Bruckner Győző
történész
Született: 1877. július 27. Felsőlövő
Meghalt: 1962. április 7. Budapest
Iskola
Középiskolai tanulmányait a felsőlövői, a késmárki és a soproni evangélikus líceumban végezte, Sopronban éretts. (1895), a bp.-i tudományegyetemen végbizonyítványt (1901), bölcsészdoktori okl. (1904), középiskolai tanári okl. (1906), a Felvidék művelődéstörténete tárgykörből magántanári képesítést szerzett (Kolozsvár, 1914; Debrecen, 1923). Az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; l. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
Egyéves önkéntes katonai szolgálatot teljesített (1901–1902). Az eperjesi evangélikus kollégium főgimnáziuma (1902–1903), az iglói evangélikus főgimnázium r. tanára (1903–1920); közben az I. vh.-ban a harctéren szolgált (1914–1918), könnyebben megsebesült. A tiszai evangélikus egyházkerület eperjesi jogakadémiájának magántanára (1910–1919), az összeomlás után a Miskolcra menekült eperjesi jogakadémia (= miskolci jogakadémia) jogtörténeti tanszékének r. tanára (1919–1947) és az akadémia dékánja (1923–1945). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem c. ny. rk. (1941–1947), c. ny. r. tanára (1947–1948). A Debreceni Tudományegyetem magántanára (1923–1941), c. ny. rk. tanára (1941–1947), c. ny. r. tanára (1947–1948), nyugdíjazták (1948). Érdligetre költözött (1950).
A magyar jogtörténetírás folklorisztikus irányzataival, a felvidéki városjogok egyes intézményeivel, protestáns egyháztörténettel fogl. Jelentős eredményeket ért el a Felvidék, elsősorban a Szepesség művelődéstörténeti múltjának feltárása, néprajzi hagyományainak összegyűjtése, a helyi műemlékvédelem megszervezése terén. Feldolgozta a reformáció és az ellenreformáció szepességi történetét, a felsőmagyarországi evangélikus egyházkerület, továbbá az eperjesi, ill. a miskolci evangélikus jogakadémia múltját. A II. vh. után az új hatalom megszüntette a miskolci jogakadémiát, megfosztotta egyetemi katedrájától, s a magyar történettudomány perifériájára szorította.
Emlékezet
Sokat tett azért, hogy Rákóczi és bujdosótársai hamvaival együtt Thököly hamvai is hazakerüljenek, s hogy azokat Késmárkon helyezzék örök nyugalomra. Miskolcon utca őrzi emlékét.
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának tagja (1931–1948).
Szerkesztés
A Miskolci Jogakadémia Értesítője (1923-tól), a Miskolci Jogászélet, az első vidéki állam- és jogtudományi folyóirat szerkesztője (1925–1944).
Főbb művei
F. m.: Igló népe a magyar koronához visszacsatolás idejéből. (H. és év n.)
Galeotto Marzio „De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Matthiae Regis” című műve, mint művelődéstörténeti kútfő. (Művelődéstörténeti értekezések. 1. Bp., 1901)
Magyar művelődéstörténeti mozzanatok a 12., a 13. és a 14. században. Levéltári kutatások alapján. (Eperjes, 1903)
II. Rákóczi Ferenc elfogatása Nagysároson. (Eperjes, 1903)
Báró Thököly Sebestyén és a bécsi béke. (Igló, 1906)
A késmárki ev. lyceum múltjából. (Bp., 1907)
Késmárk szabad királyi város műemlékei. (Eperjes, 1908)
Renaissance-kori erkölcsi állapotok hazánkban. (Bp., 1908)
Késmárk és a Thököly-család. (Lőcse, 1909; [németül: Késmárk, 1910])
Pusztuló műemlékeink védelme. (Lőcse, 1910)
A szepesmegyei lövészcéhek élete. (Lőcse, 1911)
Oklevélgyűjtemény a Lengyelországnak elzálogosított szepesi városok levéltáraiból. Összeáll. (Lőcse, 1912–1914)
Közintézményeink fejlődése és történelmi összefoglalások. Érettségi segédkönyv középiskolák számára. Összeáll. (Bp., 1913)
A szepesi szász nép. (Nemzetiségi ismertető könyvtár. Bp., 1913)
A szepesváraljai zsinat 1614-ben. (Nyíregyháza, 1914)
