Bugár-Mészáros Károly
orvos, belgyógyász, érsebész
1939-ig Mészáros Károly
Született: 1900. november 3. Budapest
Meghalt: 1989. augusztus 8. Budapest
Család
Dédszülei: nemes Mészáros Márton (1783–1847), Gaiger Julianna (1804–1857); Schimmer György (†1887. márc. 2. Budapest. Temetés: 1887. márc. 3. Kerepesi út) kovács-ipartestületi elnök, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, Porst Johanna (†1889. nov. 15. Budapest. Temetés: 1889. nov. 16. Kerepesi út); Bernárdt József; Sigmund József, Gieszriegl Aloizia.
Nagyszülei: nemes Mészáros Miklós (1835–1903), Schimmer Emma (1844–1916) és nemes Bernárdt Győző (1840–1923) építészmérnök, Sigmund Adél.
Szülei: nemes Mészáros Márton (1864. okt. 15. Pest–1911. júl. 8. Pestújhely) törvényszéki bíró, a Budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszék bírója, nemes Bernárdt Irén (†1966. okt. 23. Budapest. Temetés: 1966. okt. 27. Farkasrét). Testvére: dr. Ambrózy Kálmánné Mészáros Mária (1899–1981). F: nemes Zsitvay Katalin Margit (1911–). Hét gyermeke és 13 unokája született.
Gyermekei: Bugár-Mészáros Katalin (1931–); Maczkó Imréné Bugár-Mészáros Erzsébet (1932–); Gaál Tiborné Mészáros Mária (1936–); dr. Bugár-Mészáros Tibor (1938–); Hegedűs Istvánné Bugár-Mészáros Anikó (1943–); Bugár-Mészáros Irén (1949–) és Bugár-Mészáros Károly (1951–) építészmérnök, építészettörténész.
Iskola
A budapesti tanárképzőintézeti főgimnáziumban éretts. (1918), a budapesti tudományegyetemen egy félévet jogot hallgatott (1918), orvosdoktori okl. szerzett (1923), tanulmányait Tübingenben (Gottfried Müller Belklinikáján, 1931) és Londonban (Sir Thomas Lewis kutatóintézetében) egészítette ki (1933). Belgyógyászatból (1930), ideggyógyászatból (1931), a gümőkóros megbetegedésekből szakorvosi vizsgát tett (1937).
Az érbetegségek klinikájából magántanári képesítést szerzett (1945), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1982).
Életút
A budapesti tudományegyetem IV. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1924–1930), egy. tanársegéde (1930–1938), a Székesfővárosi Szeretetotthonok Kórháza I. sz. Belgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa (1938. aug. 1.–1948), a Korányi Frigyes és Sándor Közkórház (= és a hozzátartozó négy kórház: a Madarász utcai Gyermekkórház, a Váci úti Kisegítő Kórház, a Szövetség utcai és a Csengery utcai Kórház) mb. igazgató-főorvosa (1948–1950).
A budapesti István Kórház I. sz. Belgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa (1950–1970) és a Biokémiai Kutatólaboratórium vezetője (1960–1970), a kórház tud. tanácsadója (1970–1973), az Influenza Osztály vezetője (1973–1975). A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) osztályvezető főorvosa (1932–1945), az Újságírók Szanatóriuma főkonzíliáriusa (1948–1954), a Fővárosi Bíróság igazságügyi szakértője (1954–1955), a Balassa János Kórház Belgyógyászati Osztálya osztályvezető főorvosa is (1959-től). Délpest területvezető belgyógyász főorvosa (1957-től). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE magántanára (1945–1951). C. egy. tanár.
Az érbetegségek nemzetközileg is elismert kutató-professzora, a magyarországi klinikai angiológiai kutatások elindítója. Az István Kórházban az ország első érvizsgáló laboratóriumát szerelte fel. Különösen jelentősek a cukorbetegséggel összefüggő angiológiai megállapításai. Jelentős eredményeket ért el az érelzáródással járó mozgászavarok vizsgálata terén.
Emlékezet
Könyveinek és különlenyomatainak két kötetben, időrendben összegyűjtött példányát a Szent István Kórház könyvtárának adományozta (1981). A Remetevárosi Szent Lélek Katolikus Templom altemplomában helyezték örök nyugovóra, gyászszertartásán Papp Sándor professzor, a Magyar Angiológiai Társaság elnöke búcsúztatta.
Emlékére a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Bugár-Mészáros Károly-emlékérmet alapított (1997-ben).
