Besnyő Miklós
pedagógus, történész
1944-ig Bezsák
Született: 1911. november 28. Budapest
Meghalt: 1985. április 10. Budapest
Iskola
A bp.-i IV. kerületi községi reáliskolában éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–földrajz szakos tanári okl. (1935) és bölcsészdoktori okl. (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kereskedelmi iskolai tanári okl. szerzett (1937). Tanulmányai idején a krakkói levéltárban csereösztöndíjas (1933–1934), majd belföldi ösztöndíjasként levéltári kutatásokat folytatott (1935–1936).
Életút
A pestszentlőrinci felső kereskedelmi iskola (1937–1938), a kassai kereskedelmi középiskola r. tanára (1938–1944). A bp.-i XIII. kerületi Szende Pál Kereskedelmi Középiskola r. tanára (1945–1949), a bp.-i középiskolák általános tanulmányi felügyelője, az Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskola tanára, egyúttal az Ida utcai Május 1. szakérettségis tanfolyam tanulmányi vezetője is (1949– 1951). A Közoktatásügyi Minisztérium szakérettségis tanfolyamainak történelem–földrajz szakos országos felügyelője (1951–1953), az ELTE Történettudományi Karán a történelemtanítás módszertanának előadó tanára (1953), a bp.-i II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola főelőadó-tanára (1953-1958). A bp.-i Fazekas Mihály Gyakorló Általános Gimnázium vezetőtanára (1958–1967), súlyos betegsége miatt leszázalékolták (1967).
Pályafutását középkorkutatóként kezdte, oklevéltani dolgozatokat közölt. Később érdeklődése pedagógiai módszertani kérdések felé fordult, a történelemtanítás új, módszertani segédkönyveinek és tanterveinek kidolgozója. Számos népszerű középiskolai történelem- és földrajztankönyv, ill. szöveggyűjtemény szerzője és szerkesztője (történelmi olvasókönyvét húsz éven át használták az általános iskolákban). Élete végén több cikket írt a magyarországi cigányság oktatásának problémáiról, elsők között hívta fel a figyelmet a hátrányos helyzetben lévő rétegeknél az analfabetizmus újrajelentkezésére.
Főbb művei
F. m.: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh okleveles gyakorlattal. Egy. doktori értek. is. (Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Bp., 1938; külön: Pécs, 1939)
N. Kiss István–Zsigmond Pál: Gazdaságtörténet a kereskedelmi középiskolák I. osztálya számára. Átd. (Bp., 1948)
Földrajz a közgazdasági technikumok számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1952)
Földrajz az óvónőképzők számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1953)
Földrajz a szakközépiskolák számára. Koch Ferenccel. (Bp., 1953; 6. kiad. 1956)
Földrajz a tanítóképzők II. osztálya számára. (Bp., 1954)
A köznevelés alakulása Csehszlovákiában az 1960-as reform után. (Magyar Pedagógia, 1962)
A történelemtanítás reformja Lengyelországban. (Századok, 1963)
Az iskolatípusok problémájáról. (Pedagógiai Szemle, 1966)
Történetek a középkorból. Történelmi olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára. (Történelmi olvasókönyv az általános iskolák számára. 2. Bp., 1968; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1973; 4. kiad. 1975; 6. kiad. 1977; átd. kiad. 1982; 2. átd. kiad. 1983; 3. átd. kiad. 1984; 4. átd. kiad. 1985; 5. átd. kiad. 1986; 6. átd. kiad. 1987; 7. átd. kiad. 1988; 8. átd. kiad. 1989)
A cigányfiatalság problémái az általános iskolában. – A társadalmilag passzív gyermek. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A struktúra és a modell fogalma a didaktikában. (Pedagógiai Szemle, 1970)
A szemiotechnika didaktikai problémái. (Pedagógiai Szemle, 1971)
A projektrometriáról. – Analfabetizmus a cigánytársadalomban. (Pedagógiai Szemle, 1972)
A lengyel oktatási-nevelési rendszer helyzete és fejlődésének távlatai. (Magyar Pedagógia, 1977)
A csehszlovák oktatásügy új szervezete. (Magyar Pedagógia, 1978)
ford.: Suchodolski, Bogdan: A jövőnek nevelünk. (A szocialista pedagógia könyvtára. Bp., 1964)
Gondolkodásra nevelés a történelemtanításban. Válogatás a szocialista országok metodikai irodalmából. Szerk. Szebenyi Péter. Ford. Dürr Bélával, Waczulik Margittal. Bp., 1975).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
