Bíró Vencel
történész, piarista szerzetes, római katolikus pap
1899-ig Schemitz
Született: 1885. augusztus 5. Vértessomló, Komárom vármegye
Meghalt: 1962. december 2. Kolozsvár
Iskola
Középiskoláit Tatán és Rózsahegyen végezte. Belépett a piarista rendbe (1900); a kolozsvári Kalazantinumban és az egyetemen tanult (1904–1908), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori és tanári okl. szerzett (1908); pappá szentelték (1908). az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A kolozsvári r. k. főgimnázium r. tanára, majd igazgatója is (1908–1940); egyúttal a Báthori–Apor Szeminárium igazgatója (1928– 1945) és az önálló erdélyi piarista rendtartomány főnöke is (1934–1940 és 1946–1949). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, ill. 1945-től a Bolyai Tudományegyetemen Erdély és Kelet-Európa történetének ny. r. tanára (1940–1948), és a Bölcsészettudományi Kar (BTK) dékánhelyettese (1945–1948).
Erdély újkori történetével, politika-, egyház-, ill. gazdaság- és művelődéstörténetével fogl. Megírta a magyarországi piarista rend történetét. Szépirodalmi műveket, elsősorban történelmi regényeket is írt. Történelmi tárgyú munkáiban Jósika Miklósra és Jókai Mórra emlékeztető romantikus erdélyi történeteket alkotott. Miután az erdélyi piarista rendtartomány főnökévé választották (1934) a román állam nem ismerte el a rend jogi személyiségét, sőt Onisifor Ghibu kolozsvári egy. tanár „címbitorlás és államellenes rendi címer használata” miatt bírósághoz fordult (az ügyben felmentő határozat született: 1938). A II. vh. után ismét őt választották meg a romániai piarista rendtartomány főnökének (a rend feloszlatásáig: 1949. aug. 1-jéig.). Nyugdíjaztatása után Kolozsvárott, a Szent Mihály-plébánián élt. Sírja a házsongárdi temetőben van.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1925).
Elismerés
Corvin-koszorú (1940).
Főbb művei
F. m.: Forgách Ferenc mint történetíró. Egy. doktori értek. is. (Kolozsvár, 1908)
Erdély belügyi fejlődése a fejedelemség megalakulása korában. 1541–1571. (Kolozsvár, 1911)
Az erdélyi fejedelem jogköre. 1571–1690. (Kolozsvár, 1912)
A római katolikusok helyzete és hitélete Erdélyben a jezsuiták első betelepülése korában. (Kolozsvár, 1914)
Az erdélyi fejedelmi hatalom fejlődése. 1542–1690. (Kolozsvár, 1917)
Az erdélyi fejedelmek és a román vajdák. (Magyar Figyelő, 1917)
Béldi Pál felkelése. (Századok, 1920)
Erdély követei a Portán. (Kolozsvár, 1921)
Egyetemes történelem. I–II. Középiskolai tankönyv. (Kolozsvár, 1922)
Erdély és a porta. (Századok, 1923)
Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Többekkel. (Dicsőszentmárton, 1925)
A kolozsvári római katolikus főgimnázium története. (Kolozsvár, 1926)
Gr. Apor István. (Katholikus Szemle, 1927)
A mai közszellem erdélyi történelmünk ítélőszéke előtt. (Minerva Könyvtár. Kolozsvár, 1928)
Bethlen Gábor és az erdélyi katolicizmus. (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929)
Az erdélyi fejedelmek temetkezése. (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929)
Püspökjelölés az erdélyi római katolikus egyházmegyében. (Erdélyi tudományos füzetek. 28. Kolozsvár, 1930)
Keserű serbet. Történeti reg. (Kolozsvár, 1930)
A kolozsmonostori belső jezsuita rendház és iskola Bethlen és a Rákóczi fejedelmek idejében. (Erdélyi tudományos füzetek. 35. Kolozsvár, 1931)
A kolozsvári piarista templom alapítása. (Kolozsvár, 1932)
Báthory István fejedelem. (Kolozsvár, 1933)
Báthory István és Erdély. (Katholikus Szemle, 1933)
Altorjai gr. Apor István és kora. (Kolozsvár, 1935)
A Báthory–Apor Szeminárium története. (Kolozsvár, 1935)
Képek Erdély múltjából. (Kolozsvár, 1937)
Nagyságos fejedelmek idejében. Történeti elb.-ek. (Kolozsvár, 1937)
Az első diákév. Ifj. elb.-ek. (Kolozsvár, 1940)
Történeti rajzok. A régi Transsylvania. (Kolozsvár, 1940)
Székhelyi gr. Mailáth G. Károly. (Kolozsvár, 1940)
Gr. Batthyány Ignác. (Kolozsvár, 1941)
A kolozsvári r. k. gimnázium a román uralom éveiben. (Kolozsvár, 1941)
Erdélyi katolikus nagyok. Borus Fortunáttal. (Kolozsvár, 1941)
Gr. Zichy Domonkos Erdélyben. (Erdélyi tudományos füzetek. 140. Kolozsvár, 1942)
Gr. Mailáth Gusztáv Károly püspök a román szenátusban. (Kolozsvár, 1942)
Erdélyi nagybirtokos a XVII. század második felében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1942. márc. 9.)
A magyar piarista rendtartomány története. Balanyi Györggyel, Bíró Imrével, Tomek Vincével. (Bp., 1943)
Vajda Gyula. (Bp., 1943)
Erdély története. (Kolozsvár, 1944)
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Besztercén 1943. szept. hó 5–7. napján tartott 18. vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk. (Kolozsvár, 1944)
Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében. (Kolozsvár, 1945)
A kolozsvári jezsuita egyetem szervezete és építkezései a XVIII. században. (Kolozsvár, 1945)
Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében. (Kolozsvár, 1947)
Erdély XVI–XVII. századi kereskedelmének történetéhez. (Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kolozsvár, 1957)
Veress Mátyás. (Művészettörténeti Értesítő, 1960).
Irodalom
Irod.: Kornis Gyula: Történelmi ismeret és nemzeti önismeret. B. V. (K. Gy.: Tudós fejek. Bp., 1942)
Balanyi György: B. V. emlékére. (Vigilia, 1963)
Sas Péter: B. V., a piarista rendfőnök és történetíró. (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1998; Művelődés [Kolozsvár], 1998)
Megjegyzések
Magyar Katolikus Lexikon I.; Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I.; ÚMÉL I., Az MTA tagjai 1825–2002. eltérő születési nap: aug. 9.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
