Bernát István, 1908-tól korláti
politikus
Született: 1854. július 3. Rimaszombat, Gömör és Kishont vármegye
Meghalt: 1942. január 19. Budapest
Család
Sz: Bernát József gyógyszerész, Szügyi Terézia, Szügyi Gábor polgármester leánya.
Iskola
Középiskoláit Rimaszombatban, Pozsonyban és Budapesten végezte, a bp.-i Lónyay utcai református gimnáziumban éretts. (1872), a bp.-i tudományegyetemen jog- és államtud. doktori okl. szerzett (1877); közben a bécsi egyetemen is tanult (1874–1875), majd közgazdasági ismereteit Nyugat-Európában és az USA-ban egészítette ki (1882–1884). Az MTA tagja (l.: 1906. márc. 23.; r.: 1927. máj. 5.).
Életút
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fogalmazója (1877–1888), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) az iparostanonc-iskolák felügyelője (1888–1892). A Magyar Gazdaszövetség alapító tagja (1896), ügyvezető igazgatója (1896–1902), igazgatója (1902–1927), elnöke (1927-től). Alkotmánypárti programmal országgyűlési képviselő (Rimaszombati választókerület, 1906–1910). A bp.-i tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Kar első dékánja és az agrárpolitika ny. r. tanára (1920–1925), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke (1924–1942). Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként a Felsőház tagja (1927–1935).
Az 1880-as évek második felében került kapcsolatba az akkor indult szövetkezeti mozgalommal, 1892-ben pedig – miután sikertelenül indult az országgyűlési választásokon – kilépett az állami szolgálatból, és végleg csatlakozott mozgalmukhoz. 1894- ben – többek között – gr. Károlyi Sándorral – megalapította a Hangya Szövetkezetet, majd 1896-ban a Magyar Gazdaszövetséget. A Magyar Gazdaszövetség 1904. évi nagygyűlésén kezdeményezte a falusi gazdaszövetségek, ill. gazdakörök megalakítását. A gazdakörök később országszerte a paraszti művelődés és politizálgatás egyik fontos helyi fórumává váltak, számuk négy év alatt félezerre, tagjaik száma félmillióra emelkedett. Országgyűlési képviselőként ő készítette elő és terjesztette be a gazdák és a külső cselédek jogviszonyát (1907: XLIV. tc.), a kivándorlást szabályozó törvényjavaslatokat (1908: IV. tc.), valamint az első mezőgazdasági kamarai törvénytervezetet (1909).
Emlékezet
Budapesten a Hegyvidéken (XII. ker.) élt; 1890-ben vásárolta meg Heidrich Ferenc csokoládégyárostól a híres Óra-villát (a villát 1842-ben építették, s nevét a timpanonban elhelyezett óráról kapta). Harmincéves írói jubileuma alkalmából az agrár- és a szövetkezeti mozgalmak 1 millió koronát adtak össze egy Bernát István Kollégium céljaira (az önálló közgazdaság-tudományi karon, 1921. jan.). Halála után Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette el mellszobrát (a bp.-i Boráros téri Hangya Központban helyezték el, 1942; a II. vh. után a Szépművészeti Múzeumba, majd az MNG-be került, utóbb a Földművelésügyi Minisztériumnak kölcsönözték ki, mint ismeretlen férfiszobrot).
Elismertség
A Magyar Mezőgazdászok Szövetkezete (1891-től), a Hazai Szövetkezetek Központi Hitelszövetkezete igazgatósági tagja (1894- től). A Hangya Szövetkezet alapító tagja (1894-től), igazgatósági tagja (1898-tól) és elnöke (1939–1942). Az Országos Központi Hitelszövetkezet felügyelőbizottsági (1898), majd igazgatósági tagja (1899-től). A Kálvin Szövetség elnöke (1908–1942).
Szerkesztés
A Szövetkezés (1889–1901), a Magyar Gazdák Szemléje (1896–1924) és az Időszaki Értesítések szerkesztője (1915-től), az első agrárius politikai napilap, a Hazánk felelős szerkesztője (1893–1894), majd főszerkesztője, a Köztelek belső munkatársa (1892- től).
