Harsányi László

Született: 1897. május 2. Hajdúdorog, Hajdú vármegye
Meghalt: 1981. február 1. Budapest
Temetés: 1981. február 4. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr, Izraelita Temető

Család

Dédszülei, anyai: Hartstein József (1811. Hajdúdorog, Hajdú kerület–1872. febr. 26. Bécs, Ausztria), Schlesinger Anna „Netti” (1816. Tokaj, Zemplén vm.–1894. nov. 26. Hajdúdorog, Hajdú vm.); Meisels Mózes (1811–1899. jún. 25. Hol?) ungvári vaskereskedő, Hartstein Amália (= Hartstein, Máli).

 

Hartstein József testvére: Hartstein Lipót (1825. Hajdúdorog–1892. márc. 13. Hajdúdorog).

 

Hartstein Lipót és Popper Amália leánya: Hartstein Eszter (= Hartstein Ernesztin, 1859. Hajdúdorog–1939. Bp.).

 

Hartstein Eszter férje: Sugár Mór Marcell (1856. Munkács, Bereg vm.–1913. okt. 1. Bp.) gyógyszerész.

 

Gyermekük, leányuk: Sugár Olga Janka (1891. nov. 3. Hajdúdorog–1952. jan. 15. Debrecen), Gillemot Ferenc (1875. szept. 11. Bp.–1916. nov. 9. Petrozsény, Hunyad vm.) labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya felesége.

 

Sugár Olga testvére: Sugár Edith (1885. dec. 13. Balassagyarmat, Nógrád vm.), Harsády József (1878. szept. 15. Lepsény, Veszprém vm.–1942. ápr. 8. Bp.) válogatott labdarúgó felesége és Sugár István (†1915. aug. Hol?) atléta, labdarúgó, az NSC kapusa, majd a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) titkára. Sugár István az olasz fronton hősi halált halt.

 

Sugár Olga 2. férje: dr. Schweitzer Brunó (1889. júl. 23. Spicic Bukovica, Verőce vm.–1964. dec. 29. Bp. Temetés, búcsúztatás: 1965. jan. 9. Farkasrét) jogász, honvédtiszt, Schweitzer Károly és Steinzel Regina fia.

 

Meisels Mózes 2. felesége: Sichermann Katalin (†1902. jan. 3. Ungvár. Temetés: 1902. jan. 5. Ungvár, Izraelita Sírkert).

 

 

Nagyszülei: apai: Herz Náthán (= Hercz Leopold), Stern Matild;

 

anyai: Harsányi Gábor (= Hartstein Gábor, 1834?–1892. jan. 17. Hajdúdorog), Meisels Franciska (= Meisels Fáni, 1838. Munkács–1898. márc. 12. Hajdúdorog. Temetés: 1898. márc. 13. Hajdúdorog, Izraelita Sírkert).

 

Harsányi Gábor testvére: Harsányi Dezső (= 1881-ig Hartstein Dávid, 1846. Hajdúdorog–1908. jan. 13. Dunavecse, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) kereskedő.

 

Harsányi Dezső és Báder Katalin fiai: Harsányi Károly (1881. ápr. 28. Hajdúdorog–1954. nov. 8. Bp.) gyógyszerész és dr. Harsányi Miksa (1883. febr. 8. Hajdúdorog–1962. márc. 27. Bp.) jogász, ügyvéd.

 

Harsányi Károly fia: Harsányi János (= Harsányi, John Charles 1920. máj. 29. Bp.–2000. aug. 9. Berkeley, Kalifornia, Egyesült Államok) közgazdász, Nobel-díjas (= Közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1994).

 

Harsányi Miksa fia: Harsányi Kálmán (1927. aug. 25. Bp.–2005. márc. 7. Bp.): vegyészmérnök, feltaláló, a kémiai tudományok kandidátusa (1959), Gábor Dénes-díjas (1996).

 

Szülei: Hercz Jakab (1851. febr. 8. Tállya, Zemplén vm.–1941. ápr. 5. Hajdúdorog) földbérlő, Hajdú és Zemplén vármegyék egykori törvényhatósági bizottsági tagja, a Hajdúdorogi Részvény-takarékpénztár igazgatósági tagja, Harsányi Matild (= Harsányi Tilda, 1861. júl. 1. Hajdúdorog–1899. máj. 7. Hajdúdorog. Temetés: 1899. máj. 9. Hajdúdorog, Izraelita Sírkert).

Harsányi Matild gyermekszülésben vesztette életét, az újszülött leánya, Hercz Matild ezért az ő nevét vette fel. Özvegy.

