Buza Barna
politikus
Született: 1873. január 1. Tolcsva, Zemplén vármegye
Meghalt: 1944. május 1. Budapest
Család
Sz: Buza József, Margaretha Róza.
Iskola
Középiskoláit Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Kassán végezte. A bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1899).
Életút
Sátoraljaújhelyen ügyvéd irodát nyitott (1899-től). A Függetlenségi és ’48-as Párt Zemplén vm.-i szervezetének vezető személyisége, a párt országgyűlési képviselője (Sátoraljaújhely, 1905–1910), a képviselőcsoport radikálisainak egyikeként a pártszakadáskor (1909. nov.) a Justh Gyula vezette szárnyhoz csatlakozott. Gr. Károlyi Mihály belső baráti köréhez tartozott (1914- ben amerikai útjukról visszatérőben – az időközben kitört I. vh. miatt – a franciák internálták, ahonnan csak 1918 őszén szabadulhatott). A Károlyi- és a Berinkey-kormány földművelésügyi minisztere (1918. okt. 31.–1919. márc. 21.); közben igazságügyminiszter is (1918. okt. 31.–1918. nov. 4.). A két vh. között ügyvédi irodát tartott fenn Budapesten (1921-től). A Rassay-párt jelöltjeként sikertelenül indult az 1922. évi nemzetgyűlési, az Országos Kossuth Párt képviseletében az 1926. évi országgyűlési választásokon.
A Területvédő Liga alapító tagja (1919).
Földművelésügyi miniszterként nevéhez fűződik az első – soha életbe nem lépett – magyarországi földreform (a földosztásról szóló ún. néptörvény: 1919. évi XXXVI. törvénycikk). A törvény szerint az 500 holdon felüli nagy- és a 200 holdon felüli egyházi birtokokat részes térítés ellenében kisajátították, s főként 5–20 holdas családi birtokokként kiparcellázták volna. A Károlyi-kormány igazságügy-minisztereként kétmillió koronát utalt ki a Területvédő Liga megalapítására (1918. nov.). Visszaemlékezései, ill. a Tanácsköztársasággal kapcsolatos írásai fontos forrásértékű művek. Krónikás álnéven számos szépirodalmi, irodalomtörténeti művet és verset is írt.
Emlékezet
Róla nevezték el a tolcsvai Búza Barna teret.
Szerkesztés
A Felsőmagyarországi Hírlap szerkesztője (1897-től).
Főbb művei
F. m.: A magyarság jövője. Gondolatok, tervek. (Bp., 1918)
Mi van a földmívelő nép földhöz juttatásáról szóló néptörvényben? (Bp., 1919)
Magyarország igaza. (Táltos könyvtár. 1. Bp., 1919)
A kommunista összeesküvés. Hogy kezdődött a zsiványdiktatúra? (Bp., 1919)
Hogy veszett el Magyarország? (Bp., 1921)
Az októberi földreform. (Öt év múltán. A Károlyi- korszak előzményei. Bp., 1923)
Krónikás néven írt művei: A mostoha. Verses elbeszélés az 1848-iki időkből. (Bp., 1887)
Versek. (Sátoraljaújhely, 1897)
Árgirus királyfi. (Bp., 1897)
Petőfi Sándor. (Bp., 1898)
Új élet. Elb. (Bp., 1898?)
Vörösmarty Mihály. (Bp., 1898)
Arany János. (Bp., 1899)
Balassa Bálint. (Bp., 1899)
Beszélő fejek. (Bp., 1899)
Egy titkosrendőr kalandjai. (Bp., 1900?)
A kuruckor hősei. Elb.-ek. (Bp., 1903)
Kossuth nem egyezett bele. – Mindhalálig negyvennyolcas. Elb.-ek Kossuth Lajos életéből. (Bp., 1904)
Kossuth-történetek. (Bp., 1904)
Hunyadi János buzogánya. – A vándorlegény. Elb.-ek Mátyás király életéből. (Bp., 1904)
A méregkeverőnő. (Bp., 1904)
A törökvilágból. Elbeszélések a török nép életéből. (Bp., 1904)
Kerengi János megbocsátott. – A harctér rémei. Elb.-ek az 1848–49-iki szabadságharcból. (Bp., 1904)
Érdekes történetek a nagyvilágból. (Bp., 1905)
Tündérmesék országa. A legszebb mesék gyűjteménye. (Bp., 1905)
Mátyás király az égő várban. Történeti elbeszélés. (Bp., 1905)
Kossuth Lajos küzdelme a farkasokkal. Elbeszélés az amerikai vadonból. (Bp., 1906)
A „Maffia” rémtette. (Bp., 1910?)
Az alagút rejtelmei. Elb. (Bp., 1911)
A gróf titka. (Bp., 1911)
A magdeburgi rémtett. (Bp., 1911)
A megtérés útja. Elb. (Bp., 1911)
Tíz napig a kriptában. Elb. (Bp., 1911)
Dózsa, a parasztkirály. – A szép Rózsika. (Bp., 1912)
Rákóczi Lengyelországban. A prozdori kastély kísértete. (Bp., 1918).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