Elismertség
A Belgyógyász Szakcsoport vezetőségi tagja (1948–1950), a Magyar Belgyógyász Társaság társelnöke (1950–1952), a Magyar Sebész Társaság Angiológiai Szekciója (1966-tól Magyar Angiológiai Társaság) alapító elnöke (1961–1972), tb. elnöke (1972–1989).
A Nemzetközi Angiológiai Társaság igazgatótanácsának tagja (1961–1964), alelnöke (1964–1967), tb. tagja (1974-től). A Francia Angiológiai Társaság tb. tagja (1977-től).
Elismerés
Kiváló orvos (1955), Purkine-emlékérem (1978), Soltész Lajos-emlékérem (1985).
Főbb művei
F. m.: írásai Mészáros Károly néven: Capillarmikroskopos vizsgálatok. (A Magyar Belorvosok Egyesületének XI. Nagygyűlésén elhangzott előadások. Bp., 1941)
írásai Bugár-Mészáros Károly néven: Az érbetegségek diagnostikája, kór- és gyógytana. Monográfia. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 197. Bp., 1944)
Vestibularis tünetek penicilin-kezelés után. (Orvosok Lapja, 1948)
A környéki erek betegségeiről. (Orvosok Lapja, 1949)
A verőerek statikai tonusváltozásának vizsgálata hypertoniákban. Okos Gizellával. (Magyar Belorvosi Archivum, 1952)
A verőerek statikai tonusváltozásának vizsgálata ép viszonyok között és érbetegségekben. Okos Gizellával. (Magyar Belorvosi Archivum, 1952; németül: Untersuchungen der statischen Tonusveränderung der Arterien bei Hypertonien. Acta Medica, 1953)
Oszcillometriás vizsgálatok munkakísérlettel. Okos Gizellával. (Magyar Belorvosi Archivum, 1953)
A verőerek statikai tonusváltozása szívbetegségekben. Okos Gizellával. – Az oscillatiók viselkedése a lehűtéses vérnyomásreakció – cold pressor test – lefolyása alatt. Okos Gizellával. (Magyar Belorvosi Archivum, 1954)
Bőrhőmérséklet-mérések mezőgazdasági munkásokon. (Népegészségügy, 1954)
Perifériás érbetegségek. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1955)
Belgyógyászat, ideg- és elmegyógyászat. – Érbetegségek. Többekkel. (Gyógyszertan és gyógyítás. I–III. köt. Szerk. Issekutz Béla. Bp., Művelt Nép, 1956; 2. átd. kiad. Medicina, 1959–1960 és utánnyomások)
Allergische Beziehungen der Kollagenkrankheit. Korossy Sándorral. (Allergie und allergische Erkrankungen. Szerk. Rajka Ödön. Bp., 1959)
Az ulcus cruris pathogenesisének érrendszeri vonatkozásairól. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1959)
Az arteriosclerosis klinikuma. (Orvosképzés, 1960)
Perifériás keringési zavarok. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1961)
Az arteriosclerosis klinikuma. (Orvosképzés, 1961)
A diabeteses érbetegség klinikuma. (Diabetes mellitus. Bp., 1963)
A szívinfarktus heveny szakának koaguláns terápiájáról újabb 100 eset kapcsán. Bugár-Mészáros Tiborral. (Magyar Belorvosi Archivum, 1969)
Véralvadás sclerodermiában. Bereczky Mihállyal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1971)
Adatok a szívinfarctus tartós anticoagulans kezelésének kérdéséhez. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1973)
Véralvadási rendellenességek obliterativ verőérbetegségekben, s azok jelentősége e kórképek pathológiájában és therápiájában. Doktori értek. (Bp., 1976).
F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Mészáros Károly néven: Capillarmikroskopos megfigyelések eklerodermiánál. (1929. 3.)
Arteriitis obliterans mint familiaris megbetegedés. (1931. 43.)
Érrendszerbeli elváltozások izomdystrophiában. (1933. 47.)
Látóideg-sorvadás angiospasmusos alapon. Tóth Zoltánnal. (1933. 48.)
A bőrérnyomás és a hajszálerek viselkedése idült polyarthritisben. (1935. 35.)
Thromboangitis obliterans szemfenéki elváltozásokkal. (1937. 32.)
írásai az Orvosi Hetilapban: Bugár-Mészáros Károly néven: Gyomorvizsgálatok öregeken. Augusztin Vincével. (1948. 1.)
