Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Ajtay Miklós, vajasdi
    Harsányi Iván
    Harsányi László
    Retteghy Margit, kisbudaki és rettegi
    Révai Bódog

    Harsányi Iván

    történész, író

    Hirsch Iván 


    Született: 1930. május 7. Budapest
    Meghalt: 2018. február 15. Budapest

    Család

    Dédszülei, anyai: Csillag József (= 1894-ig Stern József, 1845. febr. 7. Fokszabadi, Veszprém vm.–1920. márc. 15. Bp. Temetés: 1920. márc. 17. Farkasrét), Lövinger/Lőwinger Rozália (1850. Zalaegerszeg, Zala vm.–1932. dec. 30. Bp.); ?, ?.

     

    Nagyszülei, anyai: Csillag Ferenc (= Csillag Ferdinánd/Csillag Nándor 1881. ápr. 12. Pápa, Veszprém vm.) szociáldemokrata politikus, a budapesti törvényhatósági bizottság tagja, a Typographia c. lap szerkesztője, Bláyer Margit (1883–1976).

     

    Csillag Ferenc testvérei: Csillag Miklós (1888. júl. 3. Pápa–1955. jan. 28. Bp.) birkózó, súlyemelő, sportújságíró, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ), ill. a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) főtitkára (1925–1930?), Csillag Mihály (1879. jún. 2. Pápa) és Csillag Ödön (= Csillag Ábrahám, 1884. aug. 8. Pápa–1941. márc. 19. Bp.) papírkereskedő, ill. Csillag Zsenka (= Csillag Eugénia/Csillag Goinette, 1875. jan. 1. Pápa–1967. márc. 15. Bp.), Molnár Istvánné Csillag Katalin (1876. dec. 29. Pápa).

    A Stern család 1894-ben vette fel a Csillag családnevet, a gyermekek többsége az utónevét is megváltoztatta.

     

    Szülei: édesapja: Hirsch Hugó (†1945) kereskedelmi alkalmazott, könyvügynök, ismerte József Attilát és jó barátságban volt Szirmai Rezső íróval; édesanyja: Csillag Erzsébet (= Csillag Böske, 1906. febr. 2. Bp.–1988. aug. 28. Buenos Aires, Argentina).

    Hirsch Hugó amatőr fotósként több irodalomtörténeti jelentőségű képet készített az 1934-es könyvnapokról. Szülei elváltak.

     

    Csillag Erzsébet testvérei: Csillag Imre (Csillag, Amerigo, 1907. Bp.) és Csillag Miklós (Csillag, Nicolas 1909. Bp.–1976. jan. 20. Buenos Aires).

     

    Csillag Erzsébet 2. férje: Sas Ferenc (= Sohn Ferenc; Sohn Francisco, 1915. aug. 16. Devecser, Veszprém vm.–1988. szept. 3. Buenos Aires) labdarúgó, vb 2. (1938), 17-szeres magyar válogatott; Sohn Lipót (1881. ápr. 17. Sand, Zala vm.–1939. dec. 14. Bp. [a holtnak nyilvánítás adata]) vendéglős, kereskedő és Deutsch Mária fia.

    Sas Ferenc 1938-ban Argentinában telepedett le, 1940-ben vette feleségül Csillag Böskét.

    Gyermekük: Sohn, Jorge Pablo (1944. febr. 1. Buenos Aires–2002. szept. 29. Buenos Aires).

     

    Testvére: Harsányi Éva (= Hirsch Éva, 1934–).

     

    Felesége: 1954–2018: Fenyves Ágnes tanítónő, majd történelem szakos középiskolai tanár.

     

    Gyermekei, fiai: Harsányi Sulyom László (1958. márc. 10. Bp.) rendező, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója (2001–2010) és Harsányi György (1961–).

    Iskola

    A budapesti VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban négy osztályt végzett (Hirsch Iván néven, 1940–1944, itt Kertész Imre osztálytársa volt). Az üldöztetéseket testvérével együtt a budapesti Phönix utca 5. sz. (ma: Raoul Wallenberg utca) gettóban vészelte át. Nyomdász betűszedő szakmunkásvizsgát tett (1949), a Madách Dolgozók Gimnáziumában éretts. (Harsányi Iván néven, 1950).

     

    Az ELTE Lenin Intézetében marxizmus-leninizmus szakos előadói okl. szerzett (1954), a történelemtudomány kandidátusa (1985).

    Spanyol, portugál, olasz, angol, francia, német és orosz nyelven írt és olvasott.

    Életút

    A SZDP és budapesti VIII. kerületi ifjúsági szervezete, ill. a nyomdász szakszervezet SZIT-csoportja vezetőségi tagja (1946-tól). A Magyar Ifjúsági Népi Szövetség (MINSZ) politikai munkatársa (1949–1950), az ELTE Lenin Intézet tanársegéde (1954–1957), a budapesti Athenaeum Nyomda idegennyelvi korrektora (1957), a budapesti Nap utcai általános iskola tanára (1957–1958). A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet, ill. az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) Marxizmus-Leninizmus Tanszéke főisk. adjunktusa (1958–1963), az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának politikai munkatársa (1963–1969), az MSZMP Politikai Főiskola Nemzetközi Munkásmozgalom Története Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1969–1986), egy. tanára (1986. júl. 1.–1990. jún. 30.).

