Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Böngérfi János

    pedagógus, ifjúsági író

    1885-ig Bingenheimer


    Született: 1859. április 1. Pest
    Meghalt: 1950. január 16. Budapest

    Család

    Sz: Bingenheimer Jakab, Ádám Flóra. Evangélikus családban született, korán árvaságra jutott, az országos protestáns árvaházban nevelkedett.

    Iskola

    Középiskoláit a bp.-i evangélikus főgimnáziumban végezte, a bp.-i tanítóképző intézetben tanítói, a polgári iskolai tanárképző intézetben magyar–történelem szakos tanári okl. szerzett (1880).

    Életút

    Orosházán tanított (1878–1881), majd Budapesten polgári iskolai tanár (1881–1920), c. igazgató (1913–1920), nyugalomba vonult (1920).

    Pályáját pedagógiai szakcikkekkel kezdte, első írásaiban, több ízben is fogl. a testi büntetés kérdésével, ill. a középiskolai történettanítás problémáival. Később összegyűjtötte néhány korabeli neves pedagógus életrajzát, majd több tankönyvet, gyakorlókönyvet, iskolai „vezérkönyvet” és népszerű ifjúsági művet, valamint meséskönyvet is írt. Magyarországon elsők között vizsgálta az ifjúsági és gyermekirodalom sajátosságait. Rendkívül termékeny szerző volt. Álnevei: Gallus, Könyves, Cunclator.

    Emlékezet

    A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik.

    Szerkesztés

    Az Evangélikus Családi Lap szerkesztője (1901–1903), a Nemzeti Iskola főmunkatársa (1890-től). Írásai a fentieken kívül még elsősorban az Orosháza és Vidéke (1878-tól), a Népnevelők Lapja (1882-től), a Néptanoda (1882–1902), az Általános Tanügyi Közlöny (1882-től), a Néptanítók Lapja (1883–1896), a Magyar Paedagogiai Szemle (1883–1892), a Paedagogiai Plutarch (1886– 1888), a Felső Nép- és Polgári Iskolai Közlöny (1888-tól), az Evangélikus Népiskola (1889-től), a Magyar Állam (1889-től), a Nevelés (1890-től), az Iskola és Szülőház (1891), a Magyar Protestáns Néptanító (1891-től), a Protestáns Egyház és Iskolai Lap (1892–1893), a Magyar Tanítóképző (1893–1894), a Paedagogiai Szemle (1893), Az Én Ujságom (1894), a Népnevelő (1894), a Tanulók Lapja (1897), a Polgári Iskolai Közlöny (1897–1911), a Polgári Iskola (1906) és a Magyar Nyelvőr c. lapokban jelentek meg (1908).

    Főbb művei

    F. m.: pedagógiai művei: Péterfy Sándor élet- és jellemrajza. (Pozsony, 1886)
    Vajdafy József élet- és jellemrajza. – Vass Mátyás élet- és jellemrajza. (Paedagogiai Plutarch, 1887)
    A testi büntetés kérdéséhez. Tanférfiak és szülők figyelmébe. (Néptanoda, 1887)
    Vajdafy Gusztáv élet- és jellemrajza. (Paedagogiai Plutarch, 1888)
    Melháné-Szaak Lujza élet- és jellemrajza. (Paedagogiai Plutarch, 1888)
    Vezérkönyv a magyar fogalmazás tanításához nép- és alsófokú ipariskai tanítók számára. (Bp., 1889)
    Magyar nyelvgyakorló fő tekintettel a magyar helyesírás és fogalmazás tanítására. Peres Sándorral. (Bp., 1890; 2. kiad. 1901–1902)
    Az elemi iskolai történet tanítása. (Bp., 1891)
    Az álló írás. Kárpáti Bélával. Az előszót Fodor József írta. (Bp., 1892)
    A földrajztanítás vezérkönyve. Velősi Lipóttal. (Bp., 1893)
    A gyermek-, az ifjúsági és a népies irodalomról. (Bp., 1894)
    Ezer esztendő története. A népnek és az ifjúságnak. (Bp., 1894; valamennyi fejezete különlenyomatként is megjelent!)
    Vezérkönyv az elemi népiskolai számolástanításhoz. 1–2. füz. Orbók Mórral. (Bp., 1894)
    Ilosvay Selymes Péter. (Magyar könyvesház. 1. Bp., 1898)
    Tinódi Lantos Sebestyén. (Magyar könyvesház. 2. Bp., 1898)
    Szilágyi Mihály és Hajmási László históriája. (Magyar könyvesház. 3. Bp., 1898)
    Vezérkönyv az elemi iskolai történettanításhoz. (Bp., 1898)
    A világ története polgári iskolák számára. Tolnai Lajossal. (Bp., 1898)
    Magyar nyelvtan, különös tekintettel a helyesírás és a fogalmazás szabályaira. Tolnai Lajossal. (Bp., 1902)
    Népiskolai nyelvtanaink története. (Néptanítók könyvtára. 35–36. Bp., 1908)
    A magyar nemzet története. Polgári fiúiskolák számára. Reöthy Vladimirral. (Bp., 1909)
    Nevelés. A művelt szebblelkű közönségnek. 1–2. köt. 15–15 szövegrajzzal. (Bp., 1939–1940)
    mesekönyvei és egyéb szépirodalmi művei: Mesék hét-nyolc éves gyermekek részére. Meséli Böngérfi bácsi. (Bp., 1891)
    Regék és elbeszélések hazai történelmünkből kilenc-tíz éves gyermekek részére. Írta Böngérfi bácsi. (Bp., 1891)
    Az állatok beszélnek. (Kis Könyvtár. 17. Máramarossziget, 1893)
    Az árvák. Elb. (A Luther Társaság Kiadványai. Bp., 1895)
    Az állhatatlan herceg. Történeti elb. (Bp., 1896)
    A falu árvája. Elb. (Bp., 1896)
    Magyar mondák az Árpádok korából. (Ifjúsági Könyvtár. 5. Pozsony, 1896)
    Hun mondák az ifjúság számára. (Ifjúsági Könyvtár. 17. Pozsony, 1896)
    Még az Óperenciás tengeren is túl. Meséskönyv. (Bp., 1896)
    Messze-messze, Napkeleten. Meséskönyv. (Bp., 1896)
    Tündér Ilona világszép meséje. (Bp., 1896)
    Gyuri bácsi, vagy a falu szíve. Elb. (Bp., 1896)
    Kádár Pali, a kis magyar Robinson. (Bp., 1898)
    A vitéz kuruc ezredes. Történeti elb. (Hazafias könyvtár. 31. Pozsony, 1898; 2. kiad. Bp., 1913)
    Gulliver utazásai a törpék és óriások országában. Írta Jonathan Swift. A magyar ifjúság számára átd. (Bp., 1900)
    Harc a szabadságért. Öreg honvéd elbeszélése a magyar ifjúságnak. (Bp., 1905; új kiad. 1914)
    Bízva-bízzunk. Versek. (Bp., 1929)
    Hun és magyar hősmondakör. 1–2. köt. (Bp., 1929–1930)
    Legendás magyar múlt. Versek. (Bp., 1934)
    Vissza-visszaszáll a lelkem a Balaton partjára. Daloskönyv. (Sümeg, 1934)
    A végzet. Drámai költemény. (Sümeg, 1935)
    Hősök földje, hősi nép. Elb.-ek. (Bp., 1937)
    Hadak fia. Történeti ifjúsági elb. (Bp., 1937)
    Sándor vitéz. Történeti ifjúsági elb. (Bp., 1937)
    Én is dalolok, hogyha kedvem tartja. Versek. (Sümeg, 1937)
    Bölcselkedés. Drámai költemény. (Bp., 1939)
    A vén tölgy. Versek. (Bp., 1940)
    Egy rét virágainak és egy jegenyének regéi. Költői elb. az ifjúságnak. Xantus Sándor művészi tollrajzaival. (Bp., 1941).

    Megjegyzések

    MÉL I.: téves születési hely: Bp.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu