részben Balázs-Veredy Katalinnal).
Emlékezet
Nagy Lajos Marosvásárhelyen született régi református pedagógus családban. Édesapja őrizte a református kollégium névadóinak, Bolyai Jánosnak, ill. Bolyai Farkasnak egy-egy dedikált művét. Nagy Lajos középiskoláit Marosvásárhelyen, az egyetemet Kolozsvárott végezte. Kolozsvári joghallgató korában bekapcsolódott a magyar egyetemi és főiskolás ifjúság nemzedéki munkájába, részt vett az Erdélyi Fiatalok kisebbségi szemináriumain, valamint szerepet vállalt a Vásárhelyi Találkozó megszervezésében. Tudományos tevékenységét is Kolozsvárott kezdte el, az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársaként. Első tudományos dolgozatát is az intézet adta ki: A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában (1944) címmel. A kismonográfia a szakterület ma is megkerülhetetlen munkája (az 1990-es években hasonmás kiadásban is megjelent.)
A hadifogságból történő hazatérése után Budapesten telepedett le, s az MTA ÁJTI kutatójaként érdeklődése a büntető eljárásjog és a jogi informatika felé fordult. Vezérlő elve a pontos részletekből építkező teljesség volt. Következetesen vette sorra a büntetőper minden lényeges építőkövét (Fellebbezés a büntetőperben, 1960; Tanúbizonyítás a büntetőperben, 1966; Ítélet a büntetőperben, 1973). A büntető ítéletet nemcsak jogi aktusként elemezte és nemcsak jogi következményeiben vizsgálta, hanem ismeretelméletileg is – a megismerés folyamataként, a megismerő elme logikai ítéleinek rendszereként, valamint lélektanilag is mint az ítéletalkotó ember ténykedéseként. Később elárulta, hogy a hazai büntető eljárásjogi szakirodalom feltáratlansága miatt kezdte el gyűjteni előbb csak a legszűkebb terület könyvészeti adatait, majd idővel a szakirodalom hiányossága rádöbbentette egy korszerű állam- és jogtudományi bibliográfia összeállításának szükségességére. Első dolgozatainak szikárbetűs, kézzel írott céduláiból született meg a magyar jogi irodalom bibliográfiája, amelyet a részleteiben is pontos egyetemesség vezényelt. Évekkel később, miután több kisebb írásában felhívta a figyelmet a jogi dokumentumoknak a hagyományos (könyv, folyóirat stb.) dokumentumoktól eltérő sajátosságaira kezdeményezésére a hazai szakkönyvtárak beléptek a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetségébe (International Association of Law Libraries, IALL, 1967-től), ahol alapító tagként az IALL Newsletter magyarországi referensi feladatait is ellátta. Nevéhez fűződik az állam- és jogtudományi osztályozási rendszer megújítása: az általa kidolgozott rendszer alapján történt az állam- és jogtudományi szakkönyvek nemzetközi számbavétele, az ezzel kapcsolatos segédkönyvek és egyéb protokollok összeállítása és szerkesztése.
Élete utolsó éveiben visszatért jogtörténeti munkásságához, a reformkori erdélyi nemzedék jogalkotói tevékenységét vizsgálta, ill. monográfiát tervezett a kisebbségi jogok európai helyzetéről. (Nemzetiségekre vonatkozó jogi szabályozás és irodalom Európában címmel – befejezetlen és kiadatlan maradt). Váratlanul távozott, egy otthoni baleset áldozata lett. Nagy Lajos Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Temetésén régi barátja, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori hallgatója, Szabó András (1928–2011) jogász professzor, későbbi alkotmánybíró búcsúztatta.
Elismertség
A Magyar Jogász Szövetség alapító tagja, vezetőségi tagja (1950-től).
Az Országos Könyvtári és Dokumentációs Tanács (OKDK) tagja, a bibliográfiai szakbizottság vezetője (1967–1972).
A párizsi Nemzetközi Társadalomtudományi Információs és Dokumentációs Bizottság (= Comité International pour Information et la Documentation des Sciences Sociales tagja, CIIDSS) tagja (l.: 1962; választott r.: 1971) és társadalomtudományi bibliográfiai sorozatának szerkesztője (1965-től).
A hágai Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (Fédération Internationale de Documentation, FID) társadalomtudományi osztályozási bizottságának tagja (1966-tól).
Elismerés
Akadémiai Díj (1982).