     

    A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE), ill. a Pécsi Tudományegyetem BTK Modernkori Történeti Tanszék egy. tanára (1990. júl. 1.–2000. máj. 8.), emeritusz professzora (2000-től).



    Spanyolország 19. és 20. századi történetével, elsősorban a Spanyol Köztársaság és a Franco-diktatúra történetével, a spanyolországi politikai irányzatok sajátosságainak vizsgálatával, spanyol–magyar kapcsolatokkal foglalkozott. Nemzetközileg is kiemelkedően új eredményeket ért el a Mediterráneum, a mediterrán térség geopolitikai vizsgálata, a különböző spanyol szellemi és politikai áramlatok feltárása terén. Kiemelt figyelmet szentelt a budapesti spanyol követség diplomatáinak a holokauszt idején kifejtett életmentő tevékenységének kutatására, közzé tette az ezzel kapcsolatos diplomáciai forrásokat valamint a budapesti spanyol követség által az 1944. évi üldözések idején védelemben részesített magyar zsidók névsorát. Nevéhez fűződik a pécsi történész doktoranduszképzés és a határontúli magyar történelemtanárok pécsi továbbképzésének megszervezése, monográfiát írt Francóról és a spanyol fasizmus kialakulásáról, ill. sajátosságairól. A pécsi Magyar–Spanyol Társaság alapító tagja, majd fővédnöke. Tankönyvíróként számos ideológiai könyvet, olvasókönyvet és egyéb oktatási segédkönyvet írt és szerkesztett. Élete végén szépirodalmi művei közül kötetbe rendezte meséit is.

    Elismertség

    A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának tagja.

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1969; arany, 1981), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat, 2009).

     

    Akadémiai Díj (1976), Georgi Dimitrov-emlékérem (Bolgár Népköztársaság Államtanácsa, 1982), Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1999), Encomienda de la Orden del Mérito Civil (a Spanyol Polgári Érdemrend középkeresztje, 2009).

    Szerkesztés

    A Párttörténeti Közlemények, majd a Múltunk és az Acta Hispánica Universitatis Szegediensis c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

     

    A nemzetközi munkásmozgalom történetéből c. évkönyv (1974–2018), ill. a pécsi történelmi doktori iskola Kutatási füzetek (1996–2018) c. kiadványának társszerkesztője.

    Főbb művei

    F. m.: önálló művei: A Spanyol Köztársaság nemzeti-forradalmi háborúja. A 40. évfordulóra. (A TIT Történelmi Választmányának kiadványa. Bp., 1977)
    A Franco-diktatúra keletkezése és a spanyol munkásmozgalom. 1939. Kand. értek. (Bp., 1984)
    A Franco-diktatúra születése. A Franco-rendszer keletkezése és a spanyol munkásmozgalom. 1938–1939. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1988)
    A spanyol polgárháború és magyar önkéntesei. (Antifasiszta füzetek. A MEASZ kiadványa. Bp., 1996)
    20. századi egyetemes történet. III. köt. 1945–1995. [Tankönyv és monográfia.] Szerk. Diószegi Istvánnal és Németh Istvánnal. (Bp., Korona Kiadó, 1997; 3. kiad. 2001)
    Franco. Kismonográfia. [Ormos Mária Mussolini c. művével.] (Fekete-fehér [sorozat], Bp., Pannonica Holding, 2001)
    Spanyol dilemmák – spanyol megoldások a 19–20. század útvesztőjében. (Pannónia Könyvek. Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2006)
    A zöld oroszlán és más mesék. (Magánkiadás, Pécs, 2010)
    A félperifériától a centrumig. Ibériai tanulmányok a hosszú 19. és a még hosszabb 20. századból. (Pécs, ID Research Kft. Publikon, 2011)
    Fölbolydult világ. Történeti és politikai írások. (A Magyar Lajos-alapítvány kiadványa. Bp., 2014).

     

