Főbb művei

F. m.: önálló művei: Adatok a delta pozitív töltésű halogének analitikai alkalmazásához. Kand. értek. (Bp., 1958)
Szerves fémreagensek alkalmazásának koordinációs kémiai és analitikai kémiai kérdései. Doktori értek. (Bp., 1965)
Modern koordinációs kémiai vizsgáló módszerek. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1967)
Szerves reagensek a fémanalízisben. (Bp., Műszaki Kiadó, 1969)
A Lewis-féle sav–bázis-reakciók Pearson-féle értelmezéséről. Kőrös Endrével és Szabó Zoltánnal. (A kémia újabb eredményei. 1. Bp., Akadémiai Kiadó, 1970)
A Mössbauer-spektroszkópia alkalmazása a komplexkémiában. (A kémia újabb eredményei. 9. Bp., Akadémiai Kiadó, 1972)
Coordination Chemistry: Experimental Methods. Magyar nyelvű kéziratból ford. Bogyó Gabriella. (International Series of Monographs in Analytical Chemistry. Bp.–London, Akadémiai Kiadó–Butterworth, 1973)
Organic Reagents in Metal Analysis. Magyar nyelvű kéziratból angolra ford. Mohácsy Tivadar. (Bp.–Oxford [etc.], Akadémiai Kiadó–Pergamon Press, 1973; orosz nyelven: Moszkva, 1975; 3. kiad. 1986)
Nemvizes oldatok koordinációs kémiája. (A kémia újabb eredményei. 36. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977)

 

 

A mennyiségi kémiai analízis alapjai. Egy. tankönyv is. (Bp., Medicina, 1973; 2. átd. és bőv. kiad. 1981; 3. kiad. 1986)
A mennyiségi analízis alapjai. Kémiai és műszeres elemzés. Egy. tankönyv. (4. átd. kiad. Bp., Semmelweis Kiadó, 1992)
Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés. Egy. tankönyv. A Kromatográfia c. fejezetet Dombi András írta. (5. átd. kiad. Bp., Semmelweis Kiadó, 1999; 6. kiad. Bp., Aliter Könyvkiadó, 2002; 7. kiad. Bp., Semmelweis Kiadó, 2012)

 

 

Mössbauer Spectroscopy. Korecz Lászlóval és Vértes Attilával. (Studies in Physical and Theoretical Chemistry 5. New York–Amsterdam [etc.], Elsevier, 1979)
Solvation Ionic and Complex Formation in Nonaqueous Solutions. Experimental Methods for Their Investigations. Magyar nyelvű kéziratból angolra ford. Durham, David. (Studies in Analytical Chemistry 81. Bp.–New York–Amsterdam [etc.], Aladémiai Kiadó–Elsevier, 1984; oroszul: Moszkva, 1984; japán nyelven: Tokió, 1987)
Biocoordination Chemistry. Coordination Equilibra in Biologically Active Systems. Szerk. (Ellis Horwood Series in Inorganic Chemistry. New York–London [etc.], Horwood, 1990)
Rögzített folyadékok Mössbauer-spektroszkópiája. Új eljárás az oldatkémiában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. szept. 18.; megjelent: Értekezések, emlékezések. 91. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992)
A szénhidrátok és származékaik fémkomplexei. Nagy Lászlóval. (A kémia újabb eredményei. 74. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992)
Oldószerhatás a koordinációs kémiában. (A kémia újabb eredményei. 75. Bp., Akadémiai Kiadó, 1993)
Biológiai hatású makromolekulák és kismolekulájú modelljeik fémion-koordinációja. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1993. szept. 21.; megjelent: Értekezések, emlékezések. 115. Bp., Akadémiai Kiadó, 1995).

