Bócsa Iván
mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő
Született: 1926. július 9. Arad
Meghalt: 2007. május 4. Budapest
Temetés: 2007. május 22. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Bócsa Antal tisztviselő, Blaskovits Vilma. F: 1. 1954-től Sós Éva. 2. Burján Klára. Leánya: Bócsa Ildikó (1958–); fia: Bócsa Tamás (1978–). Testvére: Bócsa Klára.
Iskola
Középiskolai tanulmányait Bukarestben kezdte, majd a család áttelepült Magyarországra (1941). A bp.-i Werbőczy István Gimnáziumban éretts. (1944), a Magyar Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1948), felsőfokú növénynemesítői tanfolyamot végzett (1950), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) doktorált (1959); a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1957), doktora (1974). Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1995. máj. 8.).
Életút
A Magyar Agrártudományi Egyetem, az ATE, ill. a GATE kompolti (Heves m.) Fleischmann Rudolf Mezőgazdasági Kutatóintézetének tud. segédmunkatársa (1948–1950), tud. munkatársa (1950–1959), tud. főmunkatársa (1959–1963), tud. igazgatóhelyettese (1963– 1988), tud. főosztályvezetője (1988–1992), tud. tanácsadója (1992–1996), kutatóprofesszora (1996-tól). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1954–1956).
Takarmánynövények, elsősorban a lucerna és a kender nemesítésével, genetikájával, vetőmagtermesztésével, új takarmánynövények honosításával fogl. Nevéhez fűződik több új, nemzetközileg is jelentős megállapítás a lucerna beltenyésztésével, magtermőképességével, az ún. szaponintartalom csökkentésével és gyakori kaszálásával kapcsolatban. Magyarországon először állított elő egylaki kendert és heterózis (hibrid) kendert, továbbá ún. sárga szárú kendert. Elsőként vizsgálta az uniszexualitást, mint ivari genetikai jelenséget a növénynemesítésben és -termesztésben. 14 államilag minősített növényfajtát állított elő. Kezdeményezte a Rivoli (1977), az FD-5 (1985) francia őszibúzafajták, továbbá az ugyancsak francia Michka tavaszi árpa (1994) és a Gofie ősziárpa honosítását (1996). Kiterjedt közéleti-irodalmi munkásságot fejtett ki a közép- európai kisebbségi kérdés konfliktusainak feloldása érdekében.
Elismertség
Az MTA Növénynemesítési Bizottsága tagja (1970–1990), elnöke (1990–1993). A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) alelnöke (1990–1993 és 1993–1996), tagja (1996–2007). Az EUCARPIA vezetőségi tagja, a Német Növénynemesítők Szövetsége tagja.
Elismerés
A Szent István Egyetem díszdoktora. Szocialista Munkáért (1954), Munka Érdemrend (ezüst, 1972), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996). Fleischmann Rudolf-díj (1973), Akadémiai Díj (1977), Eötvös Loránd-díj (1991), Baross László-emlékérem (1992), Pro Universitate Díj (GATE, 1993), Széchenyi-díj (1997), Kitüntető Tudományos Díj (MAB, 2001).