    F. m.: önálló művei: ideológiai tankönyvei: A nemzetközi fejlődés. (Világnézetünk alapjai. Kísérleti tankönyv a középiskolák IV. osztálya számára. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1965–1967; 2. átd. kiad. Bp., Tankönyvkiadó, 1968)
    A nacionalizmus és a kozmopolitizmus szerepe a mai tőkés politikában és ideológiában. – A munkás nemzetköziség és a munkásosztály harcának nemzeti jellege napjainkban. (Korunk fő gazdasági és politikai kérdései. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1966)
    A két világrendszer ideológiai harcának néhány kérdése. MSZMP tanfolyami jegyz. (Bp., 1968 és A világpolitika és a világgazdaság kérdései. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1968–1969)
    A szocialista országok fejlődésének néhány kérdéséről. Lipovics Károllyal és Szenes Ivánnal. MLEE tankönyv. (Az MSZMP Budapesti Bizottsága kiadványa. Bp., 1970 és utánnyomások)
    A szocialista világrendszer kérdései. Lipovics Károllyal és Szenes Ivánnal. MLEE tankönyv. (Az MSZMP Budapesti Bizottsága kiadványa. Bp., 1970 és utánnyomások)
    Világnézetünk alapjai. Középiskolai tankönyv. Varga Dénesnével és Zrinszky Lászlóval. (Új, átd. kiad. Bp., Tankönvkiadó, 1970 és utánnyomások is 1971-től; német nyelven: Die Grundlagen unserer Weltanschauung. 1976)
    Olvasókönyv a Világnézetünk alapjai c. tantárgy tanulmányozásához. Összeáll. Varga Dénesnével. (Bp., Tankönyvkiadó, 1972 és utánnyomások 1973-tól)
    A nemzetközi munkásmozgalom története. 1830–1945. Csonka Rózsával. A kronológiát összeáll. Surányi Róbert, a névmutatót szerk. Németh István. [Tankönyv is.] (Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1973; 2. kiad. 1974 és utánnyomások)
    A szocialista világrendszer. MLEE jegyz. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1974)
    Fejlett tőkés országok. – Fejlődő országok. MLEE jegyz. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1974)
    Marx és Engels tanítása a munkásosztály politikai pártjáról. MSZMP tanfolyami jegyz. (Az MSZMP Budapesti Bizottsága Pártépítési Tanszéke kiadványa. Bp., 1974 és utánnyomások)
    A nemzetközi munkásmozgalom története. 1945–1974. [Tankönyv is.] Szántó Györggyel. A kronológiát összeáll. Surányi Róbert, a névmutatót szerk. Németh István. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1975)
    Antidemokratikus politikai tendenciák és fasiszta kísérletek az állammonopolista kapitalizmusban. (A Budapesti Oktatási Igazgatóság kiadványa. Bp., 1977)
    A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom története. Az MSZMP MLEE hároméves általános tagozata tankönyve. Szakács Kálmánnal. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1979 és utánnyomások: 1980–1988)
    Időszerű ideológiai kérdések. Szöveggyűjtemény. Az MSZMP MLEE hároméves filozófia szakosított tagozata tankönyve. Szerk. Többekkel. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1981 és utánnyomások: 1982–1988).

     

    F. m.: önálló művei: forrásközlései és egyéb szerkesztett művei: A Kommunista Internacionálé válogatott dokumentumai. Vál., szerk. Csonka Rózsával és Székely Gáborral. Ford. Hollós Alfréd, Urai Lászlóné, Zalai Edvin. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és az MSZMP Politikai Főiskola közös kiadványa. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1975)
    A nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumai. 1945–1976. Vál., szerk. Többekkel. A bevezető tanulmányt írta H. I. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1977)
    A Kommunista Internacionálé és a népfrontmozgalmak dokumentumaiból. 1938–1939. Szerk. Tihanyi Józseffel. (Az MSZMP Politikai Főiskola Nemzetközi Munkásmozgalom Története Tanszéke kiadványa. Bp., 1985)
    A Kommunista Internacionálé VII. Kongresszusa. Dokumentumok. Megjelent a KOMINTERN VII. Kongresszusának 50. évfordulójára. Szerk. Jemnitz Jánossal és Székely Gáborral. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP Politikai Főiskolája és az MTA Történettudományi Intézete közös kiadványa. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1985)
    Dimitrov, Georgi: Az antifasiszta harc stratégiájáról. Vál. írások. Vál., szerk. és az előszót írta Székely Gáborral. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1985)
    A baloldal ma az európai tőkés országokban. 1984–1985. Cikkek, beszédek, dokumentumok. Szerk. Havas Péterrel és Jemnitz Jánossal. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1986)
    München, 1938. Diplomáciai és politikai dokumentumok. Összeáll. Jemnitz Jánossal és Székely Gáborral. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1988)
    A szocializmus koncepciói és gyakorlata az 1950-es években. Tudományos vita, 1987. jún. 24. Előadások. Szerk. Csonka Rózsával. (Az MSZMP Politikai Főiskola Nemzetközi Munkásmozgalom Története Tanszék kiadványa. Bp., 1989)
    1990. május. 1. Tények és értékek a 100. május 1-jén. Szerk. Jemnitz Jánossal, grafikus Elekes Attila. (A Magyar Lajos-alapítvány kiadványa. Bp., 1990)
    A fasizmus szeptemberétől Európa májusáig. 1939–1945. Az Európa májusa 1945–1990 és A második világháború és Magyarország háborús részvételének kérdései c. tudományos konferenciák előadásai. Szerk. Bassa Endrével. (Antifasiszta füzetek. A MEASZ kiadványa. Bp., 1991)
    A spanyol diplomácia zsidómentő akciói Budapesten. [Gómez Jordana, Francisco, Muguiro, Miguel Angel de és San Briz, Angel.] Wallenberg 1944. évi noteszéből. Közli: H. I. (Holocaust füzetek 2. Szerk. Rédey Pál. Bp., 1992)
    A budapesti spanyol követség által az 1944. évi üldözések idején védelemben részesített magyar zsidók névsora. Összeáll. (Holocaust füzetek 3. Szerk. Rédey Pál. Bp., 1993)
    Rónai Zoltán: Válogatott írások. Vál., szerk. Jemnitz Jánossal. (Az Osztrák–Magyar Történész Vegyes Bizottság kiadványa. Bp., 1994)
    A népfront Franciaországban. 1934–1938. Tanulmányok, visszaemlékezések, dokumentumok. Szerk. Jemnitz Jánossal és Moharos Évával. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1995)
    A spanyol diplomácia magyar vonatkozású dokumentumaiból. 1. 1936–1937. Közli H. I. (Janus Pannonius Tudományegyetem. Kutatási füzetek. Pécs, 1996. 1.).