 

Hercz Jakab 2. felesége: 1901–1941: Harsányi Nina (= Harsányi Anna, 1871. máj. Mikor? Hajdúdorog–1944. júl. 15. Auschwitz).

Harsányi Matild és Harsányi Nina testvérek voltak, Harsányi Nina volt Harsányi László nevelőanyja.

 

Harsányi Nina 1. férje: 1896–1899: Held Miklós (1866. dec. 23. Nagyvárad, Bihar vm.); Held Ignác és Mendel Betti fia. Elvált.

 

Harsányi Matild és Harsányi Nina további testvérei: Harsányi Aladár (1858. Hajdúdorog–1895. nov. 2. Hajdúdorog) földbérlő, Harsányi Károly (1863. Hajdúdorog–1939. okt. 28. Debrecen. Temetés: 1939. nov. 1. Debrecen, Izraelita Temető) kisbirtokos, Hajdú vm. törvényhatósági bizottsági tagja, Harsányi Lajos (1865. ápr. 28. Hajdúdorog) gyógyszerész és Harsányi József (1875. dec. 20. Téglás, Hajdú vm.–1926. márc. 29. Debrecen) földbirtokos, majd ügynök.

 

 

Testvérei: Gál Ignácné, majd Neumann Józsefné Hercz Ilona (1890. szept. 25. Tállya–1972. dec. 16. Bp.), Hercz Gábor (1892. márc. 22. Balkány, Szabolcs vm.–1933. aug. 1. Bp. Temetés: 1933. aug. 3. Hol?) gyógyszerész, Bíró Árminné, majd Weiszgláz Árminné Hercz Mária (1895. szept. 27. Hajdúdorog) és Weisz Vilmosné Hercz Matild (1899. máj. 7. Hajdúdorog–1944. júl. 15. Auschwitz).

 

Hercz Gábor a tiszafüredi Reménység (1921–1928), majd a csepeli Angyal Gyógyszertár tulajdonosa (1928–1933) és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Budapest-vidéki Kerületének elnöke volt.

 

Felesége: Kaufmann Erzsébet (1905. jún. 29. Tiszakóród, Szatmár vm.); Kaufmann József és Lebovits Antónia leánya.

Iskola

A hajdúnánási református gimnáziumban éretts. (Hercz László néven, 1914), a debreceni tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (Hercz László néven, 1920?).

Életút

Az I. világháború idején a 39. gyalog ezred tagjaként az olasz fronton szolgált (1914–1918), leszerelése után befejezte jogi tanulmányait, 1919-től önállóan gazdálkodott 300 kh-as birtokán (önéletrajza szerint földbérlő volt Hajdúdorogon, 1920-as évektől az első zsidótörvényig, 1938-ig). A Magyar Állami Szénbányák Mezőgazdasági Osztályának vezetője (1946–1948), a Csille Bányászellátó Nemzeti Vállalat és jogutódjai alapító vezérigazgató-helyettese (1948–1949), a Mezőgazdasági Szeszipari Tröszt mezőgazdasági osztálya és jogutódjai vezetője (1950–1957).

A két világháború között Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsági tagja és községi és járási mezőgazda bizottsági tag (1934–1942, a zsidótörvények miatt lemondatták).

A Hajdú Vármegyei Részvény-takarékpénztár felügyelőbizottsági tagja.

A hajdúdorogi izraelita hitközség elnöke (1934–1944), majd a Zsidó Tanács elnöke (1944), behívták munkaszolgálatra, majd Mauthausenbe hurcolták (1944–1945). A Budapesti Izraelita Hitközség (BIH) elöljáró-helyettese és választmányi tagja (1958–1971); közben Bródy Ernő halála után mb. elnöke (1961), a BIH alelnöke (1971–1981).

A Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) intézőbizottsági tagja (1959–1981) és alelnöke (1971–1981).

