Burány Béla
író, etnográfus, orvos
Született: 1931. február 12. Zenta
Meghalt: 2008. december 9. Zenta
Család
Sz: Burány Béla, Bodor Julianna. F: Szabó Erzsébet. Gyermekei: Burány Béla, Burány András; ill. Burány Katalin, Burány Julianna és Burány Zita.
Iskola
A Zágrábi Egyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1956), Belgrádban epidemiológus szakorvosi vizsgát tett (a Vajdaságban elsőként!, 1961), majd Újvidéken doktori címet szerzett (1975).
Életút
A zentai Egészségvédelmi Központ elemzési és szervezési feladatokat végző munkaegységének vezetője, egyúttal az újvidéki Tartományi Közegészségügyi Szolgálat Járványtani Intézetében a nemfertőző tömegbetegségek járványtanával foglalkozó osztály vezetője (1957–1967). Az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Kar Járványtani Tanszék egy. tanársegéde (1964–1975), egy. docense (1976–1981), rk. tanára (1981–1988), r. tanára (1988–1996). A Sremska Kamenica-i Onkológiai Intézet Járványtani Kutatóintézetének igazgató főorvosa (1990–1996).
A Vajdasági Tartományi Képviselőház képviselője (2000–2008). A Magyar Nemzeti Tanács tagja (2003–2008).
Daganatos megbetegedések és egyéb nemfertőző tömegbetegségek járványtanával fogl. Szociográfiai írásaiban elsősorban a délvidéki magyarság tragikus demográfiai helyzetét vizsgálta. A délvidéki magyarság folklórjával foglalkozó tevékenysége is értékes. Összegyűjtötte Zenta és környéke népdalait, -balladáit, népi gyermekjátékait, továbbá a vajdasági népi hímzéseket. Bodor Anikóval, Bodor Gézával és Gyura Juliannával megszervezte a Tiszából a Dunába folyik a víz c. népdalvetélkedőt (1971 és 1973).
Elismertség
A Jugoszláviai Epidemiológusok Társaságának vezetőségi tagja (1989-ig), a bp.-i Magyar Egészségügyi Társaság tagja. A zágrábi Ady Endre Kultúrkör vezetőségi tagja (1949–1956). Az újvidéki Petőfi Társaság vezetőségi tagja (1998-ig).
Elismerés
Mocsáry Lajos-díj (1999), Aracs Díj (2000), az Év Könyve Jutalom (Magyarországon, a szociográfiák kategóriájában, 2000).
Főbb művei
F. m.: Zentavidéki népballadák. Ill. Bálind Pál. (Zentai füzetek. Zenta, 1962; 2. kiad. 1964)
Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén. Fábri Jenővel, Tripolszky Gézával. Ill. Petrik Pál. (Zentai füzetek. Zenta, 1966)
Két szivárvány koszorúzza az eget. 142 népdal Zentán és vidékén. Fábri Jenővel. (Zentai füzetek. Zenta, 1969)
Rukkolnak a szép zentai legények. 99 katonadal Zentán és vidékén. Fábri Jenővel, Tripolszky Gézával, Bodor Gézával. (Zentai füzetek. Zenta, 1972)
Hej, széna, széna! 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal. (Zentai füzetek. Zenta, 1973)
Hallották-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák. Sajtó alá rend., az utószót írta. A dallamrendi mutatókat és a dallamjegyzeteket Bodor Anikó készítette. (Újvidék, 1977)
Tiszából a Dunába folyik a víz. Egy népdalvetélkedő dalaiból. Szerk. Többekkel. (Zentai füzetek. Zenta, 1978)
Zabosné Geleta Piroska: Így zajlott az életem. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta. Az utószót Jung Károly írta. (Újvidék, 1983)
Szomjas a vakló. 66 vajdasági magyar erotikus népmese. Gyűjtötte és az előszót írta. (Újvidék, 1984; 2. kiad. Bp., 1988)
Nádsípot fújtam! Vajdasági magyar népi mondókák és játékok apró gyermekeknek. Gyűjtötte, sajtó alá rend. Ill. Penovác Endre. (Újvidék, 1987)
Piros a tromf. 77 vajdasági magyar erotikus népmese. A grafika Merczel Péter munkája. (Bp., 1988)
A legkisebb királylány kívánsága. 88 vajdasági magyar erotikus és obszcén népmese. Gyűjtötte és az előszót írta. Ill. Lacza Márta. (Bp., 1990)
Dél-tiszavidéki vadvirágok. Vajdasági hímzésminták. Orosz Angélával készült interjúval. (Temerin, 1991)
Így éltünk Dél- Pannóniában. I–II. I. Emberek, sorsok, balladák. II. Emberek, sorsok, katonák. (A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kiskönyvtára. Újvidék, 1991–1993; 2. kiad. Bp., 1999)
A menyecske meg a feketerigó. 107 erotikus és obszcén vajdasági magyar népmese. (Szeged, 1997)
Szakad a part. Tünetek magyarságunk kórélettanából. (Újvidék, 1997)
Ünnepek, szokások, babonák. Jeles és jeltelen napjaink népszokásai a déli Tisza-vidéken. 1–2. (Újvidék, 2000–2001)
Állati mesék. 99 erotikus, obszcén és egyéb vajdasági magyar állatmese. (Szeged, 2002)
A juhászok így élnek, úgy élnek. Egy juhászcsalád szellemi népi hagyománya. 1-2. (Újvidék, 2004)
Mé piros a gólya csőre? Erotikus és obszcén népmesék a Délvidéken. Ill. Péter László. (Bp., 2007; 2. kiad. 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
