Buday Barna, pettendi
politikus, újságíró
Született: 1870. május 9. Ófehértó, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1936. október 1. Budapest
Család
Sz: Buday Gyula, gr. Mailáth József jószágigazgatója, Szrukoup Mária.
Iskola
A nagykállói főreáliskolában éretts. (1887), a debreceni tanintézetben tanult, majd a kassai középfokú gazdasági iskolában végzett (1890).
Életút
Egyéves önkéntesi szolgálata (1890–1891) után gr. Mailáth József ófehértói uradalmának gyakornoka (1891–1892). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) gyakornoka (1892–1893), segédtitkára (1893–1898), titkára (1898–1901), később igazgatója (1926–1936). Gazdasági főtanácsos (1920-tól). Alkotmánypárti programmal országgyűlési képviselő (Szászsebes, 1906–1910), de az 1910. évi választásokon már sikertelenül indult. Az OMGE képviseletében a Felsőház tagja (1931–1936).
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (1920–1925), az Országos Kísérletügyi Tanács tagja, a Falu Országos Szövetsége társelnöke, az Országos Kivándorlási Tanács helyettes elnöke (1921-től), az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács ügyvezető alelnöke és a Tanulmányi Bizottság elnöke (1926-tól), a Pátria Irodalmi és Nyomdai Rt. igazgatóságának elnöke.
A 20. sz. elejének egyik jelentős gazdasági írója, publicistája. Írásaiban a magyarországi mezőgazdaság szinte minden kérdésével fogl., különösen jelentősek a mezőgazdasági munkabéreket, a gazdasági szakoktatás helyzetét, a gazdasági kivándorlást és a hazai földbirtok-megoszlási viszonyokat tárgyaló dolgozatai. Gazdák számára népszerű szakkönyveket és mezőgazdasági szótárat állított össze, valamint szépirodalmi műveket (regényeket, elbeszéléseket, meséket!) is írt.
Emlékezet
Írói működését a gazdatársadalom aranytollal ismerte el (1925). Síremléke Budapesten, a Kerepesi temetőben látható (Horvay János alkotása, 1937). Emlékére az OMGE Buday Barna-díjat alapított (elsőként 1940-ben ítélték oda Groffits Gábornak).
Elismerés
Ferenc József-rend tiszti keresztje (1918), Magyar Érdemkereszt (II. osztálya, 1930).
Szerkesztés
Az OMGE lapjának, a Közteleknek társszerkesztője (1897–1902), felelős szerkesztője (1906–1926), főszerkesztője (1926–1936), egyúttal a Köztelek Olcsó Könyvtára sorozatszerkesztője (1910–1912). A Hazánk (1902–1904) és az Ország c. lapok szerkesztője (1905). A Kiállítási Lapok (1899), a Független Újság (1900), a Magyar Földmíves (1910) és a Falu szerkesztője (1920), a Magyarország közgazdasági rovatának munkatársa (1900), a Magyar Hírlap vezércikkírója (1906–1911), az Új Barázda és a Vasárnap főmunkatársa (1920–1925), a Budapesti Hírlap belső munkatársa (1926-tól). Gazdasági írásai a fentieken kívül még elsősorban a Pozsonyi Gazdában (1899, 1900), a Magyar Gazdák Szemléjében (1907, 1911, 1913), a Magyar Lányokban (1908), a Budapesti Levelezőben (1909), az Egyetemi Lapokban (1909), az Egyetértésben (1909), a Gazdasági Néplapban (1909), a Budapestben (1911), a Magyar Társadalomtudományi Szemlében (1911) és a Huszadik Században jelentek meg (1917).
Főbb művei
F. m.: szépirodalmi művei: Karikás János csodálatos kalandjai. Mese. (Bp., 1898; 3. kiad. 1929)
Derült égbolt alatt. Elb.-ek. (Magyart a magyarnak. Bp., 1907)
Titkok földje. Reg. (Falu Könyvtár. Bp., 1922)
A rögöktől a csillagokig. Reg. (Bp., 1930)
Pihenő. Nyaralás Hévizen. Elb.-ek. (Bp., 1933)
gazdasági írásai: Adatok Magyarország gyümölcstermeléséhez. (Bp., 1896)
Gabona-uzsora. Buday Barnabás néven. (Bp., 1899)
A székely kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai. Összeáll. (Bp., 1902)
A VI. országos gazdakongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozatai. Összeáll. (Bp., 1903)
A szocziálista izgatások hatása a nép anyagi és erkölcsi életére. (Bp., 1907)
Magyar gazdák a német földről. (Bp., 1907)
Időszerű kérdések. A mezőgazdasági munkabérek, munkáskereset és földbirtokmegoszlási viszonyok vizsgálata a kivándorlás szempontjából. (Bp., 1909)
A parcellázásról. (Köztelek, 1909)
A Pool-szerződés és a kivándorlás. (Bp., 1911)
Mezőgazdasági kalauz. Konkoly-Thege Sándorral. (Bp., 1912)
A „Köztelek” szótára. A szakirodalomban leggyakrabban használt idegen szavak, helytelen kifejezések és ezek megfelelői. Összeáll. (Bp., 1917)
Magyar problémák. (Bp., 1917)
Gazdák hadsegélyző mozgalma. Rubinek Gyulával. (Bp., 1918)
Szakoktatásügyi kérdések. (Bp., 1918)
A szociáldemokrácia és a polgárság. (Köztelek, 1919)
Falusi levelek. 300 levél. Sajtó alá rend. (A „Vasárnap” Könyvtára. 2. Bp., 1921)
Gróf Károlyi Sándorról. (Bp., 1927)
Magyar fényképek. (Bp., 1927)
A földreform eredményei. 1. Szemle a földreform útján kiosztott területeken. 2. A reformföldesek helyzete. (Bp., 1930)
Alföldi gazdálkodás. Többekkel. (Köztelek, 1936). Irod.: Zlinszky György: B. B. (Köztelek, 1939).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