Harsányi László felmenői, a Hertz/Herz és a Hartstein család tagjai a 19. század elején telepedtek le Hajdúdorogon. Harsányi László szépapja (valószínűleg ükapja) már 1820-ban a Hajdú Kerület (= a hajdú városok autonóm közigazgatási egysége) ún. zsidóbírója (Judenrichter) volt. A Judenrichter volt a helyi hitközség világi vezetője, aki képviselte a zsidó lakosságot a Hajdú Kerület vezetése felé, egyúttal döntési joga volt (a zsidó jog, a bét din szellemében) a hitközségen belüli kisebb-nagyobb peres ügyekben. A Judenrichter személyét a zsidó közösség választotta ki, de a Hajdú Kerület főkapitánya és a magisztrátus hagyta jóvá. Ez a pozíció is azt bizonyította, hogy a család tagjai már a 19. század elején meghatározó szerepet játszottak a helyi közéletben, sőt a keresztény városi vezetés szemében is. A Hajdú Kerület városaiban a helyi zsidó családok kezdetben nem birtokolhattak szabadon földet, idővel azonban a Hajdú Kerület vezetése a megbízható, tőkeerős helyi kereskedőknek már az 1850-es–1860-as évektől engedélyeztek hosszabb távú bérleteket vagy rájuk bízták a városi zálogbirtokok kezelést. Harsányi László édesapja, Hercz Jakab már földbérlő, Hajdú és Zemplén vármegyék egykori törvényhatósági bizottsági tagja volt. Hajdúdorog északi részén, a Tokaji út bal oldalán található határrészt a családról nevezték el Hercz földjének és közvetlen közelében helyezkedett el a szintén ismert Hercz-tanya (amelyeket a család földbérlő tagjairól neveztek el…)

 

Hercz Jakab felesége, Hercz László édesanyja, irodalombarát, rendkívüli művelt nő volt, akit leánykorában körülrajongott kései hódolatával gr. Teleki Sándor (1821–1892), Petőfi Sándor barátja, Garibaldi ezredese (akinek koltói kastélyában Petőfi a mézesheteit töltötte). Teleki Sándor történeti értékű leveleit, dedikált könyveit és néhány egyéb személyes tárgyát Harsányi László haláláig megőrizte, első előadásait is Teleki Sándorról tartotta, még fiatal joghallgató korában. Hercz Jakab legkisebb leánya születésekor vesztette el feleségét, Harsányi Matildot (azaz 1899. máj. 7-e egyúttal Hercz Matild születésének időpontja is, Hercz László ekkor kétéves volt…). Néhány évvel később Hercz Jakab feleségül vette Harsányi Annát, felesége testvérét; a családban csak Nina becenévre hallgató nevelőanyját több családtagjával együtt Auschwitzban ölték meg.

 

dr. Hercz László jogi tanulmányai befejezése után közpályára kívánt lépni, ám ezt az akkori faji törvények szinte lehetetlenné tették: folytatta a családi hagyományokat, földbérlő lett, ill. önállóan gazdálkodott. 1934-től bekapcsolódott Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsági munkájába, s még ebben az évben a helyi izraelita hitközség vezetőjévé is megválasztották. dr. Hercz László az ország német megszállása után a gettóba zárt közösség vezetője, a Zsidó Tanács elnöke lett. A hajdúdorogi gettó a főtér északkeleti sarkától észak felé indulóan, a Jackovics Mihály utcán a zsinagógáig tartott. Erre a kicsiny területre szorult nemcsak a helyi zsidóság, de a hajdúszováti hitsorsosak is. Dr. Hercz László csak néhány hónapig vezethette a Zsidó Tanácsot: munkaszolgálatos századparancsnokként szolgálatra hívták. Nemsokára az összegyűjtött zsidókat a debreceni téglagyárba hurcolták, majd innen több csoportba Németországba indították őket (az egyik szerelvény végállomása Auschwitz volt…)

 

dr. Hercz László túlélte a holokausztot, családjának azonban igen sok tagja az auschwitzi koncentrációs táborban vesztett életét (nevelőanyja emlékére 1947-ben vette fel a Harsányi nevet [1946-ban még dr. Hercz László néven vett részt a Hajdú vármegyei, ill. a debreceni nemzeti bizottság munkájában])! Harsányi László 1945-től 1957-ig állami hivatalnokként dolgozott, nyugdíjba vonulása után azonban szinte kizárólag a magyarországi vidéki zsidóság sorsával foglalkozott. Hitközségi tisztviselőként kezdetben a vidéki hitközségek létszámát és helyi problémáit mérte fel, majd szisztematikusan el kezdte gyűjteni a hajdúvárosok, Debrecen, a többi tiszántúli, végül a kőszegi hit- és sorsközösségek történeti adatait. Munkái a modern zsidó helytörténet klasszikus kötetei, monumentális levéltári forrásokat feltáró adatbázisai. Tevékenységét az Országos Rabbiképző Intézet Morenu-címmel ismerte el. A Morenu-elismerés nem egy klasszikus, világi értelemben vett állami kitüntetés, hanem a hagyományos zsidó vallástudomány legmagasabb szintű tkp. akadémiai-teológiai címe, olyan tudósok vehetik át, akik a rabbivá avatással egyenértékű szöveg- és forrásismerettel rendelkeznek (Harsányi László jogi doktor volt és nem hivatásos kutatóként foglalkozott a magyarországi zsidóság történetével).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1977).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2026