A vérképzés összefüggése a gyomor állapotával az öregkorban. Augusztin Vincével. (1948. 15.)
Methyl-bromid mérgezés. (1950. 7.)
Agyi emboliák kezelése a ganglion stellatum novocain infiltratiójával. Mester Zoltánnal. (1951. 14.)
A végtagok emboliáival kapcsolatos mozgás- és érzészavarairól. (1952. 14.)
A végtagemboliákról huszonhárom eset kapcsán. (1952. 23.)
Polyarthritisek kezelése natrium-thiosulphattal. (1952. 45.)
Az arteriolák vizsgálata a reactiv felmelegedés mérésének új metodikájával. Okos Gizellával. (1952. 51.; németül: Untersuchungen der Arteriolen mittels einer neuen Methodik der Messung der reaktiven Erwärmung. Acta Medica, 1954)
A környéki erek betegségeinek belgyógyászati kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1954)
Érrendszeri vizsgálatok neuroangiosis cruris haemosiderosisban. Korossy Sándorral és Okos Gizellával. (1954; franciául: Recherches angiologiques sur la neuroangiosis cruris haemosiderosa. Acta Medica, 1954)
Adatok az endoangiitis – thromboangiitis – obliterans kórképéhez 300 beteg észlelése kapcsán. Okos Gizellával és Sas Vilmossal. (1958. 45.; németül: Über die Endoangiitis – Thromboangiitis – obliterans auf Grund von 300 Fällen. Acta Medica, 1958)
Adatok a cukorbajosok verőérbetegségének pathogenesiséhez. Poppel Alfonzzal. (1960. 2.; németül: Beiträge zur Pathogenese der Arterienerkrankung von Diabetikern. Acta Medica, 1960)
Agyi trombózisok és emboliák anticoagulans kezelése. Fonó Józseffel és Kovács Ferenccel. (1960. 14.; angolul: Anticoagulants in Cerebral Thrombosis and Embolism. Acta Medica, 1960)
Anticoagulans therapia szívinfarktusban és más szívbetegségekben. Praznovszky Mártával. (1960. 26.; angolul: Anticoagulants in Myocardial Infarctus. Acta Medica, 1960)
Phlebothrombosisok és thrombophlebitisek anticoagulans therápiája. Okos Gizellával. (1961. 1.; angolul: Anticoagulant Therapy of Phlebothrombosis and Thrombophlebitis. Acta Medica, 1961)
A fibrinolysin therápiáról Cserveny Melittával. (1962. 20.; angolul: Data Concerning Fibrinolysin Therapy. Acta Medica, 1962)
Methylpyrrolidine-oxytetracylin intraartériás alkalmazása végtag-gangraema eseteiben. (Orvosi Hetilap, 1962. 31. és Gyógyszereink, 1962)
Érrendszeri vizsgálatok gyermekkori diabetesben. Többekkel. (1962. 40.)
A végtagartériák thrombosisának és emboliájának anticoagulans kezeléséről. Fonó Józseffel. (1962. 45.)
Külföldi és hazai tapasztalatok a mélyvénák thrombosisának és thrombophlebitisének anticoagulans kezelése terén. (1964. 47.)
Therápiás eredményeink Syncardonnal. Kusztos Dénessel. (1964. 52.)
Adatok az arteriosclerosis obliterans kórképéhez 1071 beteg észlelése alapján. Bereczky Mihállyal. (1965. 7.)
Fibrinolysin-kezelés nagy adagokkal. Bereczky Mihállyal. (1965. 44.)
Tartós anticoagulans therápia öt éves tapasztalatai. Fonó Józseffel. (1965. 52.)
Adatok a postthrombotikus syndroma prophylaxisához. Bereczky Mihállyal és Fonó Józseffel. (1966. 38.)
Complementaer factor a végtag gangraena és a lábszárfekély therápiájában. Többekkel. (1968. 43.).
Irodalom
Irod.: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1989. aug. 11.)
Meskó Éva: B-M. K. (Érbetegségek, 1997)
Bugár-Mészáros Tibor: B-M. K. (Érbetegségek, 2016).
neten:
http://erbetegsegek.com/image/archivum/1997_2.pdf
http://erbetegsegek.com/?p=historia&cikk=602
Megjegyzések
Művei bibliográfiákban összekeverve Mészáros Károly (1898–1967) orvos, egyetemi magántanár, az OTBA sebész főorvosa műveivel!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
