0. Outset Bevezetés

 

 

A névterek szerkesztésénél gyakran találkozhatunk azzal a problémával, amikor egy-egy személynél ellentmondásos születési vagy/és halálozási adatokra bukkanunk. A helyzet azonban még ennél is rosszabb, hisz számos esetben feltűnnek olyan adatok, amelyek nem versengenek más adatokkal, sőt semmilyen adattal sem „versenyeznek”, egyszerűen csak tévesek.

 

A Névpont honlapon közzétett életrajzokat igen kiterjedt családtörténeti kutatások előzik meg. A névazonosság kizárása érdekében (főleg, ha örökletes családi nevekről van szó) fontos tisztázni a szülőket, egyéb felmenőket, nem ritkán genealógiai alapkutatásokat kíván a családi háló feltárása. Nem mindegy, hogy pl. egy középnemesi vármegyei elithez tartozó család mely családokkal állt rokonságban, egy feltörekvő új polgári família milyen pozíciókat szerzett a városi törvényhatósági bizottságban, az 1950-es években bekövetkező hatalomváltás milyen új családi hagyományokat teremtett. Kik voltak, honnan jöttek a magyarországi középosztálybeli tisztviselők, kikből alakult ki az 1867 után egyre befolyásosabb gazdasági hatalommal rendelkező iparosok stb.

 

A névterek az eddigi lexikonok, almanachok egyéb névtárak eredményeit összegzik, ám fontos az, hogy ne ismételjék meg a téves adatokat, ne úgy működjenek, mint egy mesterséges intelligencia. Az AI ugyanis a rendelkezésre álló adatok közül a leggyakrabban előforduló, algoritmusok adta választ ismerteti. Ha a Magyar Életrajzi Lexikon alapján átvett téves adatok újra és újra felbukkannak más és más kontextusban ez csak megerősíti azt, hogy ezek a téves adatok relevánsak, Ha a keresőmotorok és az AI-modellek azt látják, hogy 100 forrásból 90 a téves adatot közli, akkor a „verseny eldőlt”, a gép a többségi téves adatot „hozza ki győztesnek”.

 

A Névpont honlapon közzétett életrajzok a legtöbb esetben az adattribológia elvét követik: Az adatháromszögelés részei: 1. anyakönyvek (születési, halálozási és házassági), 2. gyászjelentések és 3. újsághírek. A honlap a névterek eredményeit kiegészíti, segíti abban, hogy (a fentebb részletesen kifejtett források alapján) eldöntse a valós adatokat, kiszűrje a névikreket (adathomonímák) és a rokoni kapcsolatok közlésével pontosítsa az életrajzot. A névterekkel ellentétben nemcsak online és offline adatbázisokat figyel, hanem közel kétszáz év halálozásait és gyászjelentéseit is adatolja, ugyanakkor csak elhunyt személyekkel foglalkozik (de a rokoni kapcsolatokat az élő személyekre is kiterjeszti a GDPR tiszteletben tartásával).

 

 

1. First step

 

 

E rövid bevezető után nézzünk egy jól ismert, azaz a lexikonokban igen jól (azaz rosszul) dokumentált család, a lászlófalvi és mikeföldi Ábrányi család néhány tagjának történetét.

 

Ám először ismerkedjünk meg az igen kiterjedt család történetének előzményeivel.

 

 

I. Háttér/Background

 

 

1. Az Ábrány név

 

1. 1. Ábrány személynév

Az Ábrány név a bibliai, ószövetségi Ábrahám (pontosabban Ábrám) név régi magyar becéző vagy rövidült alakja. A középkori magyar nyelvben gyakran előfordult, hogy bizonyos (pl. bibliai) neveket lerövidítettek és/vagy régies -ny kicsinyítő képzővel láttak el.

 

Példák a névváltozatokra:

 

Kelemen – Kelény

Gellért – Gellény stb.

 

A földrajzi nevek nem ritkán első ismert birtokosukról kapták nevüket. Ezek leszármazottainak (vagy gyakrabban a településen élő személyeknek) a neve utóbb az -i földrajzi névképzőből kialakult állandósuló családnévvé változott.

 

 

1. 2. Ábrány településnév

A történelmi Magyarországon számos Ábrány nevű település volt, ez a bibliai eredetű, Ábrány személynév gyakoriságát bizonyítja (az Ábrahám jelenleg is igen gyakori magyarországi családnév és nemcsak a szombatos székelyek között!)

 

Példák a Felvidékről, Magyarországról és Erdélyből:

 

Ábrány (korábban: Ábrahámfalva, Ábrányfalva; szlovákul: Abramovce, Sáros vm.)

Bükkábrány (korábban Alsóábrány és Felsőábrány; Borsod-Abaúj-Zemplén vm., Mezőkövesdi járás)

Érábrány (románul: Abram, Bihar vm.)