F. m.: tanulmányai: A morfin gyors meghatározása acetilszalicilsavat is tartalmazó gyógyszeres porkeverékben. Schulek Elemérrel. – Az arzén amperometriás meghatározása. (Acta Pharmaceutica, 1955. 2.)
Adatok a morfingyártás nyersanyaga és közbenső termékei morfintartalmának meghatározásához. Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1955. 5.)
Új jodometriás eljárás a fenol meghatározására redukáló anyagok jelenlétében. Schulek Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1955. 11.)
Új eljárás lúgos hipobromit-oldat bromát-tartalmának meghatározására. Schulek Elemérrel. – Új jodometriás eljárás hidrochinon megharározására. Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1957. 1-2.)
A p-oxibenzoesav-észterek meghatározása redukáló anyagok jelenlétében. Schulek Elemérrel. – Új eljárás az acetilszalicilsavas sók bomlásának vizsgálatára – szalicilsav meghatározása acetilszalicilsav mellett. Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1958. 3.)
A jodid-ion jodatometriás mérése antipirin segítségével. Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1958. 5-6.)
Brómklór mérőoldat alkalmazása az analitikában. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958. 7-8.)
Aromás vegyületek szubsztitúciós halogénezése interhalogén vegyületekkel vizes oldatokban. Schulek Elemérrel. – Bróm-klór mérőolda előállítása és vizsgálata. Schulek Elemérrel. – Aromás vegyületek meghatározása brómklórral végzett brómozás útján. Schulek Elemérrel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1959. 1.)
Adatok a jódbróm halogénező hatásának vizsgálatához és e hatás magyarázatához. Schulek Elemérrel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1959. 3.)
A hidrazin és a hidrazin-származékok meghatározása brómklór-mérőoldattal. Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1959. 3.)
A brómklór alkalmazása az analitikában. Új eljárás a hexobarbiturál – Evipán – meghatározására. Ladányi Lászlóval és Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1959. 6.)
Új, gyors módszer a tórium meghatározására cirkon, vas, lantán, után és egyéb nehézfémek jelenlétében. Pribil, Rudolffal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1959. 5.)
Az interhalogén vegyületek halogenid komplexeinek vizsgálata. Pungor Ernővel és Schulek Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1959. 8.)
Die analytische Bedeutung der heterolytischen Dissoziation und des homolytischen Gleichgewichts der Interhalogene. Schulek Elemérrel. – Oxydationsreaktionen mit Bromchlor. Schulek Elemérrel. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Chimica, 1960)
A brómklór alkalmazása az analitikában. Új eljárás a hipofoszfit-ion meghatározására. Ladányi Lászlóval. (Acta Pharmaceutica, 1960. 2.)
Az 5-klór-7-jód-8-hidroxikinolin – Enteroseptol, Vioform – analitikai ellenőrzéséről. Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1960. 3.)
Telítetlen szerves vegyületek brómklór-addíciójának vizsgálata. Schulek Elemérrel. – Az ammónia közvetlen alkalimetriás mérése a Kjeldahl-féle eljárásban. Fehér Magdával és Schulek Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1960. 7.)
The Use of Bromine Chlorid in Analytical Chemistry. Determination of Unsaturated Aldehydes. Schulek Elemérrel. (Talanta, 1960)
Szerves salétromsav-észterek – nitrotestek – hidrolízis-termékeinek vizsgálata. Fehér Magdával és Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1961. Supplementum)
A salétromsav-észterek – nitrotestek – hidrolíziséről és analitikai ellenőrzéséről. Fehér Magdával és Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1961. 5.)
A brómklór alkalmazása az analitikában. 1–6. Gaizer Ferenccel és Schulek Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961. 1–6.)
Új eljárás karbonsav-kloridok savklorid-tartalmának meghatározására. Schulek Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961. 2.)
Új szelektív mikromódszerek a fémanalitikában. 1–2. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961. 5.–1961. 8.)
A bromatometria elvi alapjairól. Laszlovszky Józseffel és Schulek Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961. 8.)
Szerves reagensek analitikai alkalmazásának néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről. 1. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961. 12.)
Analytical Uses of Bromine Chloride. Determination of Hydroxylamine Contributions to the Bromic Acid-Hydrochlorid Acid Reaction. Gaizer Ferenccel és Schulek Elemérrel. (Talanta, 1961)
Some Theoretical and Practical Problems in the Use of Organic Reagents in Chemical Analysis. 1–5. (Talanta, 1961–1965)
Polivitamin készítmények analitikai ellenőrzéséről. (Acta Pharmaceutica, 1962. 4. és Magyar Kémiai Folyóirat, 1962. 11.)
Contributions to the Chemistry of Iodine Trichloride. Ladányi Lászlóval és Schulek Elemérrel. (Acta Chimica, 1962)
Az ortohangyasav-etilészter vizsgálata. Barcza Lajossal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1963. 4.)
On the Complex Formation of Palladium with Dimethylglyoxime. Dyrssen, D.-vel. (Acta Chemica Scandinavica, 1963)
Szerves reagensek analitikai alkalmazásának néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről. 2–3. Ruff Imrével. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1963. 6.–1964. 5.)
Az interhalogén vegyületek kémiai reakcióiról. A jód-monoklorid, a jód-triklorid, a jód-monobromid és a bróm-klór reakciói. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1964. 3.)