Főbb művei
F. m.: Búzánk és lisztünk kivitele szemben a külföld versenyével. (Mezőgazdasági Szemle, 1884)
Birtokjog és birtokviszonyok Nagybritanniában és Írországban. (Bp., 1885)
Jelentés a földművelődési miniszterhez a Nagybritanniában és az északamerikai Egyesült Államokban tett útról. (Bp., 1885)
Észak-Amerika. Közgazdasági és társadalmi vázlatok. (Bp., 1886)
Franciaország mezőgazdasága a nagy forradalom óta. (Bp., 1886)
A vagyonmegoszlás az újabb magyar társadalomban. (Bp., 1888)
A vasárnapi munkaszünet. (Bp., 1891)
Gazdasági szövetkezés hazánkban. (Bp., 1891)
A szövetkezés jövőjéről. (Bp., 1891)
Iparosaink szövetkezése. (Bp., 1892)
Az iparostanonciskolák állapotáról szóló jelentés a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. (Bp., 1892)
Nyolcórai munkaidő. (Bp., 1892)
A takarékosság örömei. (Bp., 1892)
Kisiparunk jövőjéről. (Bp., 1893)
A szövetkezeti törvény reformja. (Bp., 1893)
Változások küszöbén. Szociálpolitikai tanulmányok. (Bp., 1893)
A búza ára, az árcsökkentés igazi okai és az orvoslás módja. (Bp., 1894)
A kisiparról. (Bp., 1895)
A zálogba tett Magyarország. (Bp., 1895; németül: 1896)
Az árak hanyatlása és a szövetkezés. (Bp., 1896; franciául és németül is)
Búza és papiros-búza. A határidő üzletek és a búza ára. (Bp., 1896)
A magyar agrártörekvések célja és jogosultsága. (Bp., 1896)
Frázis nélkül. Nyílt szó a gazdákhoz a kiegyezés kérdéséről. (Bp., 1898)
Gazdasági decentralisatio (Magyar Gazdák Szemle, 1899)
Római latifundiumok. (Bp., 1901)
A kisbirtok hitele. (Bp., 1902)
Osztrák agráriusok. (Bp., 1902)
A szövetkezés gazdasági, erkölcsi és politikai tekintetben. (Bp., 1902)
Az agrártörekvések jövője. (Bp., 1903; németül is)
Agrárpolitika. (Magyar Gazdák Szemléje, 1903)
Gazdasági élet és vallás. (Magyar Gazdák Szemléje, 1904)
Az egyház szociális feladatai. (Protestáns Szemle, 1904)
A magyar demokrácia múltja, jelene és jövője. (Bp., 1904)
A magyar földbirtok tehermentesítése. (Bp., 1905)
Szocialista programmok. Ismertetés és bírálat. (Bp., 1906)
A cremonai kongresszus. (Bp., 1907)
Földvásárlás és szövetkezeti bérletek. (Magyar Gazdák Szemléje, 1907)
A népesedés problémája. (Bp., 1907)
Szabadság, egyenlőség vagy halál! (Bp., 1907)
A tudományos szocializmus csődjéről. (Bp., 1907)
A földbirtok- megoszlásról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1908. jan. 13.; Akadémiai Értesítő, 1908)
Franczia állapotok. (Bp., 1908)
Törvényjavaslat a mezőgazdasági kamarákról. Rubinek Gyulával. (Bp., 1908)
Keresztyén lélek. (Magyar Gazdák Szemléje, 1909)
A koalíczió tervei és alkotásai. 1906–1909. Papharaszti álnéven. (Bp., 1909)
Szabadság és gazdagulás (Magyar Gazdák Szemléje, 1909)
A mai Magyarország és az általános választójog. (Bp., 1910)
A munka eredménye. (Magyar Gazdák Szemléje, 1910)
A jobb jövő felé. (Bp., 1911)
Keresztyénség és haladás. (Bp., 1911)
A nemzeti erő forrása. (Bp., 1911)
A szocialisták agrárpolitikája. (Bp., 1911)
Új földtehermentesítés. (Bp., 1911)
Agrárius törekvések. Múlt, jelen és jövő. (Bp., 1912)
Az általános választójog eredményei. (Bp., 1912)
Vallás és modern haladás. (Bp., 1912)
A demokratia védelme. (Bp., 1913)
Lloyd George birtokpolitikája. (Bp., 1914)
A népesedés problémája. (Magyar Gazdák Szemléje, 1914)
Az igazi élet felé. (Bp., 1915)
Románia vámpolitikája. (Magyar Gazdák Szemléje, 1915)
A forradalmi Oroszország agrárpolitikája. (Magyar Gazdák Szemléje, 1918)
Oroszország bukása. (Magyar Gazdák Szemléje, 1918)
Oroszország búzatermése. (Magyar Gazdák Szemléje, 1918)
Háború és demokrácia. Előadások. (Debrecen, 1919)
Búza és arany. (Magyar Gazdák Szemléje, 1920)
A földkérdés megoldása. (Bp., 1922)
Elválók és öngyilkosok. (Bp., 1927)
Gazdasági imperializmus. (Budapesti Szemle, 1927)
Tanulmányok az agrárpolitika és a magyar agrármozgalom köréből. (Bp., 1927)
Vallás és szociáldemokrácia. (Protestáns Szemle, 1927)
A szociáldemokrácia újabb fejlődése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1928. ápr. 16.; Budapesti Szemle, 1928)
L’harmonie de la vie économique et le problème agraire. (H. n., 1930)
Altruizmus. Szózat a papsághoz. (Bp., 1931)
A falu villamosítása. (Bp., 1931)
Századunk uralkodó eszméi. (Magyar Gazdák Szemléje, 1931)
Az ír szabad állam és Sir Horace Plunkett. (Budapesti Szemle, 1932)
Két optimista apostol. Sir Oliver Lodge és Sadhu Sundar Singh. (Protestáns Szemle, 1932)
Kálvin és a kapitalizmus. (Bp., 1934)
Küzdelmek és eredmények. Életrajz és emlékbeszédek. (Protestáns Szemle, 1936)
A hit diadala felé. (Protestáns Szemle, 1937)
Szétfoszló demokráciák. (Bp., 1939)
ford.: Bagehot, Walter: Lombardstreet vagy az angol pénzpiac. (Bp., 1882)
Holyoake, George Jacob: Segíts magadon és Isten is megsegít. (Bp., 1891).
Irodalom
Irod.: Emlékkönyv B. I. agrárpolitikai munkásságának negyvenedik évfordulója alkalmából. Szerk. Ihrig Kósz Károly. (Bp., 1935)
Gesztelyi Nagy László: B. I emlékezete. (Bp., 1944)
Czettler Jenő: Mezőgazdaság és szociális kérdés. Tanulmánok és parlamenti beszédek. (Bp., 1995)
A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Szerk. Gunst Péter. (Bp., 1998)
Kérész Gyula: Gyerekszemmel az Óra-villáról. (Hegyvidék, 2004. jún. 2.)
B. I. (fvm.hu, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