Gróf Thököly Imre késmárki udvartartása. (Lőcse, 1914)
A Szepesség népe. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmány. (Bp., 1922)
A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum pártfogóságainak története. Egyházjogi és művelődéstörténelmi tanulmány. (Sárospatak, 1922)
A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. 1520–1745. (Bp., 1922)
Die Vergangenheit der Zipser Sachsen. (Lőcse, 1922)
Madarász Viktor művészete történelmi megvilágításban. (Pécs, 1923)
A Thököly-család késmárki magánföldesurasága. (Miskolc, 1925)
Emlékkönyv Berzeviczy Albert írói működésének félszázados évfordulója ünnepére. Szerk. (Pécs, 1925)
A Szepesség múltja és mai lakói. (A Szepesség. Bp., 1926)
Magyarország belső állapota a mohácsi ütközet előtt. (Bp., 1926)
A magyar jogtörténetírás folklore-isztikus hiányai. (Miskolci Jogászélet, 1926)
Kray Jakab, a késmárki vértanú közéleti szereplése és működése II. Rákóczi Ferenc szolgálatában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1927. máj. 16.; megjelent: Bp., 1928)
A svéd alkotmány. – Die Verfassung Schweden. (Miskolc, 1928)
Ferenc Ferdinánd trónörökös magyarországi politikai tervei. (Miskolc, 1929)
Felsőmagyarországi ág. hitv. ev. egyházközségeinek elszakítása és a szlovenszkói ág. hitv. ev. egyház alkotmánya. (Miskolc, 1930; németül is)
Igló kir. korona- és bányaváros története. (Bp., 1930)
Az ősmagyar jogélet. (Miskolci Jogászélet, 1934)
A királyi hercegi intézmény (ducatus) és az ifjabb királyság (rex junior). (Miskolc, 1934)
A magyarhoni evangélikus zsinatok. (Bp., 1934)
A középkori partikuláris jogfejlődés és a selmeci városi és bányajog. (Miskolc, 1934)
A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban. (Miskolc, 1937)
Szlávik Mátyás emlékezete. (Miskolc, 1939)
Die neuen ungarischen evangelischen Kirchengesetzbücher. Kováts J. Istvánnal. (Halle, 1940)
Magyarország vármegyei területi beosztása reformjának szükségessége. (Miskolc, 1940)
A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége. Okirattárral. 1515–1757. (Miskolc, 1941)
Az árumegállító jog tartalma, gazdasági jelentősége és kulturális hivatása felsőmagyarországi városainkban. (Miskolc, 1943)
A lelkészi becsületszék és a Spruchkollegium az evangélikus egyházjog tükrében. (Miskolc, 1943)
A tiszai evangélikus egyházkerület miskolci jogakadémiájának múltja az eperjesi ősi kollégium tükrében. (Miskolc, 1943)
A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának 1943!44. évi almanachja. Összeáll. (Miskolc, 1944)
A katholikus reakció Mária Terézia és II. József korában a Szepességen. 1. Az aposztázia-rendelet hatása a Szepességen. 2. II. József egyházpolitikájának mérlege a Szepességen. Akadémiai prémiumi tanulmány. Kézirat. (Bp., 1959)
A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága. 1919–1949. A kéziratot sajtó alá rend. Novák István. Szerk. Dobrossy István, Stipta István. (Miskolc, 1996).
Irodalom
Irod.: Berecz József–Tóvári Judit: A jogakadémia és könyvtárának szerepe Miskolc kulturális életében a két világháború között. (Könyvtárosi krónika. III. Miskolc, 1981)
Stipta István: A miskolci jogakadémia működésének első évtizede. 1919–1929. – A miskolci jogakadémia működésének második évtizede. 1929–1939. (Borsodi Szemle, 1985)
A miskolci jogakadémia működésének harmadik évtizede. 1939–1949. (Borsodi Szemle, 1987)
Boleratzky Loránd: Harminc éve halt meg B. Gy. (Lelkipásztor, 1992)
Stipta István: B. Gy., a miskolci jogakadémia dékánja. (A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága. 1919–1949. Miskolc, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