Az interhalogén oldatok analitikai alkalmazásáról. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1964. 4.)
Új radiometriás eljárás nyommennyiségű kloridion meghatározására. – A palládium[II]-klorid-komplexek vizsgálatáról. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1964. 4.)
Szerves reagensek analitikai alkalmazásának néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről. 4. Ruff Ferenccel és Ruff Imrével. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1964. 8.)
Négyzetes bipiramisos vegyes kompleyek képződésének hatása a kobalt[II]-dimetil-glioxim szerkezetére és stabilitási viszonyaira. Ruff Ferenccel és Ruff Imrével. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1964. 9.)
Szerves reagensek analitikai alkalmazásának néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről. 6–8. Egyed Ildikóval, Ruff Ferenccel és Ruff Imrével. (Magyar Kémiai Folyóirat, 7–10–11.)
A viszontkoordináció vizsgálata vaskelátokban a Mössbauer-módszerrel. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1966. 5.)
A dimetil-giloxim és átmenetifém-komplexei polarográfiás viselkedéséről. Farsang Györggyel és Syrek Gyöngyivel. – Szerves reagensek analitikai alkalmazásának néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről. 9. Ruff Imrével. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1966. 9.)
A vaskomplexek Mössbauer-izomer-eltolódásai és a Pauling-féle neutralitási elv. Korecz Lászlóval. – Szerves reagensek analitikai alkalmazásának néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről. 10. Pappné Molnár Etelkával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967. 2.)
Vegyes ligandum-komplexek kémiája. Pintér Borbálával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967. 5.)
Nehéz donoratomú komplexek kémiája. Korecz Lászlóval és Tóth Árpáddal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967. 10.)
A nefelauxetikus sorozat és vaskomplexek Mössbauer-paramétereinek sorrendje. Pappné Molnár Etelkával és Vértes Attilával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1968. 8.)
Fémkomplexek termikus kémiája. Liptay Györggyel és Pappné Molnár Etelkával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1968. 12.)
Oldószer-molekulák donorerősségének vizsgálata a kobalt[II]-dimetil-glioxim referencia-akceptorhoz való koordinációjuk alapján. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1971. 4-9.)
A fémkomplex-képződés analitikai alkalmazása. (Magyar Kémikusok Lapja, 1972. 5.)
A kationok hatása vas-ciano-komplex-anionok Mössbauer paramétereire. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1972. 9.)
Vas–alumínium vegyes oxidok Mössbauer-vizsgálata. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1972. 10.)
Szerves vegyületek krisztallográfiai vizsgálata. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1973. 9.)
A röntgen-fotoelektron-spektroszkópia – ESCA – alkalmazása a koordinációs kémia területén. 1–5. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1974. 5–9.)
Komplexegyensúlyok vizsgálata vízaktivitás-mérés útján. Szabó Zoltán Gáborral és Wajand Judittal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1975. 2. angolul: Investigation of Complex Equilibria by Water Activity Measurement. Acta Chimica, 1975. 2.–1977. 5.–1977. 6.–1978. 10.)
Polipeptidek koordinációs kémiai vizsgálata. 1–4. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1975. 10.)
Hemin vegyeskomplexek egyensúlyi vizsgálata. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1976. 5-6.)
Pozitronannihilációs vizsgálatok a komplex vegyületek körében. 1–2. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1977. 7.–1981. 4.)
Szolvatációs egyensúlyok Mössbauer vizsgálata. Nagyné Czakó Ilonával és Vértes Attilával. – Oldatszerkezeti vizsgálatok vízaktivitás-mérés útján. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1978. 5.)
A nagymolekulájú polipeptidek analitikai meghatározása és bolmásuk ellenőrzése. Pékli Mártával. (Acta Pharmaceutica, 1979. 2.)
New Method for the Evaluation of Overlapping Protonation Equilibria of Polyfunctional Ligands. Noszál Bélával. (Acta Chimica, 1979. 1-4.)
Új eljárás polifunkciós ligandumok átfedő protonálódási egyensúlyainak értékelésére. Noszál Bélával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1979. 4.)
Új benzalkónium-tetrarodanátó-kobaltát[II] komplex ionpár alapú ionszelektív elektród a kobalt[II] meghatározására. Pethő Gáborral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1979. 9.)
Eljárásmód egyensúlyi reakciók potenciometriás analitikai alkalmazására. 1–2. Noszál Bélával és Pethő Gáborral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980. 4.–Acta Pharmaceutica, 1981. 2.)
Az aluminát-ion dimerizáció egyensúlyi állandójának meghatározása lúgos nátrium-aluminát oldatokban. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980. 8.)
Az oldószer hatása a corcicotropin – ACTH – fragmensek protonolódási egyensúlyaira. Noszál Bélával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1981. 4.)
A kötött reagenskoncentráció mérésén alapuló potenciometriás értékelő módszer elemzése. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1982. 1.)
A Novel Polynuclear Iron[III] Mixed Ligand Complex for Use in Parenteral Iron Therapy. Takácsi-Nagy Gézával és Zay Istvánnal. – Iron[III] Complex Formation Equlibria of Sugar Type Ligands. Gaizer Ferenccel és Zay Istvánnal. (Inorganica Chimica Acta, 1983)