 

 

1. 3. Nyírábrány

Az Ábrányi család Nyírábrány településről vette fel a nevét. A települést eredetileg Ábránynak hívták, első birtokosáról nevezték el. A tatárjárás idején is még egyetlen település létezett, az akkori Ábrány a Gutkeled nemzetséghez tartozott. A korabeli források szerint a XIV. században már létezett az ábrányi, Szent György tiszteletére épített templom, ezért a településnek a templomhoz közeli részét Szentgyörgyábránynak kezdték el nevezni, a település lassan kettévált, mert Ábrány másik része egy Buda nevű birtokos tulajdonába került, ezért azt a részt idővel Budaábránynak nevezték. Szentgyörgyábrány 1910-ben (más adatok szerint 1901-ben) egyesült Budaábránnyal, így jött létre a mai Nyírábrány (2026-ban: Hajdú-Bihar vm., Nyíradonyi járás).

 

 

1. 4. Az Ábrányi család

A XVIII. század végén jelent meg az Eördegh család a településen, a XIX. század elején Szentgyörgyábrányt már Ördögábránynak vagy Eördeghábránynak hívták, mert az oklevelek egy részében a település a birtokos nevével együtt szerepelt.

A családot a lexikonok adataival ellentétben eredetileg nem Eördöghnek, hanem Eördeghnek hívták. A XVIII–XIX. század fordulóján még nem volt egységes, kialakult névhasználat, az „ö” hangot a szó elején „Eö” szó belsejében általában „e” betűvel jelölték.

A XVIII. század végén az Eördegh család már lászlófalvi és mikeföldi nemesi előnévvel rendelkezett, ez az előnév a család további korabeli birtokaira vonatkozott. (Lászlófalva nehezen beazonosítható a sok hasonló nevű település vagy esetleges dűlőnév miatt; Mikefölde Közép-Szolnok vármegyében volt).

A család névváltoztatására 1844. febr. 3-án került sor, amikor Eördegh Alajos (id. Ábrányi Emil és id. Ábrányi Kornél édesapja) engedélyt kapott arra, hogy a család – akkor már több évtizedes – birtoka után az Ábrányi nevet vegye fel a lászlófalvi és mikeföldi nemesi előnév megtartásával.

 

 

1. 5. Eördeg (Ördögh stb.) családnév

Az Ördögh (Eördegh stb.) családnév a középkorban és a kora újkorban rendkívül gyakori volt, jelentése „ördögtől való” (ez azonban nem valami gonoszat jelentett, a pogány, azaz valamilyen okból kereszteletlen vagy törvényes apa nélküli gyermeket nevezték így). Ez utóbbi névadás hasonlít a szláv Babicsra (azaz apátlan, „bábalelte” vagyis az, akinek a „bába az apja”).

 

 

1. 6. Urdug, a családi legenda

Az Ábrányi-Eördegh család történetéről id. Ábrányi Kornélné Katona Klementina (Kölcsey Antónia leánya) azt jegyezte fel, hogy egy honfoglalás kori vitéztől Urdugtól származik, ami idővel Eördegh-gé alakult. Az Urdug valóban az Ördög, a kereszténység előtti magyar hitvilág alakja, és az ördög szóval függ össze. Az azonban felettébb valószínűtlen, hogy egy alakváltó démoni lényről nevezzenek el egy X. századi magyar harcost. Az Urdug/Ördög köré szőtt vitézségi (családi) mítosz nyilván a szó egy másik, középkori jelentésrétegét („apátlan, pogány, kívülálló”) igyekezett elfedni.

 

 

II. Kapcsolat/Connect

 

 

A család történetét röviden feltáró adatok után három típushibát emelnénk ki.

 

 

II. 1.

Az első hiba a fent részletesen kifejtett téves névváltozatból fakad, azaz az 1844 előtt született valamennyi Ábrányi családneve minden lexikonban tévesen Eördögh változatban szerepelt.

 

 

II. 2.

A második hiba az anyakönyvi „zörej”. A XIX. század első felében az anyakönyvi adatok a születési adaton kívül a keresztelés adatait is közölte. ifj. Ábrányi Emil 1850. dec. 30-án született és 1851. jan. 2-án keresztelték meg, ahogy ez az anyakönyvi adatokból kitűnik. A kortársak ezért hol az 1850-es, hol az 1851-es születési adatot közölték, a Magyar Életrajzi Lexikon szerkesztője (akit volt szerencsém személyesen is ismerni) ilyenkor a középarányosat választotta, megszületett a téves dec. 31-i produktum…)

 

 

II. 3.

A harmadik és a legmegmagyarázhatatlanabb hiba, amikor a valós és a kreált születési adatok között több év, néha évtized is előfordul. Katona Klementina (akinek a nemesi előneve gelei is, nemcsak geleji) kilenc évvel idősebb, mint ahogy mindegyik lexikonban szerepel!

