Bubics Zsigmond
római katolikus püspök, történész, műgyűjtő
Született: 1821. március 17. Ozora, Tolna vármegye
Meghalt: 1907. május 22. Baden, Alsó-Ausztria
Család
Sz: Bubics Mihály, az Esterházy hercegi birtok tiszttartója, nemes Thanhoffer Anna. Testvére: Bubics Ede (1818–1884) vízépítő mérnök.
Iskola
Teológiát Győrött, majd a bécsi Pázmáneumban, később az Augustineumban tanult (1848); pappá szentelték (1844. júl. 22.). Az MTA tagja (l.: 1893. máj. 12.; t.: 1900. máj. 4.).
Életút
Herceg Esterházy Pál fiainak nevelője, ez idő alatt beutazta Nyugat-Európát, Drezdában a festészetet tanulmányozta. Pápai kamarás (1862-től), győri szentszéki ülnök (1867–1879), c. monostori apát (1871-től), rátóti prépost (1879–1880), kanonok és a nagyváradi papnevelő intézet igazgatója (1880-tól), c. novi választott püspök (1886-tól). Kassai megyéspüspök (1887–1907; kinevezték: 1887. máj. 30.; megerősítették: 1887. szept. 16.; felszentelték: 1887. nov. 22.), e minőségében a Főrendiház tagja (1887-től). Valóságos belső titkos tanácsos (1896-tól).
A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője (Eszterháza, 1884–1887).
Az Esterházy hercegi családnál, a családi könyvtárban, levéltárban és művészeti gyűjteményeiben végzett munkája döntően befolyásolta életútját, szemléletét és a műtárgyak gyűjtése, ill. a műemlékek megőrzése iránti érdeklődésének kialakulását. Történetíróként elsősorban 17. sz.-i magyar történelemmel, különösen Buda töröktől való visszafoglalásával, az Esterházy- család történetével fogl.; feldolgozta továbbá a középkori magyarországi miniatűrfestészetet. Az Esterházy-család javainak zárgondnokaként rendezte és visszaszállította Magyarországra az Esterházy-család bécsi képtárát, továbbá rendezte a bp.-i Egyetemi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) metszet- és képgyűjteményét. Henszlmann Imrével együtt összeállította a magyarországi árvízkárosultak javára rendezett műipari kiállítás anyagát (1876). Kassai püspöksége idején sokat tett a város kultúrtörténeti értékeinek megőrzéséért: restauráltatta a Szent Erzsébet-székesegyházat és a Szent Mihály-kápolnát; felújította a székesegyház püspöki kriptáját. Kezdeményezte és támogatta a Kassai Múzeum megalapítását, gyűjteményeinek elhelyezését, rendezését és őrzését. A Markó Károly–Ligeti Antal-iskola szellemében tájképeket és bécsi hatást mutató csendéleteket is festett. Országos hírű festmény- és műtárgygyűjteménye volt, amelyeket rendszeresen bemutatott országos kiállításokon: a kassai kiállításon kollekciója egy egész termet betöltött (1898). Értékes festményeit a Kassai Múzeumnak, iparművészeti és egyéb műtárgygyűjteményét a bp.-i iparművészeti múzeumnak ajándékozta.
Emlékezet
Az Iparművészeti Múzeum 1891. évi alapító oklevelében kerámiagyűjteménye letétként került a múzeum tulajdonába (a Bubics- kollekciót, amely közel 1000 db holicsi fajansz kerámiából állt külön teremben helyezték el, megnyitására ünnepélyes keretek között került sor). Halála előtt egy évvel derült ki, hogy pásztorlevelei egy részét Hajnóczi József írta. A Bubics-eset (1906) igen nagy sajtóvihart kavart. A kassai székesegyház püspöki kriptájában temették el. Arcképe látható – többek között – Vereby Soma Honpolgárok könyvében (1873).
Elismertség
A Magyar Iparművészeti Társulat alapító tagja (1885). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Tanácsának másodelnöke (1896). A budapesti nemzetközi művészettörténeti kongresszus elnöke (1886).
Főbb művei
F. m.: A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten. rendezett műipari és történelmi emlékkiállítás tárgyainak lajstroma. Összeáll. Henszlmann Imrével. Sajtó alá rend. Szalay Imre. (Bp., 1876)
Magyarországi várak és városoknak a magyar nemzeti múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Összeáll. (Bp., 1880)
A középkori miniature-festészetről. (Bp., 1883; 2. átd. kiad. A miniature-festészetről címmel 1899)
B. Zs., a kassai egyházmegye püspökének a püspöki székbe történt beiktatása alkalmából a kassai egyházmegye híveihez intézett főpásztori szózata. (Bp., 1887)
Cornaro Frigyes velenczei követ jelentései Buda várának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről. Ford., a történeti bevezetőt írta. (Bp., 1891)
ő császári és apostoli királyi fenségeik I. Ferenc József … és … hitvese Erzsébet … megkoronáztatásuk huszonötéves örömünnepe alkalmából … a kassai püspöknek szózata a kassai egyházmegye híveihez. (Bp., 1892)
Ecce sacerdos magnus. B. Zs. kassai püspök a kassai egyházmegye papjaihoz intézett főpásztori körlevele XIII. Leó pápa püspökké szentelésének 50. évfordulója alkalmával. (Bp., 1893)
A kassai egyházmegye lelkipásztorainak üdvöt és áldást az Úrban! (Bp., 1894)
Az Esterházy-család története. (Bp., 1894)
Templomszentelési emlék. (Bp., 1894)
Esterházy Pál Mars Hungaricusa. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1895. márc. 11.; megjelent: Bp., 1895; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1895)
Két okirat a magyarországi katholikus sajtó ügyében. (Bp., 1895)
Szózata Magyarország fennállása ezeréves ünnepe alkalmával. (Bp., 1896)
Le développement de la vie artistique en Hongrie. (Bp., 1896)
Templomszentelési emlék a Szent Erzsébetről nevezett kassai székesegyháznak … 1896. szeptember 6-án történt újra felszentelésének alkalmából. (Bp., 1896)
B. Zs. beszéde, mellyel a kassai Nemzeti Szövetség … alakuló közgyűlését megnyitotta. (Bp., 1898)
B. Zs. kassai püspök szózata a kassai egyházmegye híveihez és tanuló ifjúságához Magyarország fennállása ezredéves ünnepe alkalmából. (Bp., 1898)
B. Zs. kassai püspök beszéde, melyet a Szent Egyedről nevezett ősrégi bártfai plébánia templom újra való felszentelésének alkalmával mondott. (Bp., 1899)
Észrevételek a görög és latin szertartású magyar katholikus egyház önkormányzatának. Kézirat gyanánt. (Kassa, 1899).
Irodalom
Irod.: B. Zs. (Ország–Világ)
B. Zs. (Vasárnapi Ujság)
Ady Endre: B. Zs. esete. (Budapesti Napló, 1906. márc. 30.)
Hajnóczi József: A Bubics-ügy. (Bp., 1906)
Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd B. Zs. t. tag fölött. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1908)
Karsai Ervin: B. Zs. püspök emlékezete. (Kassa, 1909)
Kiss Ákos: A B. Zs.-gyűjtemény. (Iparművészeti Múzeum Évkönyve. Bp., 1963)
Kiss Ákos: B. Zs. gyűjteménye az Iparművészeti Múzeumban. (Bp., 1969)
Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon. (Bp., 2000)
Horváth Hilda–Mihóková Mária: B. Zs. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Megjegyzések
Szinnyei nyomán a legtöbb lexikonban téves születési adat márc. 11.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