    F. m.: történeti dolgozatai: könyvrészletei és tanulmánykötetekben megjelent írásai: Nemzetközi brigádok, magyar önkéntesek a spanyol polgárháborúban. 1936–1939. (Magyar önkéntesek a spanyol nép szabadságharcában. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Györkei Jenő, szerk. Gyáros László. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1959)
    A Spanyol Kommunista Párt harca Spanyolország demokratikus újjászületéséért. – A Portugál Kommunista Párt. (A kommunista világmozgalom fejlődése. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1967)
    Az Októberi Forradalom és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet feltételei. (A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Tudományos ülésszak. 1977. okt. 26–27. Szerk. Halay Tibor, Vass Henrik, Vészi Béla. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)
    A Franco-diktatúra jellegéről. (A fasizmus ideológiájáról. A fasizmus néhány idoelógiai kérdése. Tudományos tanácskozás, Budapest, 1983. febr. 24–25. Szerk. is. Bakonyiné Ficzura Judittal. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1983)
    A spanyol szocialista mozgalom a Franco-rendszer bomlásának és a polgári demokratikus monarchia kialakulásának éveiben. (A szociáldemokrácia ma. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1981)
    A Spanyol Kommunista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt viszonya. (Kommunisták és szociáldemokraták viszonya Nyugat-Európában. Műhelytanulmányok. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1985)
    Az állam és a politikai rendszerek fejlődésének fő tendenciái Nyugat-Európában. (A politikai rendszer és a politikai erőviszonyok fejlődési tendenciái Nyugat-Európában. Tanulmánykötet. Szerk. Almási János. Bp., ELTE 1989 [1990])
    A félperiféria betagozódása az európai integráció szervezeteibe. (A Mediterráneum és az európai integráció. Szerk. J. Nagy László. A JATE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke kiadványa. Szeged, 1995)
    Spanyolország az 1945-ös történeti fordulón. (In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok B. G. emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs, 1996)
    Egy eszmerendszer – két diktatúra a 20. századi Spanyolországban. (Akik nyomot hagytak a 20. században 3. Diktárotok, diktatúrák.Bp., Napvilág Kiadó, 1997)
    La España de 1943–1944 en la documentación diplomática húngara. (La política exterior de Españaen el siglo XX. Madrid, 1997)
    Választások a 20. századi Spanyolországban. (Stációk. Erdély–Európa–Latin-Amerika. Tanulmányok Wittman Tibor emlékének. Szerk. Anderle Ádám. Bp., Hispánia Kiadó, 1999)
    A tábornok és a szépleány. (Magyarország a [nagy]hatalmak erőterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Majoros István, Vonyó József. Pécs, 2000)
    Az 1943-as Jordana–Kállay-jegyzékváltás rejtélye. (Kutatási közlemények 2. Magyarország és a hispán világ. Szerk. Anderle Ádám. Szeged, Hispánia Kiadó, 2000)
    A szociális érdekegyeztetés ideológiája és gyakorlata Spanyolországban az első világháború utáni évtizedben. („Emberek és eszmék…” Tanulmányok Vadász Sándor születésnapjára. Szerk. Gebei Sándor. AZ Eszterházy Károly Főiskola kiadványa. Eger, 2001)
    Nemzet. nemzeti kisebbség, nemzettudat a 20. század eleji Spanyolországban. Marokkó szerepe a spanyol történelmi tudatban és nemzetképben. (A Kárpát-medence vonzásában. Tanulmányok Polányi Imre emlékére. Szerk. Fischer Ferenc et al. Pécs, 2001)
    Spanyolország. – Portugália. (Európai politikai rendszerek. Szerk. Kardos József, Simándi Irén. Bp., 2002)
    A mediterrán térség története. (A hosszú 19. század rövid története. [Tankönyv.] Szerk. Bebesi György és Vitári Zsolt. Pécs, 2005)
    Dél-Európa országai a két világháború között. Olaszország, Spanyolország, Portugális, Görögország. (20. századi egyetemes történet. I. köt. [Tankönyv.] Szerk. Németh István. Bp., Osiris Kiadó, 2005)
    Remények és dilemmák az Ibériai-félszigeten. 1941–1944. (1945 a világtörténelemben. Milyen jövőt képzelt magának a világ? Tanulmányok. Szerk. Feitl István és Földes György. Bp., Napvilág Kiadó, 2005)
    A polgárháborús Spanyol Köztársaságba irányuló korai szovjet fegyverszállítások és a magyar diplomácia, 1936. – Az 1905-ös orosz polgári forradalom nemzetközi és belső feltételrendszere. („Önkényuralom, alkotmányosság, forradalom.” Előadások és tanulmányok az első orosz forradalom 100. évfordulója alkalmából, 1905–2005. Szerk. Polgár Tamás. Pécs, 2006)
    A Transición programjai. (Megismerhető világtörténelem. Zsigmond László születésének 100. évfordulójára. Szerk. Székely Gábor. Bp., 2007)
    Spanyolország két Napóleonja. (Bonaparte Napóleon koronája és üzenete. Szerk. Kövér Lajos. Szeged, JATE Press, 2007)
    Portugália. Salazar gazdaságpolitikája a világgazdasági válság idején. (Receptek válságra: pénz és gazdaság a 20. század első felében. Szerk. Dévényi Anna és Rab Virág. Pécs, Pro Pannonia Kiadó, 2007)
    Az 1970-es évek spanyolországi szociális küzdelmeinek visszahangja magyar diplomáciai iratokban. (Az identitás régi és új koordinátái. Tanulmányok Anderle Ádám 65. születésnapjára. Szerk. Berta Tibor et al. Szeged, 2008)
    Meggyőződés vagy kötelességteljesítés? Ángel Sanz Briz szerepe az üldözött magyar zsidók védelmében, 1944. (Zsidóság a hispán világban. Szerk. Anderle Ádám. Szeged, 2004 és Pécsi történeti katedra. Szerk. Csabai László et al. Pécs, 2008)
    A tengelyhatalmak nyersanyagproblémái és katonai kudarcai a II. világháború fordulata előtt. (A történelem szálai. Tanulmánykötet Vonyó József 65. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Hegedűs Katalin, Rab Virág. Pécs, 2010).