Szerkesztés
A Növénytermelés c. folyóirat főszerkesztője (1969-től). A Magyarország kultúrflórája c. kiadványsorozat szerkesztőbizottságának elnöke. A Journal of Industrial Hemp szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: írásai: Adatok a kender nemesítéséhez és az egylaki kender előállításának lehetőségéhez. Fleischmann Rudolffal. (Agrártudomány, 1951)
Kísérletek magyar egylaki kenderfajta előállítására. Kand. értek. is. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Fleischmann Rudolf élete és munkássága. (Bp., 1958)
A kender. – Cannabis sativa L. Mándy Györggyel. (Magyarország kultúrflórája. VII. köt. 14. füz. Bp., 1962)
A rostkender és a rostlen termesztése. Többekkel. (Bp., 1962)
A kender termesztése. (A növénytermesztés kézikönyve. Bp., 1962)
A kendermag termesztése. Botos Lajossal. (Bp., 1966)
A bükkönyfélék nagyüzemi vetőmagtermesztése. Dobrovszky Istvánnal, Nagy Gábornéval. (Bp., 1966)
Kender, rostlen, dohány. Kapás Sándorral. (Magyar növénynemesítés. Bp., 1969)
Die Züchtung einer hellstengeligen, südlichen Haufsorte. (Zeitschrift für Pflanzenzüchtung, 1969)
Különleges célkitűzések megvalósítása a kender nemesítésében. Doktori értek. (Kompolt, 1974)
Die Wirkung der Inzucht auf die Fertilität des Luzernepollens. Kiskéri Rezsőnével, Buglos Jánossal. (Z. Pflanzenzüchtung, 1974)
A modern biológia címszavakban. Többekkel. (Bp., 1974)
A lucernatermesztés technológiájának biológiai alapjai. Barta Ferenccel, Manninger Sándorral. (Bp., 1976)
Möglichkeiten zur Verbesserung der Futterqualität von Luzerne auf züchterischern Wege. Steuckardt Rudolffal. (XIII. Internationale Grassland Kongress Leipzig, 1977)
A lucerna termesztése. Szerk. (Bp., 1979)
A kender és rostlen termesztése. Szerk. Manninger Gusztávval. (Bp., 1981)
Kender. Horkay Erzsébettel. (Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és fajtahasználata. Bp., 1981)
A pillangósvirágú szálastakarmánynövények termesztése. Többekkel. (Bp., 1983)
Seed Yield and Some Factors Influencing Seed Setting at the Variety Level in Lucerne. Buglos Jánossal. (Zeitschrift für Pflanzenzüchtung, 1983)
A lucerna és rokonai. Szabó Lászlóval. (Magyarország kultúrflórája. III. köt. Bp., 1987)
Nemesítés a lucerna antinutritív anyagai ellen. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. szept. 10.; Értekezések, emlékezések. Bp., 1994)
Tizenegy évi szelekció eredménye a lucerna magtermőképességének növelésében. Pummer L.-lel. (Növénytermelés, 1994)
Importance of Main Alfalfa Diseases in Eastern Europe as Determined by the Use of Specifically Resistant Varieties. Többekkel. (Acta Phytopathologica, 1994)
Klasszikus és modern lucernanemesítési módszerek és eredmények. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1996. nov. 11.; MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1997)
Der Hanfanbau. Karus, M.-mel. (Heidelberg, 1997)
The Cultivation of Hemp. Karus, M.-mel. (Sebastopol, 1997)
Genetic Improvement. (Conventional Approaches. London– New York, 1999)
A kender [Cannbis sativa L.) olajtartalomra folytatott szelekciójának értékelése két módszerrel. (Növénytermelés, 2004)
A tarka koronafürt termesztéséről. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet, 2005)
szabadalmai: Szaponinmentes fehérjekoncentrátum előállítása lucernából (1984)
Szapko lucerna (1988), Fehérvirágú tarka koronafürt (1992). F. m.: nemesítései: államilag elismert fajtái: lucernafajták: Vertibenda (1973)
Verko (1978)
Szapko (1987)
kenderfajták: Kompolti (1954)
B-7 hibrid (1954)
UNIKO-B (1965)
Kompolti sárga szárú (1971)
Kompolti hibrid TC (1983)
Panoráma (1983)
Fibriko (1989)
egyéb fajták: F (őszi bükköny, 1954)
Mátra (baltacim, 1969), Kompolti (tarka koronafürt, 1983)
Kompolti 3 (őszi búza, 1990).
Irodalom
Irod.: Heszky László: B. I. nyolcvan éves. (Növénytermelés, 2006)
Elhunyt B. I. akadémikus. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet, 2007)
Heszky László: B. I. (Magyar Tudomány, 2007 és Növánytermelés, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
