Bródy Imre

Született: 1891. december 23. Gyula
Meghalt: 1944. december 20. Mühldorf, Németország

Család

Sz: Bródy Adolf, Bródy Sándor (1863–1924) író testvére, Steinfeld Róza.

Iskola

Elemi és polgári iskoláit Gyulán végezte, az aradi állami főgimnáziumban éretts. (1909), a bp.-i tudományegyetemen matematika– fizika szakos tanári okl. (1914), bölcsészdoktori okl. szerzett (1918).

Életút

A bp.-i VIII. kerületi polgári iskola r. tanára (1918–1919), a bp.-i tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézetének tanársegéde (1919), a Tanácsköztársaság bukása után Németországba távozott. A göttingeni egyetemen Max Born tanársegéde (1921–1923), hazatérése után az újpesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaboratóriumának tud. munkatársa (1923–1944). – Tudományos pályafutásának kezdetén nemzetközi feltűnést keltett az ún. egyatomos ideális gázok kémiai állandójának kiszámításával. Eredményeire felfigyelt Max Born, aki Göttingenbe hívta, hogy folytassa a Kármán Tódorral megkezdett kutatásait a kristályok dinamikájának elméletéről (Born–Kálmán-elmélet; Born Bródyval továbbfejlesztette az elméletet, közösen a fononok kölcsönhatását vizsgálták a perturbációszámítás módszerével; 1921–1923). Max Born mellett még a kvantummechanika invariáns integráljait és a fázisátalakulásokért felelős fluktuációk elméleti vizsgálatával is fogl. Már nemzetközileg is elismert fizikusként, Pfeifer Ignác hívására tért haza Budapestre, ahol Aschner Lipót kezdeményezésére az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában helyezkedett el (Újpesten, 1923. júl. 1-jétől). Az Egyesült Izzóban (= Tungsram Rt.) az izzólámpa tökéletesítésének anyagtechnológiai kérdéseivel kezdett el foglalkozni. Kutatásai során bebizonyította, hogy az izzólámpáknál az argon, ill. a nitrogén helyett nagyobb molekulasúlyú védőgázt kell használni; választása a kriptonra esett. Kriptonkísérleteit 1929-ben kezdte meg, miután felismerte, hogy a kriptongáz az argonhoz képest – amelyet addig töltőgázként használtak az izzólámpákban – kb. 10–20% hatásfokjavulást eredményezett. 1930-ban szabadalmaztatta leghíresebb találmányát a kriptontöltésű izzólámpát, majd újabb szabadalommal megoldotta a kripton ipari méretű előállítását is (Kőrösy Ferenccel közösen meghatározta a levegő kripton tartalmát, majd Orowán Egonnal és Polányi Mihállyal kidolgozta a kriptongyártás termodinamikai eljárását, 1931-ben. Néhány évvel később Theisz Emillel közösen kidolgozta a kriptonlámpa ideális formáját is.). A kriptontöltésű izzólámpát a bp.-i ipari vásáron mutatta be (1936-ban, s még ugyanebben az évben az új izzó megjelent a külföldi piacon is). A kripton előállítására az Egyesült Izzó Bródy kezdeményezésére gyárat alapított (Ajkán, 1936). Bródy kripton- előállítási eljárását nemsokára tovább tökéletesítette (Mihalovits Tivadarral, 1941-ben), de élete végéig foglalkozott még újabb és újabb, az izzólámpákkal összefüggő találmányokon: az izzószálak hosszúságának és súlyának hatásával; volfrámporok lerakódásával; vasdrótok üveghez illeszthetőségével; különféle lámpatípusok élettartamával; izzólámpák ingadozó feszültség melletti égésével stb. Neumann Mihállyal – Neumann János testvérével – túlnyomásos lámpák előállítási lehetőségeit is kutatta. – Magyarország német megszállása után, a zsidótörvények hatálya alól mentesítést szerzett számára a vállalat vezetése, de ő családjától nem akart elszakadni, önként vállalta a deportálást.

Emlékezet

Családjával együtt a bajorországi Mühldorfba szállították, ahol hastífuszban hunyt el. Földi maradványait a II. vh. után Lendvai Ferenc, az Egyesült Izzó főkönyvelője temette el. Gyulai (Blanár László utca 1.) szülőházát emléktáblával jelölték meg (1969-ben). Az ajkai kriptongyár üzemépülete a Csinger-patak völgyében ma is áll, az ipari műemlék épületen szintén elhelyezték Bródy Imre emléktábláját (1978-ban). Nevét vette fel a Tungsram Bródy Imre Kutatóintézete, emlékére az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Bródy Imre-díjat alapított (1950-ben). Ajkán a Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola őrzi emlékét (1953-tól; az iskola a Bródy Imre út 4. sz. alatt működik!). Az iskola közelében állították fel Bródy Imre első köztéri szobrát (Kőfalvi Gyula alkotása, 1967), sőt az I. emeleten márványtáblát is elhelyeztek (az első Bródy-napok emlékére, 1969. márc. 20-án). Az iskola továbbá Bródy-díjat alapított kiváló diákjai megjutalmazására (1995-ben), s Bródy-alapítványt is létrehozott a pedagógiai munka támogatására (1996-ban). Ajka várossá nyilvánításának 30. évfordulóján először tartották meg a Bródy Imre Fizika Versenyt (Veszprém megyei középiskolások számára, 1989-ben; azóta minden évben megrendezik. 1991-ben, Bródy Imre születésének centenáriumán Bródy Imre-különdíjat is alapítottak.). Újpesten, az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetében (IV. kerület Fóti út 56.) is elhelyezték emléktábláját. A Tungsram-gyár fennállásának 100. évében gránit emléktáblát avattak (a központi irodaépületben, IV. kerület Váci út 77.; 1996-ban). Itt működött Bródy Imre laboratóriuma, a későbbi Bródy Imre Kutatóintézet (12-es épület, I. emelet); születésének centenáriumán keskeny fehér márvány emléktáblát is felállítottak (1991-ben. Ez az emléktábla arra is emlékeztet, hogy az országot megszálló németek 1944. júl. 3-án innen hurcolták el Bródy Imrét). A Magyar Elektrotechnikai Múzeumban (VII. ker. Kazinczy utca 21.) Bródy-terem is őrzi emlékét, ahol bronz reliefjét is felállították (Hagh Fábián alkotása, 1990). Kő portrédomborműve a Híradástechnikai Kutatóintézet előtt is látható (Kampfl József alkotása, 1967). Újpesten továbbá utcát is elneveztek róla (Bródy Imre utca, 1971-től). A bp.-i IV. kerületi – újpesti – önkormányzat 2008-ban megalapította a Bródy Imre Oktatási Központot (a Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola és a Bródy Imre Gimnázium összevonásával. A jogelőd Bródy Imre Gimnázium 1993?-ban alakult). Bródy Imre Középiskola működik Ózdon is.

Szerkesztés

Az Irodalmi Lexikon (szerk.: Benedek Marcell, 1927) munkatársa.

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013