 

 

II. 4.

Ennél is durvább azonban az Ács Kató-paradoxon, amikor az Ascher Katalin Márta néven született írónő az 1903-as születési évét 1917-re módosította, s ez mind a mai napig mindegyik magyar lexikonban és online adatbázisban kijavíthatatlanul szerepel (jóllehet hagyatéka már jó ideje a Budapesti Fővárosi Levéltárban van, ahol a valós anyakönyvi adata is elérhető!)

 

És miért paradoxon?:

 

 

II. 4. 1. Senkinek sem tűnt fel, hogy 1921-ben éretts. (azaz adatai szerint 4 évesen…)

II. 4. 2. Számos névváltozata, volt férje nevei és álnevei hiányoznak.

II. 4. 3. Mindkét névtérben ugyanő kétszer szerepel (a téves 1990-es halálozási dátummal is…)

II. 4. 4. Lexikonok nem tudják sem a Körmendi-Frim, sem az Agyagfalvi-Temesvári rokonságot és meg sem említik a régi budai Ascher kályhás családot…

 

 

… és még folytathatnám …

 

III. Példák/Examples

 

 

III. 1. Ábrányi Emil, id.; lászlófalvi és mikeföldi

Születési adat: 1820. nov. 20. Szentgyörgyábrány

Halálozási adat: 1850. ápr. 7. Pest

 

 

Névváltozat: Eördegh Emil, id.; lászlófalvi és mikeföldi

 

 

Téves, eltérő („versengő”) változat: Eördögh Emil id.; lászlófalvi és mikeföldi

 

https://magyarnemzetinevter.hu/person/659850/ (hiányzik az előző név)

https://resolver.pim.hu/auth/PIM41822 (téves a névváltozat és téves a névváltoztatás időpontja)

https://nevpont.hu/palyakep/abranyi-emil-id-7f39f

 

 

III. 2. Ábrányi Emil, ifj. lászlófalvi és mikeföldi

Születési adat: 1850. dec. 30. Pest

Halálozási adat: 1920. máj. 20. Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.

Temetési adat: 1920. máj. 23. Kerepesi út.

 

 

Téves, eltérő („versengő”) születési adatok: 1850. dec. 31. és 1851. jan. 1.

Anyakönyvi adatok szerint ifj. Ábrányi Emil 1850. dec. 30-án született és 1851. jan. 2-án keresztelték meg.

 

https://magyarnemzetinevter.hu/person/666765/ (téves születési adat)

https://resolver.pim.hu/auth/PIM41823 (ugyanez a téves születési adat)

https://nevpont.hu/palyakep/abranyi-emil-ifj-44f68 (anyakönyvi születési adat forrásával)

 

 

III. 3. Ábrányi Kornélné geleji Katona Klementina

Születési adat: 1847. nov. 29. Apa, Szatmár vm.

Halálozási adat: 1932. júl. 6. Bp.

Temetési adat: 1932. júl. 9. Kerepesi út

 

 

Névváltozatok: Katona Clementine, geleji/gelei, Ábrányiné Katona Clementine stb.

 

 

Téves, eltérő („versengő”) születési adat: 1856. nov. 29. Apa, Szatmár vm.

 

https://magyarnemzetinevter.hu/person/657931 (téves születési adat)

https://resolver.pim.hu/auth/PIM60036 (ugyanez a téves születési adat)

https://nevpont.hu/palyakep/abranyi-kornelne-katona-clementine-735b9 (anyakönyvi adatokkal)

 

Valamennyi lexikonban téves a születési adata, közel tíz év az eltérés a valós adat és a lexikonok által közölt adat között! (Ha a valós adat ismeretlen, a téves adat válik valóssá, mert nincs olyan adat, amivel „versenyezzen”…)

 

 

III. 4. Ács Kató; Kertész Lászlóné

Születési adat: 1903. szept. 9. Bp.

Halálozási adat: 1989. dec. 7. Bp.

 

 

Részben hiányzó névváltozatok: Justus Györgyné; J. Ács Kató; Kertész Lászlóné; K. Ács Kató; Ács Katalin; Ascher Katalin Márta; Körmendi Márta stb.

 

https://magyarnemzetinevter.hu/person/665246/ (téves születési adat, arról nem is szólva, hogy ugyanő szerepel 1990-es halálozási dátummal is)

https://resolver.pim.hu/auth/PIM41890 (téves születési adat, arról nem is szólva, hogy ugyanő szerepel 1990-es halálozási dátummal is)

https://nevpont.hu/palyakep/acs-kato-9778d (anyakönyvi adatokkal)