Szerkesztés
Az Állam- és Jogtudományi Bibliográfia szerkesztője (1952–1983, Bp., 1954–1985).
Az állam- és jogtudományi enciklopédia társszerkesztője (Eörsi Gyulával, Kovács Istvánnal és Szabó Imrével, I–II. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980).
A Magyar értelmező szótár (1959–1962) jogi szócikkeinek szerkesztője.
A párisi Annuaire de législation francaise et entrangere munkatársa, a magyar anyag szerkesztője (1965-től).
Főbb művei
F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagyromániában. (Az Erdélyi Tudományos Intézet Kiadványai. Kolozsvár, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet, 1944; hasonmás kiadás: Múzeumi Füzetek 9. A Haáz Rezső Kulturális Egyesület kiadványa. Székelyudvarhely, 1994)
Fellebbezés a büntetőperben. Kand. értek. is. (Az ÁJTI Tudományos Könytára 16. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1960)
Tanúbizonyítás a büntetőperben. (Az ÁJTI Tudományos Könytára 24. Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1966)
A jogi informatika elvi kérdései. (Számítástechnikai módszerek. II. köt. Bp., ELTE ÁJTK, 1972)
Ítélet a büntetőperben. A büntetőbírói tevékenység problémái. Doktori értek. is. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973; oroszul: Moszkva, 1982).
F. m.: bibliográfiái: Jogi és államigazgatási bibliográfia. 1952. Összeáll. (Bp., Jogi Kiadó, 1954)
Jogi és államigazgatási bibliográfia. 1953. Összeáll. (Bp., Jogi Kiadó, 1955)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1954–1955. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1956)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1945–1951. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1958)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1945–1957. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1959)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1956–1957. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1959)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1958–1959. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1961)
Állam- és jogtudományi bbliográfia. 1960–1961. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1962)
Állam- és jogtudományi bbliográfia. 1962–1963. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965)
Bibliography of Hungarian Legal Literature. 1945–1965. Összeáll. A bevezetést írta Szabó Imre. Ford. Veredy Katalin és Zehery Miklós. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1966)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1964–1966. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1968)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1967–1969. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1972)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1970–1972. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1975)
A magyar jogi információszolgáltatás forrásai és eszközei. Összeáll. (Az Országgyűlési Könyvtár kiadványa. Bp., 1977)
A külföldi jogi információszolgáltatás forrásai és eszközei. Összeáll. Összeáll. Balázsné Veredy Katalinnal. (Az Országgyűlési Könyvtár kiadványa. Bp., 1977)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1973–1976. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980)
Magyar állam- és jogelméleti bibliográfia. 1950–1980. – Hungarian Literature of Theory of State and Law. 1950–1980. Vál., szerk. Papp Ignáccal. (A JATE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszéke kiadványa. Szeged, 1980)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1980–1981. Összeáll. Balázsné Veredy Katalinnal. (Bp., Országgyűlési Könyvtár, 1983)
A magyar munkajog bibliográfiája. 1945–1983. – Hungarian Literature of Labour Law. 1945–1983. Vál., szerk. (Szeged, 1984)
Állam- és jogtudományi bibliográfia. 1982–1983. Összeáll. Balázsné Veredy Katalinnal. (Bp., Országgyűlési Könyvtár, 1985).
F. m.: tanulmányai: A Román Népköztársaság családjogának legújabb fejlődése. (Jogtudományi Közlöny, 1950. 11-14.)
A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelme a Román Népköztársaságban. – Az igazságügyi szervezet a Román Népköztársaságban. Kéri Józseffel. (Jogtudományi Közlöny, 1951. 1.)
A mezőgazdasági termelőszövetkezet a Román Népköztársaságban. Farkas Józseffel. (Jogtudományi Közlöny, 1951. 4.)
A Kínai Népköztársaság házassági joga. (Jogtudományi Közlöny, 1951. 6.)
A magyar jogi bibliográfiai irodalom kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1953. 10-11.)
Társadalmi bíróságok a Román Népköztársaságban. (Állam és Igazgatás, 1954. 6-7.)
A tudományos munka és a bibliográfia. (Jogtudományi Közlöny, 1955. 1.)
Az elsőfokú büntetőítélet megalapozatlansága. (Jogtudományi Közlöny, 1955. 10.)
Az egyesületi jog szabályozása. (Állam és Igazgatás, 1955. 12.)