    F. m.: történeti dolgozatai tudományos folyóiratokban: A spanyol kommunisták harca a Franco-rendszer ellen. (Párttörténeti Közlemények, 1963. 4.)
    A fasizmus egyes történeti kérdései az újabb irodalom tükrében. (Párttörténeti Közlemények, 1971. 2.)
    A Szovjetunió diplomáciai küzdelme az agresszió megfékezéséért a második világháború küszöbén. (A Politikai Főiskola Közleményei, 1973. 1.)
    A munkásegység feltételeinek érlelődése az asztúriai felkelés időszakában. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1975. Bp., 1975)
    Munkásmozgalom-történet, nemzetközi politika, világnézeti harc. (A Politikai Főiskola Közleményei, 1975. 1.)
    A fasizmus fölötti győzelem évfordulójára. Szokolay Katalinnal. (Párttörténeti Közlemények, 1975. 2.)
    A spanyol népfront 1936. februári választási győzelmének előzményeihez. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1975–1976. Bp., 1976)
    A spanyol népfront 1936. februári választási győzelmétől a júliusi lázadásig. (Párttörténeti Közlemények, 1976. 2.)
    Állammonopolista kapitlaizmus – politikai reakció – neofasizmus. (Tájékoztató, 1976. 3.)
    Az 1937-es annemassei konferencia és a nemzetközi munkásegység. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1977. Bp., 1977)
    A spanyol emigráns köztársasági kormány tevékenysége és fölbomlása. (A Politikai Főiskola Közleményei, 1977. 3.)
    Az októberi forradalom és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet feltételei. (Párttörténeti Közlemények, 1978. 1.)
    A spanyol köztársasági kormány 1938. áprilisi „13 pontjának” előzményei. (Párttörténeti Közlemények, 1978. 2.)
    Fordulat a munkásmozgalomban. A kommunista munkásmozgalom kibontakozásának néhány elvi kérdése. Szabó Ágnessel. (Párttörténeti Közlemények, 1979)
    Agrárreform Portugáliában. 1974–1975. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1979. Bp., 1979)
    Fordulat a munkásmozgalomban. A kommunista világmozgalom kibontakozásának néhány elvi kérdése. Szabó Ágnessel. (Párttörténeti Közlemények, 1979. 1.)
    A munkásszervezetek akcióegységének kérdései a Pireneusi-félsziget országaiban. Tézisek és megjegyzések. (Elméleti és módszertani közlemények, 1980)
    A spanyol munkásszervezetek a monarchia válságának évében. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1980. Bp., 1980)
    A Spanyol Kommunista Párt helyzetértékelése a Köztársaság leverése utáni hónapokban. 1939. márc.–aug. (Párttörténeti Közlemények, 1981. 1.)
    El nacimiento del régimen político de la dictadura de Franco. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1982)
    Politikai küzdelmek, munkásmozgalmi viták a Spanyol Köztársaságban. 1938. ápr.–dec. (Párttörténeti Közlemények, 1982. 2.)
    Fordulat Spanyolország Kommunista Pártja politikájában. 1932–1934. Mescserjakov, M. T.-vel. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 1984. Bp., 1984)
    Önkormányzat a harcoló Spanyol Köztársaságban. (Eszmélet, 1989. 2.)
    Le cours expansionniste nord-africain de l’Espagne dans les premieres années de la 2e guerre mondiale. (Mediterrán tanulmányok, 1990. 4.)
    Gazdaság, politika és nemzetközi erőtér a spanyol demokratikus történelem előestéjén. (Múltunk, 1993. 4.)