The Electrochemical Investigation of the Manganese Complexes of Lactobionic Acid. Horváth Istvánnal és Nagy Lászlóval. – Mössbauer Spectroscopy of Tin Tetrachloride Solutions Trapped in the Pores of a „Thorsty Glass” Carrier. Vértes Attilával. – Zinc Ionic Coordination Equilibria of Thymopoietin Fragments and of an Angiotensin Antagonist Octapeptide. Horváth Istvánnal és Véber Margittal. (Inorganica Chimica Acta, 1985)
Új polinukleáris vas[III] vegyes komplex nagy vastartalmú injekció céljára. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1985. 1.)
A Mössbauer-spektroszkópia alkalmazásának újabb lehetőségei. – Az antimon oxidációs állapota a különböző összetételű antimon-szulfidokban. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1985. 8.)
A laktobionsav mangánkomplexeinek elektrokémiai vizsgálata. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1985. 9.)
Parent and Mixed Ligand Complexes in the Copper[II]-Ethylene Glycol-Sulphate System. Labádi Imrével. (Journal of Thermal Analysis, 1986)
Calcium, Magnesium and Zinc Ion Coordination Equilibria of Vincristine. Többekkel. – Mössbauer Spectroscopic Study of the Oxidation State of Antimony Sulfides of Different Composition. Nemesné Vetéssy Zsuzsannával. (Inorganica Chimica Acta, 1986)
Mössbauer and Electron Paramagnetic Resonance – EPR– Spectroscopic Study of the Iron-EDTA System. Marton Auréllal. – Temperature-Dependent of Ion-Pair Formation of Simple Thiocyanate Salts in Liquid Ammonia. Horváth Istvánnal és Siposné Nagy Gabriellával. (Inorganica Chimica Acta, 1987)
Capillary Mössbauer Spectroscopy – CMS. A New Method for the Study of Liquids Fixed in a Suitable Carrier. (Spectrochimica Acta, 1987)
Coordinative Interactions in the Separation of Insulin and Its Derivatives by High-Performance Liquid Chromatography. Péter Antallal. (Journal of Chromatography, 1987)
Electrochemical Study of the Metal Ion Coordination of Bioactive Molecules. (Bioelectrochemistry and Bioenergetics, 1988)
Formation Microequlibria of Proton, Calcium and Magnesium Complexes of the Gamma-Carboxyglutamate Ion and Related Compounds. Többekkel. – Influence of the Nature of the Solute and the Carrier Surface on the Mössbauer Effect in Aqueous Solutions Trapped in a Silicate Carrier. Knausz Dezsővel és Nemesné Vetéssy Zsuzsannával. (Inorganica Chimica Acta, 1988)
Electrochemical and Spectroscopic Study of the Maltitol Complexes of Manganese in Different Oxidation States. Többekkel. (Acta Chimica, 1988. 3.)
Vas[II]-etilénglikol komplexek előállítása és vizsgálata. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1989. 4.)
Mössbauer Study of Mixed Ligand Complexes of Europium[III]. Nemesné Vetéssy Zsuzsannával. (Structural Chemistry, 1990)
A 2-polihidroxialkin-tizaolidin-4-karbonsavszármazékok protonolódása és cink[II]-ion koordinációja. Gajda Tamással és Nagy Lászlóval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1991. 2.)
Hyaluronate–Metal Ion Interactions. Correlations between Viscometric, Potentiometric, Polarographic and Electrophoretic Data. Többekkel. (Acta Chimica, 1992. 5.)
Néhány 2-polihidroxialkin-tizaolidin-4-karbonsavszármazék mangán[II]- és nikkel[II]-koordinációja. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1993. 1.)
Koordinációs kémiai kutatások Magyarországon. Simándi Lászlóval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1994. 3.)
D-glükóz aminosavakkal képzett Amadori átrendeződési termékeinek proton-, réz[II]- és nikkel[II].komplexeiről. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1994. 5.)
The Structure of Metal Complexes of Small Models of Glycoproteins in Aqueous Solutions. Többekkel. (Journal of Molecular Liquids, 1995)
Mössbauer Study of a Rigid Organic Microemulsion Used as Carrier for Fixing a Methanolic Solution of Ascorbic Acid Complexes of Iron. Többekkel. (Spectrochimica Acta, 1995)
Szilárd szerves mikroemulzióban rögzített vas[II]aszkorbát-oldat Mössbauer-vizsgálata. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995. 11.)
A D-fruktóz szokatlan viselkedése dimetilán[IV]²⁺ kation jelenlétében. (Acta Pharmaceutica, 1999. 1.)
Nátrium- és cink-hialuronát vizsgálata pozitronélettartam-spektroszkópiával. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 2000. 3-6.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Klug Ottó: B. K.: Szerves reagensek a fémanalízisben. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1969. 9.)
Lakatos Béla: B. K.: Modern koordinációs kémiai vizsgáló módszerek. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1969. 6.)
Csákvári Béla: B. K.–Kőrös Endre–Szabó Zoltán: A Lewis-féle sav–bázis-reakciók Pearson-féle értelmezéséről. – Über die Pearsinsche Interpretation der Lewisschen Säure–Basen-Reaktionen. (Acta Chimica, 1971. 1-2.)
Nikolics Károly: B. K.: A mennyiségi kémiai analízis alapjai. (Orvosi Hetilap, 1975. 3.)
Beck Mihály: B. K.: Nemvizes oldatok koordinációs kémiája. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1978. 5.)
Tóth Klára: B. K.: A mennyiségi kémiai analízis alapjai. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1983. 8.)
Pólos László: B. K.: Nemvizes oldatok koordinációs kémiája. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1983. 11.)
Hangos Istvánné: B. K.: A mennyiségi analízis alapjai. Kémiai és műszeres elemzés. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1992. 9.).