A hazai állam- és jogtudományi dokumentáció kérdései. (Az ÁJTI Értesítője, 1959)
Bizonyítékok mérlegelésének felülvizsgálása a büntető perben. (Jogtudományi Közlöny, 1959. 2-3.)
A tövényességi óvás jellege és alapja büntető ügyekben. (Jogtudományi Közlöny, 1959. 9.)
A tanúvallomás pszichikai elemeinek mérlegelése a büntetőperben. (Az ÁJTI Értesítője, 1960)
Some Problems of the Documentation of Legal and Administrative Sciences in Hungary. (Acta Juridica, 1961. 3-4.)
A gyermek- és a fiatalkor jelentősége a tanúvallomások mérlegelésénél. (Jogtudományi Közlöny, 1961. 6.)
A bírói ténymegállapítás és a tanú vallomása. (Állam- és Jogtudomány, 1962. 3.)
Büntető fellebbezési rendszerünk módosítása. (Jogtudományi Közlöny, 1962. 9.)
A nyomozási cselekmények szabályozását módosító rendelkezések az új büntető eljárási jogban. (Rendőrségi Szemle, 1962. 9.)
Az állam- és jogtudományi folyóiratok anyagának új nemzetközi bibliográfiája. (Jogtudományi Közlöny, 1962. 12.)
A tanúhoz intézett kérdések a büntetőper tárgyalásán. (Jogtudományi Közlöny, 1963. 9.)
Szalay László és a magyar büntetőelljárásjog. (Állam és Jogtudomány, 1964. 4.)
Tanúbizonyítási kérdések a másodfokú büntető eljárás gyakorlatában. (Jogtudományi Közlöny, 1964. 8.)
La constatation judiciaire des faits et la déposition du témoin. (Acta Juridica, 1965. 1-2.)
A tanúvallomás jegyzőkönyvi rögzítése a büntetőper tárgyalásán. (Jogtudományi Közlöny, 1965. 12.)
Az állam- és jogtudományi anyag könyvtári és dokumentációs osztályozásának időszerű kérdései. (Állam- és Jogtudomány, 1966. 3.)
A bűnösséget megállapító ítélet indoklása. (Állam és Jogtudomány, 1966. 4.)
Az állam- és jogtudomány új könyvtári osztályozási rnedszere a Szovjetunióban. (Magyar Könyvszemle, 1967. 1.)
Problèmes d’actualité concernant la classification du matériel juridique du point de vue des bibliothèques et organisations de documentation. (Acta Juridica, 1967. 1-2.)
A szovjet jog- és jogtudomány hazai dokumentációja. (Állam és Jogtudomány, 1967. 4.)
A pszichológus-szakértő közreműködésének lehetőségei a büntető perbeli tanúbizonyításnál. (Pszichológiai tanulmányok. 11. Bp., 1968)
Catalogues des sources de documentation juridique dans la République Populaire Hongroise. (Acta Juridica, 1968. 3-4.)
A társadalomtudományi dokumentációs osztályozás továbbfejlesztése. Földi Tamással. (Gazdaság és Jogtudomány. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1969. 3-4.)
A jogi informatika előkérdései. Az informácókezelés gépesítésének lehetőségei. – Az Intézet és a magyar állam- és jogtudományi tájékoztatás. (Állam és Jogtudomány, 1969. 4.)
A jogszabály-nyilvántartás gépi kezelésének lehetősége. (Jogtudományi Közlöny, 1970. 1.)
A büntetőbírói döntés pszichológiájának néhány kérdése. (Állam és Jogtudomány, 1970. 3.)
Gépesített társadalomtudományi központok Brüsszelben és Genfben. (Jogi tudósító a nemzetközi sajtóból, 1970. 3-4.)
A büntetőbírósági tanács döntésének kialakulása. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1970. 10.–1972. 1-2.)
A jogi információs-dokumentációs munka fejlesztése. (Jogtudományi Közlöny, 1971. 3-4.)
A büntetőbírói döntések logikai szerkezetének néhány kérdése. (Állam és Jogtudomány, 1971. 4.)
A „régi” Jogtudományi Közlöny. (Jogtudományi Közlöny, 1971. 7.)
Le processus psychique de la formation des décisions du juge pénal. (Acta Juridica, 1972. 1-2.)
A bizonyítás általános kérdései a büntetőeljárási törvényben. Cséka Ervinnel. (Jogtudományi Közlöny, 1972. 9.)
