Retteghy Margit, kisbudaki és rettegi

Született: 1883. január 22. Magyarpalatka, Kolozs vármegye
Meghalt: 1973. március 16. Budapest
Temetés: 1973. március 29. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr

Család

Nagyszülei: [id.] Retteghy/Rettegi László (1807–1873. febr. Mikor?, Kolozsvár Kolozs vm.) Kolozs vármegye alispánja, magyarnagysombori Zombori Klára (= Sombori Klára, †1890); [id.] vajasdi Ajtay Péter (1825?–1907. jún. 2. Kolozsvár,) nagybirtokos, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag és Ágotha Eszter.

Szülei: [id.] Retteghy Béla (1853. Kolozsvár) földbirtokos, Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, Ajtay Emma. Elvált.

[id.] Retteghy Béla 2. felesége: domáldi és szászújfalusi Felszeghy Irma.

[id.] Retteghy Béla testvérei: Retteghy Kálmán (1849. Kolozsvár–1863. máj. 31. Kolozsvár), [ifj.] Retteghy László (1850. márc. 5. Kolozsvár), Retteghy Gyula (1851. máj. 6. Kolozsvár–1880. márc. 7. Szamosfalva, Kolozs vm. Temetés: 1880. márc. 9. Magyarpalatka, Családi Sírbolt).

Retteghy Gyula felesége: árapataki és vingárdi Geréb Mária (1851?–1903. ápr. 21. Mezőméhes, Torda-Aranyos vm. Temetés: 1903. ápr. 23. Mezőméhes, Családi Sírbolt). Gyermekük: Retteghy Ilona és [legifj.] Retteghy László.

Ajtay Emma testvérei: [id.] Ajtay Géza (1859–1910. aug. 3. Meződomb, Kolozs vm. Temetés: 1910. aug. 5. Meződomb) földbirtokos, [id.] Ajtay Gyula (1864?–1918. nov. 20. Kolozsvár. Temetés: 1918. nov. 23. Kolozsvár, Római Katolikus temető) földbirtokos, Kolozs vármegye tb. főszolgabírója és [id.] balogfalvi Czóbel Béláné, dr. Winkler Jenőné, majd kaposmérei Mérey Árpádné [id.] Ajtay Jolán (1873?–1942. nov. 2. Bp. Temetés: 1942. nov. 5. Székesfehérvár, Református Temető).

Ajtay Emma volt a legidősebb, [id.] Ajtay Jolán a legfiatalabb gyermek.

[id.] Ajtay Géza fia: Ajtay Miklós; Robban, Randolph; Monostori Miklós (1899. jan. 26. Mezőszengyel, Torda-Aranyos vm.–1987. jún. 10. Párizs, Franciaország): újságíró, író, esztéta. Testvére: [ifj.] Retteghy Béla (1885. Magyarpalatka).

[ifj.] Retteghy Béla felesége: göcsi Nagy Vilma (1888–1917. nov. 7. Magyarpalatka. Temetés: 1917. nov. 9. Mocs, Családi Sírbolt); göcsi Nagy Elek (†1912. máj. 3. Mocs. Temetés: 1912. máj. 5. Mocs, Családi Sírbolt) földbirtokos, református presbiter, Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsági tagja és Ajtay Etelka (†1932. máj. Mikor? Mocs) leánya.

Ajtay Etelka [id.] Ajtay Géza leánya, Ajtay Miklós testvére volt.

Férje: dr. Winkler Jenő (1877. ápr. 27. Debrecen, Hajdú vm.–1943. okt. 17. Debrecen. Temetés: 1943. okt. 19. Debrecen, Köztemető, Református Temető) fogorvos, rendelőintézeti főorvos; dr. Winkler/Vinkler Frigyes (†1893. szept. 23. Kolozsvár) Kolozs vármegye tb. főorvosa, mócsi járási tiszti orvos és Juszti/Justi Amália fia. Elvált.

Winkler Jenő 1. felesége: [id.] Ajtay Jolán (1873?–1942. nov. 2. Bp. Temetés: 1942. nov. 5. Székesfehérvár, Református Temető), Ajtay Emma testvére volt.