Irod. és források: Elhunyt Burger Zoltán gyógyszerész. (Magyar Nemzet, 1963. aug. 24.)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Sulyok Erzsébet: Aranymosás. Beszélgetés szegedi akadémikusokkal. (Szeged, 1995)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Szegedi ki kicsoda? 1998–99. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Elhunyt Burger Kálmán professzor. (Csongrád megyei Hírlap, 2000. jún. 10.)
Noszál Béla: Burger Kálmán. (Gyógyszerészet, 2000. 7.)
Burger Kálmán emlékére. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2000. 9.)
Kőrös Endre: Burger Kálmán. (Magyar Tudomány, 2000. 11.)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. (Bp., 2003).

 

 

neten:

 

 

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/364284 (Burger Kálmán gyászjelentése, 2000)

https://kertk.szie.hu/gyaszhir-elhunyt-burgerne-gimes-anna-nyugalmazott-egyetemi-tanar (Elhunyt Burgerné Gimes Anna, 2018)

 

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM91201

https://nntp.hu/person/person.php?personid=10772

https://nevpont.hu/palyakep/burger-kalman-ba1b3

http://www.nevpont.hu/view/1759

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/1759

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási helye: Szeged! Az MTA-n őrzött halotti anyakönyvi adatok szerint Budapesten hunyt el.