A büntető eljárásjogi gondolkodás fejlődése. (Állam és Jogtudomány, 1973. 1.)
Az új büntetőeljárási törvénykönyv hatálybalépése. (Jogtudományi Közlöny, 1973. 1.)
Nemzetközi információcsere az állam- és jogtudományi kutatás területén. (Állam és Jogtudomány, 1973. 3.)
Jogi adatbankok a gyakorlat szolgálatában. (Jogtudományi Közlöny, 1974. 12.)
A magyar jogi lexikális irodalom vázlata. – A tárgyi bizonyítékok elméletének problémái. (Állam és Jogtudomány, 1975. 2.)
Az osztrák büntető perrendtartás száz éve. 1873–1973. (Állam és Jogtudomány, 1975. 3.)
A Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének tevékenysége és a nemzetközi jogi információszolgáltatás. (Jogtudományi Közlöny, 1975. 7.)
A jogi információ. (Állam és Jogtudomány, 1976. 1.)
Néhány gondolat a korlátozott felelősség gyakorlati érvényesüléséről. (Magyar Jog, 1976. 5.)
Az ügyészi felügyelet elméleti kérdései a szovjet büntető eljárásban. (Jogtudományi Közlöny, 1976. 8.)
A jogi információszolgáltatás és a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetségének tevékenysége. (Jogtudományi Közlöny, 1977. 11.)
Igazságügyi szervezeti reformtörekvések az erdélyi jogi irodalomban. (Jogtudományi Közlöny, 1980. 10.)
A magyar jogi folyóirat-irodalom fejlődésének vázalata. 1–2. (Állam és Jogtudomány, 1982. 1.–1985. 4.)
Perjogi reformtörekvések az erdélyi jogi irodalomban. (Jogtudományi Közlöny, 1982. 2.)
A szovjet alkotmány és az igazságszolgáltatás egyes kérdései. (Jogtudományi Közlöny, 1982. 10.)
On Some Relations between Research and Law. (Acta Juridica, 1984. 3-4.)
Bíróságok, jogi könyvtárak és a jogi információ a változó társadalomban. (Jogtudományi Közlöny, 1985. 3.).
Irodalom
Irod. és műveiről: Barna Péter: Nagy Lajos: Fellebbezés a büntetőperben c. művéről. (Jogtudományi Közlöny, 1961. 9.)
Király Tibor: Nagy Lajos: Tanúbizonyítás a büntetőperben. (Állam- és Jogtudomány, 1967. 3.)
Szabó András: Nagy Lajos: Tanúbizonyítás a büntetőperben. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968. 2.)
Vargha László: Nagy Lajos: Tanúbizonyítás a büntetőperben. (Belügyi Szemle, 1968. 2.)
Kratochwill Ferenc: Vitaülés Nagy Lajos Tanúbizonyítás a büntetőperben c. könyvéről. (Jogtudományi Közlöny, 1970. 9.)
Kiss Lajos–Király Tibor–Szilbereky Jenő–Cséka Ervin: Nagy Lajos Ítélet a büntetőperben c. doktori értekezése nyílt vitájáról. (Belügyi Szemle, 1974. 5.)
Fejős I. István: Nagy Lajos: Ítélet a büntetőperben. (Létünk, 1975. 1.)
Cséka Ervin: Nagy Lajos: Ítélet a büntetőperben. (Állam- és Jogtudomány, 1975. 2.)
Moldoványi György: Nagy Lajos: Ítélet a büntetőperben. (Magyar Jog. 1975. 2.)
Gábor László: Nagy Lajos: Ítélet a büntetőperben. (Belügyi Szemle, 1975. 3.)
Elhunyt Nagy Lajos, az állam- és jogtudományok doktora, c. egyetemi tanár. (Magyar Nemzet, 1986. ápr. 9. és ápr. 10.)
Nagy Lajos. (Állam és Jogtudomány, 1986. 2.)
Lajos Nagy. (Acta Juridica, 1986. 3.)
Szabó András: Nagy Lajos. (Jogtudományi Közlöny, 1986. 7.)
Sipos Lajos: Marosvásárhelyi mesélő házak. [Nagy Endréről, Nagy Lajosról és Nagy Ernőről.] (Marosvásárhely, 1999).
https://resolver.pim.hu/auth/PIM66026
https://magyarnemzetinevter.hu/person/664566/
https://nevpont.hu/palyakep/nagy-lajos-307ed
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2025