Winkler Jenő mind Ajtay Jolántól, mind Retteghy Margittól elvált.

Ajtay Jolán és Winkler Jenő gyermeke, leánya: Szilágyi Imréné, majd Szirányi Tiborné Winkler Judit (1902. jan. 31. Debrecen–1963. okt. 3. Eger, Heves vm. Temetés: 1963. okt. 6. Hatvan). Winkler Judit 1. férje: dr. Szilágyi Imre (1881. aug. 17. Debrecen–1935. júl. 5. Bp.) jogász, ügyvéd, magyar kir. járási végrehajtó; Szilágyi Imre (1855–1919) és Balkó Piroska (1859–1932) fia. Özvegy.

Retteghy Margit és Winkler Jenő gyermeke, fia: [legifj.] Winkler Jenő (1919. jan. 1. Debrecen).

Iskola

A kolozsvári állami felsőbb leányiskolában tanult (1893–1898), majd uo. kereskedelmi tanfolyamot végzett (1899), a kolozsvári zenei konzervatórium magánének tanszakán tanult tovább (Geiger Ottó tanítványaként, 1905–1907).

Színi tanulmányait Szerémy Zoltán magán-színiiskolájában végezte (1907–1910).

Életút

Az aradi társulat (1910–1911), a budapesti Vígszínház (1911–1912), Palágyi Lajos miskolci-egri (1912–1913), Erdélyi Miklós nagyváradi (1913–1914), Sebestyén Géza buda–temesvári (1915–1916), majd Mezei Béla debreceni társulatának tagja (1916–1917), egyúttal alkalmanként Aradon, Nagyváradon Temesvárott és Miskolcon is fellépett (1910–1917).

Retteghy Margit szépírónak készült, első írásai, elbeszélései és publicisztikái a Felsőmagyarország c. napilapban (1902-től) és Richtzeit Arthur A fáklya c. kolozsvári hetilapjában (1906-tól) jelentek meg. Színészi pályáját a kolozsvári Nemzeti Színházban kezdte mint amatőr színjátszó (az EMKE jelmezes bálján a Régi Erdélyi Lakadalom [!] c. korhű életkép szereplőjeként, 1901. febr. 18-án). Az első valódi premierje Geiger Albert Bianka c. vígoperája bemutatója volt (ahol a zeneszerző tizennégy tanítványa egyikeként debütált, 1905. márc. 6-án). Valószínűleg 1911-ben, színészi tanulmányainak befejezése után szerződött a Vígszínházhoz, 1912-től 1918-ig pedig különböző vidéki társulatoknál szerepelt. A Vígszínházban első szerepe Molnár Ferenc A testőr c. vígjátékában volt, az 1911. jún.-i premierről a kortárs színikritikusok elismerően írtak, jóllehet megjegyezték, a színésznő szerepét ezúttal egy „intelligens műkedvelő úrileány” alakította. A kedvező kritikák ellenére sem hosszabbították meg a szerződését, rövid pályafutása alatt minden évben sikertelenül próbálkozott budapesti színházaknál. Egyetlen filmszerepét Gárdonyi Géza novellájából készült „mozgóképdráma” (Ali rózsáskertje, 1913; a forgatókönyvet írta és a filmet rendezte Damó Oszkár) női főszereplőjeként alakította. Színházi pályafutása a korabeli lapok alapján 1917-ig követhető nyomon, utána egy rövid ideig a debreceni Színházi Figaro (1917–1918) c. lapot szerkesztette. Egyes források szerint ismét megpróbálkozott az irodalommal, más adatok szerint szobrászként alkotott. Válása után életpályája tragikus fordulatot vehetett: kolozsvári lapokban sorra adta fel apróhirdetéseit, hogy felsőbb leányiskolai és kereskedelmi tanulmányainak megfelelően állást találjon. Élete utolsó éveiben Budapesten, az Ódry Árpád Színészotthonban élt, ott is hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az Erdélyi Irodalmi Társaság vendég tagja (1906-tól).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2026