    A Franco-diktatúra első, 1943–1944-es válsága a korabeli dokumentumok tükrében (Világtörténet, 1994)
    1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében. (Századok,1995. 3.)
    Újhelyi Szilárd visszaemlékezése Molnár Erikre. Közli H. I. és Jemnitz János. (Múltunk, 1995. 4.)
    A spanyol baloldal viszonya a kelet- és közép-európai rendszerváltozásokhoz. (Múltunk, 1997. 2.)
    A spanyol liberalizmus történeti útja. (Múltunk, 1998. 3-4.)
    A spanyol konzervativizmus az 1800-as években és a századfordulón. (Múltunk, 1999. 4.)
    Regionalizmus, centralizmus és tartományi autonómia a XIX. századi Spanyolországban. 1–2. (Comitatus, 1999. 9–10.)
    Methodologische Bemerkungen zur historiographischen Behandlung der Veränderungen in Ost- und Mitteleuropa. (Specimina nova, 2000. 2.)
    Az anarchizmus Spanyolországban. (Múltunk, 2000. 4.)
    La diplomacia húngara sobre los grupos de poder del primer franquismo. 1938–1939. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Hispanica, 2000. 5.)
    Bőség és hiány zavara a XX. századi spanyol történelem dokumentációjában. (Fons. Forráskutatás és segédtudományok, 2001. 2.)
    Az eurokommunista kísérlet szerepe a szocializmus sorsának alakulásában. (Múltunk, 2001. 2-3.)
    A spanyol politikai konzervativizmus a XX: században. (Múltunk, 2002. 3-4.)
    A Mediterráneum az európai történelemben. Háttérgondolatok egy megírandó 19–20. századi Mediterráneum-történet elé. (Limes. Tudományos szemle, 2002. 4.)
    A magyar diplomáciai kapcsolatok néhány kényes kérdése Carlos Arcos y Cuadra budapesti spanyol ügyvivő diplomáciai levelezésében. (Világtörténet, 2004)
    Baloldali társadalompolitikai tervek. (Egyenlítő, 2004. 6.)
    A spanyol kormány 1943-as békeközvetítése a magyar diplomáciai iratokban. Madrid–Budapest–Lisszabon. Sáringer Jánossal. (Aetas, 2004. 3-4.)
    A regionalizmus a spanyol történelemben. (Studia Caroliensia, 2005)
    Aminek magától kellene értetődnie. Gondolatok Pritz Pál gondolatairól. (Múltunk, 2006. 3.). Los programos de la Transición. (Acta Scientiarum Socialum. Társadalomtudományi tanulmányok, 2007)
    Az ibériai jelenkor és Európa. (Múltunk, 2007. 1.)
    A chilei és a dél-európai baloldal közti kapcsolat és kölcsönhatás. (Múltunk, 2008. 4.)
    Az antifasizmusról 2009-ben. (Ezredvég, 2009. 5.).; Egy európai középhatalom külpolitikai mozgásterét meghatározó tényezők a XXI. század elején. (Külügyi Szemle, 2010. 3.)
    A második világháború kirobbanásáról folyó vitákhoz. 1–2. (Egyenlítő, 2010. 9–10.)
    Egy különös kapcsolat fordulatos története. A Franco-adminisztráció magyar de jure elismerése. 1936–1938. (Múltunk, 2011. 4.)
    A spanyol polgárháború genézise. (Egyenlítő, 2011. 7-8.)
    Antecedentes, factores y significancia de la rebelión estudantil en Espańa de febrero de 1956. (Öt kontinens, 2013. 2.)
    A spanyol baloldali pártok programjai az 1936. februári választás előtt. (Acta Scientiarum Socialum. Társadalomtudományi tanulmányok, 2015)
    Crisis de sistema(s) y transiciones del fin del siglo XX en las áreas semiperiféricas del mundo. (Acta Universitatos Szegediensis. Acta Hispanica, 2016).

