Bőke Gyula
orvos, fül-orr-gégész
1862-ig Beck
Született: 1832. november 8. Tata, Komárom vármegye
Meghalt: 1918. március 5. Budapest
Család
Zsidó családból származott, kikeresztelkedett (1868).
Iskola
Középiskoláit Tatán és Pesten, a piaristáknál végezte (1852-ig). A bécsi tudományegyetemen orvostudori és szülészmesteri okl. szerzett (1858), Würzburgban fülgyógyászatot tanult (1861–1862), a pesti tudományegyetemen fülgyógyászatból magántanári képesítést szerzett (1868).
Életút
Mosonban orvosi gyakorlatot folytatott (1859–1861), würzburgi tanulmányai után a fővárosban telepedett le; a pesti Zsidókórház fülorvosa (1862–1868). A bp.-i Szent Rókus Közkórház fülész szakorvosa (1868–1902); közben a pesti, ill. a bp.-i gyermekkórház fülorvosa is (1868–1897). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem magántanára (1868– 1879), c. ny. rk. tanára (1902–1910).
Az első magyar fül-orr-gégész szakorvos, a magyarországi fülgyógyászat, mint önálló szakorvosi tudományterület egyik megteremtője. Nevéhez fűződik az első fül-orr-gégészeti egyetemi tankönyv összeállítása, az első modern hallóképességi vizsgálatok bevezetése.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírfeliratán egy idézet olvasható a Jelenések Könyvéből.
Szerkesztés
Írásai, szakcikkei Magyarországon elsősorban a Pesti Naplóban (1863), a Vasárnapi Ujságban (1863–1867), a Gyógyászatban (1863–1894), a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálataiban (1864–1880), a Hazánk és Külföldben (1865), a Természettudományi Közlönyben (1869–1880) az Orvosi Hetilapban (1881–1906), a Képes Családi Lapokban (1893–1897), a Magyar Orvosok Lapjában (1902), a Budapesti Orvosi Ujságban jelentek meg (1903–1905).
Főbb művei
F. m.: A külhangvezetés általában és mellső és alsó falának megcsontosodása különösen. (Pest, 1863)
A süketnémaság orvosi szempontból. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1864)
A fülgyógyászat tankönyve tanulók és orvosok számára. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. VIII. Buda, 1868)
A fülfolyás – otorrhoea – lényegéről. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1868)
A fülbántalmak befolyása az agyra. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1879)
A hallásról és a hallókészülékekről. (Természettudományi Közlöny, 1880)
A fülgyógyászat viszonya az orvosi tudomány többi ágaihoz. – A csecsnyújtvány üregének megnyitásáról. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1890)
A gyermekek testi ápolásáról. Többekkel. (Bp., 1891)
A hallóképesség vizsgálatáról tettetőknél és annak értékesítéséről kórjelzés és kórjóslati irányban. A magyar orvosok és természettudósok Brassóban tartott vándorgyűlésén előadta. (Bp., 1892)
Ritkábban előforduló sérüléses fülbántalmak. A fül epitheliomája és a rádiumkezelés. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
A fülgyógyászat fontosságáról az orvosi gyakorlatban. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905).
Irodalom
Irod.: Váli Ernő: B. Gy. (Orvosi Hetilap, 1918)
Szállási Árpád: B. Gy. (Orvosi Hetilap, 1972. 24.)
Alexander Emed: B. Gy. (Fül-orr- gégegyógyászat, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
