Brachfeld Siegfried
újságíró, konferanszié, irodalomtörténész
Született: 1917. április 17. Berlin, Németország
Meghalt: 1978. június 22. Budapest
Család
Sz: Brachfeld Oszkár hegedűművész, Meissner Editha. Édesapja zsidó, édesanyja evangélikus vallású volt.
Iskola
Berlinben járt középiskolába (1934-ig, származása miatt nem tanulhatott tovább). Az ELTE BTK-n német szakon (1961–1964), a nyugat-berlini Freien Universitäten tanult (1965–1968), az ELTE-n doktorált (1970).
Életút
Berlinben élt (1917–1942); tanulmányai kényszerű megszakítása után alkalmi munkákat vállalt (1934–1939), a Gestapo letartóztatta (1939). Börtönbe, majd koncentrációs táborba vitték (1939–1941), majd, mint magyar állampolgárt Budapestre toloncolták (1941), ahol munkaszolgálatos (1942–1945), a II. vh. végén szovjet hadifogságban volt (1945–1949; 1949 karácsonyán térhetett vissza Magyarországra). A Magyar Rádió Külföldi Adások Szerkesztősége német szekciójának bemondó-riportere (1950– 1964), az Országos Rendezői Iroda (ORI) főrendezője (1969–1971), a Budapester Rundschau c. német nyelvű lap újságírója- szerkesztője (1971–1978).
Németes akcentusával, tört magyarságával a Vidám Színpad egyik legkedveltebb műsorvezetője volt. Népszerűségét elsősorban az utánozhatatlan akcentussal előadott konferanszainak köszönhette. Sajátos, egyéni stílusa nemcsak kétnyelvűségéből – a két nyelv eltéréseiből vagy félreértéseiből – fakadt, hanem megnyerő, jól poentírozó előadásmódjából is. A rádiókabarékban is a legfoglalkoztatottabb műsorvezetők sorába tartozott. Nyelvtudását német figurák megformálására filmekben is felhasználták. Irodalomtörténészként elsősorban a két vh. közötti magyarországi német nyelvű irodalommal, 20. sz.-i német–magyar irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatokkal, valamint a Pester Lloyd c. német nyelvű bp.-i lap történetével foglalkozott. Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.
Emlékezet
Válogatott – német nyelvű – írásait halála után többször is kiadták (Keresztury Dezső előszavával: 1978-ban és 2003-ban). Emlékét őrzi a brachfeldsiegfried.hu c. honlap.
Szerkesztés
A Budapester Rundschau c. német nyelvű lap újságírója-szerkesztője (1971–1978).
Főbb művei
F. m.: Német irodalom a Pester Lloyd-ban. 1933–1944. Egy. doktori értek. Német nyelven. (Bp., 1968)
Also nein, diese Ungarn! – Na, ne. ezek a magyarok! Humoreszkek, szatírák. Novobáczky Sándorral. (Berlin, 1974)
Der Thespiskarren. Deutschsprachiges Zimmertheater in Budapest. 1950–1970. (Budapester Rundschau, 1976. jún. 10.)
Stefan Zweig és a Pester Lloyd. (Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1976)
Mitten am Rande ein bisschein Ungarn. Glossen von Siegfried Brachfeld. Az előszót Keresztury Dezső írta. Ill. Mészáros András. (Bp., 1978)
Warum ist die Krone schief? Ungarn-Glossen von Siegfried Brachfeld. Vál., szerk. Schicker, Mario, az előszót Keresztury Dezső írta. Ill. Kelemen Czakó Rita. (Bp., 2003). F. szerepei: Pénz beszél (Vidám Színpad, 1971)
Él még a kabaré (1975). F. filmjei: Az utolsó dal (1941)
Különös ismertetőjel (1955)
Éjfélkor (1957)
Sóbálvány (1958)
Kölyök (1959)
Két félidő a pokolban (1961)
A pénzcsináló (1964)
Kár a benzinért (1964)
Utazás a koponyám körül (1970)
f. tv.: Kellér Dezső: Kedves közönség! (1961)
Vidám este Rátonyi Róberttel (1962)
Szilveszteri kabarék (állandó szereplő és konferanszié, 1962–1977)
Nőnapi köszöntő (1975). F. rádió: Jót nevettünk! (1956 és 1965)
Mimellettünk elaludni nem lehet! (1959)
Hibaaprólék (1961)
Egy csokor macera (1963)
Sztárok és sztorik (1968)
Szervusztok, srácok! (1978)
Nagy nevettetők (1986).
Megjegyzések
Kaposy Miklós: Humorlexikon. (Bp., 2001) eltérő halálozási hely: Tihany!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