     

    F. m.: írásai a Klió. Történettudományi szemléző folyóiratban: Az Ibériai-félsziget országainak kapcsolatai. 1931–1936. (1994. 2.)
    A spanyol cenzúra Franco idején. (1996. 1.)
    Az argentinok rövid története. (1997. 2.)
    Argentina. Válságország a válságos világban, (1998. 2.)
    A Franco-rendszer első évei Malagában. (1998. 3.)
    Fókuszban Kelet- és Közép-Európa. Tranzitológiai munkák spanyol nyelven. (1998. 3.)
    „Az elrabolt füzetek.” (1999. 2.)
    Röntgenkép a XX. századról. (2000. 3.)
    Franco kelet-közép-európai kapcsolatai. (2001. 3.)
    Zsidók a XX. századi Spanyolországban. (2002. 1.)
    Arditi del popolo. Egy olasz antifasiszta fegyveres szervezet története. (2003. 2.)
    A spanyol köztársasági polgárság történelmi pályarajza. (2004. 3.)
    A spanyol polgárháború: Mozi és propaganda. (2005. 1.)
    Diplomata, történész, újságíró a Köztársaság szolgálatában. Isabel de Palencia élete. (2015. 4.).

     

    F. m.: népszerű és ideológiai írásai, megemlékezései: A proletár internacionalizmusra nevelés időszerű kérdései. Bólyai Imrénével és Veress Judittal. (Pedagógiai Szemle, 1964. 6.)
    A marxizmus-leninizmus egyetemessége és a nemzetközi munkásosztály egységes stratégiája. (Társadalmi Szemle, 1965. 2.)
    A pedagógus értékelő megnyilatkozásai a tanítási óra keretében. Gádorné Donáth Blankával. (Pedagógiai Szemle, 1965. 11.)
    A nemzetközi helyzet és az erőviszonyok alakulása a hatvanas években. (TIT Nemzetközi Tájékoztató, 1969. 2.)
    Március ébredése. (Magyartanítás, 1969. 2.)
    Kortársunk, Lenin. (Magyartanítás, 1970. 3.)
    A Portugál Kommunista Párt és az alkotmány. (Nemzetközi Szemle, 1976. 10.)
    Portugália forradalma. (Budapesti Tömegpolitikai Tájékoztató, 1976. 11.)
    Tankok ellen száz halálon át. (Hadtörténelmi Közlemények, 1977. 1.)
    Spanyolország. A diktatúra válsága – a demokratikus átalakuás perspektívái. (Budapesti Tömegpolitikai Tájékoztató, 1976. 12.)
    Spanyolország 1979 nyarán. (Propagandista, 1979. 5.)
    Zsilák András. H. I. megemlékezése Zs. A. temetésén. (Párttörténeti Közlemények, 1981. 3.)
    Viva La República! (Élet és Tudomány, 1981. 15.)
    Gondolatok a nemzetközi munkásmozgalom-történet oktatásának céljáról, feltételeiről, módszertanáról. Csonka Rózsával. (Propagandista, 1982. 1.)
    „Viva Franco!” (História, 1988. 2-3.)
    Fasizmus Spanyolországban. (Társadalmi Szemle, 1988. 3.)
    Demokrácia – szocializmus – népfront. (Társadalmi Szemle, 1989. 5.)
    Franco. (Rubicon, 2004)
    Térképvázlat a 20. századi spanyol jobboldalról. (Rubicon, 2002. 4-5.)
    A népfront – hetven év távlatából. (Eszmélet, 2006. 4.)
    (Osztály)harcosok Spanyolországban. (Egyenlítő, 2007. 3.)
    Egy régi május 2-a története. (Egyenlítő, 2008. 5.)
    A Sápadtarcú. (Egyenlítő, 2008. 10.)
    Jemnitz János. (Századok, 2014. 6.).

    Irodalom

    Irod.: családi források és műveiről: Kiskorú Stern Goinette, Kati, Mihály, Ferdinánd, Ödön és Miklós pápai illetőségű budapesti lakosok vezetéknevének „Csillag”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1894. okt. 2.)
    Csillag József gyászjelentése. (Az Újság, 1920. márc. 17.)
    Szirmai Rezső: József Attila elmondja versét. [Hirsch Hugóról és József Attiláról.] (Ország-Világ, 1966. 37.)
    Tálas Péter: A Kommunista Internacionálé VII. Kongresszusa. Dokumentumok. Megjelent a KOMINTERN VII. Kongresszusának 50. évfordulójára. Szerk. H. I., Jemnitz János, Székely Gábor. (Párttörténeti Közlemények, 1986. 3.)
    Incze Miklós: H. I.: A Franco-diktatúra születése. A Franco-rendszer keletkezése és a spanyol munkásmozgalom. 1938–1939. (Párttörténeti Közlemények, 1988. 4.)
    Jemnitz János: H. I.: A Franco-diktatúra születése. A Franco-rendszer keletkezése és a spanyol munkásmozgalom. 1938–1939. (Századok, 1990. 3-4.)
    Pankovits József: H. I.: Franco. – Ormos Mária Mussolini. (Múltunk, 2003. 3.)
    H. Szabó Sára: H. I.: Spanyol dilemmák – spanyol megoldások a 19–20. század útvesztőjében. (Acta Scientiarum Socialum. Társadalomtudományi Tanulmányok, 2007)
    Ormos Mária: H. I.: A félperifériától a centrumig. Ibériai tanulmányok a hosszú 19. és a még hosszabb 20. századból. (Századok, 2011. 6.)
    Kovács Dániel: Diktatúrák, izmusok, történeti dilemmák. H. I.: A félperifériától a centrumig. Ibériai tanulmányok a hosszú 19. és a még hosszabb 20. századból. (Szkholion. A DE-BTK HÖK művészeti és szakfolyóirata, 2012. 1.)
    Anderle Ádám: H. I.: A félperifériától a centrumig. Ibériai tanulmányok a hosszú 19. és a még hosszabb 20. századból. (Múltunk, 2012. 3.)
    Simor András: Két könyvről. H. I.: A félperifériától a centrumig. Ibériai tanulmányok a hosszú 19. és a még hosszabb 20. századból. és Krausz Tamás: Vitás kérdések a Szovjetunió és Kelet-Európa XX. századi történetében. (Ezredvég, 2014. 4.)
    Zalai Anita: A spanyol polgárháború – a kutató szemével. Interjú H. I.-nal. (Belvedere Meridionale, 2016. 3.)
    H. I. gyászjelentése. (Népszava, 2018. márc. 1. és márc. 3.)
    Székely Gábor: Búcsú H. I.-tól. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv, 2018)
    Szilágyi Ágnes Judit: Három emlék H. I.-ról. (Eszmélet, 2018).


    Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2004–2009. (Bp., 2005–2008)
    Dél-Európa vonzásában. Tanulmányok Harsányi Iván 70. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Majoros István, Vonyó József. (Pécs, 2000)
    Ünnepi szám Harsányi Iván 75. születésnapjára. Fischer Ferenc: Köszöntő. Vál. bibliográfia H. I. írásaiból. (Kutatási füzetek. 11. Pécs, 2005)
    Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2019)

     

     

    neten:

     

     

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTM2-VCR?lang=hu (Sohn Ferenc születési anyakönyve, 1915)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68MP-2FNF?lang=hu (Csillag Miklós és Kerekes Gizella házassági anyakönyve, 1920)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8TLY-5B3Z?lang=hu (Csillag Ödön halotti anyakönyve, 1941)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6986-FF?lang=hu (Csillag Miklós halotti anyakönyve, 1955)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-V9QQ?lang=hu (Csillag Eugénia halotti anyakönyve, 1967)

     

     

    https://hvg.hu/itthon/20180216_Elhunyt_Harsanyi_Ivan_a_spanyol_tortenelem_elismert_kutatoja (Elhunyt Harsányi Iván, HVG, 2018)

    https://nepszava.hu/tag/harsanyi-ivan (Harsányi Iván halála, Népszava, 2018)

    https://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2018/03/harsanyi_ivan_nekrolog.pdf (Székely Gábor: Harsányi Iván, Nekrológ, Múltunk, 2018)

    https://adminisztracio.pte.hu/hirek/elhunyt_prof_dr_harsanyi_ivan (Fischer Ferenc: Elhunyt dr. Harsányi Iván, Nekrológ, Pécsi Tudományegyetem, 2018)

     

    https://konyvesmagazin.hu/friss/jozsef_attila_eddig_ismeretlen_foto.html (József Attiláról készült, eddig ismeretlen fotó osztottak meg a költő születésnapján. [A képen nem József Attila látható.], 2023)

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM31833

    https://nevpont.hu/palyakep/harsanyi-ivan-88a82

    http://nevpont.hu/view/13247

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/13247

    Megjegyzések

    1. Harsányi Sulyom László, Hirsch Hugó unokája, Harsányi Iván fia 2023-ban közzétett néhány képet az 1934-es könyvnapokról. József Attila ekkor nagyon beteg volt, valószínűleg Hódmezővásárhelyen tartózkodott, valószínűtlennek tűnt, hogy meglátogatta volna a könyvnapi rendezvényeket (a kép a Blaha Lujza téren készült). Bíró Balogh Tamás és Tverdota György meggyőzőnek tűnő bizonyítékokat sorolt fel a képen (nem) látható József Attila ellen.

    2. A vita sajnálatos módon csak a kép eredetiségére terjedt ki. Hirsch Hugó és József Attila azonban (alig) ismerték egymást, ahogy a képen is feltűnt Szirmai Rezső író visszaemlékezéséből is kiderült. Hirsch Hugó könyvügynök volt, aki az 1920-as évek végén irodalmi matinéket rendezett a könyvkötők szakszervezetének budapesti Lövölde téri földszintes helyiségében, s ott találkozhattak egymással. Hirsch Hugó és Szirmai Rezső viszont nagyon is jól ismerték egymást, az amatőr fotós minden bizonnyal a képen is látható, akkor épp valóban Az Est szerkesztőjeként tevékenykedő Szirmai Rezső (talán) meghívásának tett eleget.

    3. Szirmai Rezső kis írásából még az is érdekes, hogy Hirsch Hugó menyasszonya Csillag Böske, „Csillagnénak, a nőmunkásmozgalom egykori vezetőségi tagjának leánya, aki ma valahol rettenetes messzeségben, Dél-Amerikában él, egy oda évtizedekkel ezelőtt kivándorolt híres futballcsillag feleségeként.” Nos a világhírű labdarúgó Sas Ferenc (Sohn Ferenc) volt…

    4. A rokoni kapcsolatok a Csillag család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2026

    Foglalkozások

    agrárközgazdász (10), agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (23), bakteriológus (17), bányamérnök (40), belgyógyász (85), bencés szerzetes (33), bibliográfus (24), biofizikus (12), biokémikus (42), biológus (200), birkózó (10), bíró (17), bőrgyógyász (20), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (92), egészségpolitikus (10), egyházi író (23), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (14), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (17), filológus (59), filozófus (81), fizikus (119), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (110), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (14), geofizikus (16), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (169), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (26), ifjúsági író (12), immunológus (15), informatikus (14), iparművész (20), író (1019), irodalomtörténész (286), jezsuita szerzetes (11), jogász (341), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (190), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (190), könyvtáros (75), közgazdász (193), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (40), levéltáros (91), matematikus (101), mérnök (726), meteorológus (14), mezőgazda (131), mezőgazdasági mérnök (109), mikológus (12), mikrobiológus (28),


    © Névpont, 2026. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu