Bodnár Gáspár
író, szerkesztő, teológus, római katolikus pap
Született: 1861. január 6. Beregszász, Bereg vármegye
Meghalt: 1921. május 4. Szatmárnémeti, Szatmár vármegye
Család
Szülei: Bodnár Kálmán (†1901. nov. 2. Beregszász. Temetés: 1901. nov. 4. Beregszász) néptanító, Beregszász város képviselő-testületének tagja, Till Mária.
Testvérei: Bodnár Antal Virgil és Bodnár György, ill. Bodnár Vilma és Bodnár Mariska (= Bodnár Mária).
Iskola
Teológiai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, majd pappá szentelték (1884. okt. 9.).
Életút
Szerednyén segédlelkész (1884–1885), Felsőbányán, Szatmáron káplán (1885–1890), a szatmári nőtanítóképző intézet tanára (1891–1900), a szatmári papnevelőben a pedagógia r. tanára (1900–1921). Szentszéki tanácsos (1904-től).
Az elmúlt századelő népszerű népies írójaként népi életképeket, népszínműveket, elbeszéléseket és néhány regényt írt. Rendkívül termékeny szerző volt, a magyarországi katolikus irodalom és nevelés elméleti kérdéseivel is foglalkozott. Vörösmarty Mihály (1800–1855) születésének centenáriumára kiadta a költő „népszerű élettörténetét”.
Elismertség
A Szent István Társulat tagja (1893-tól).
A Szatmár-Ugocsa Vármegyei Tanítói Egyesület elnöke, az Országos Pázmány Egylet választmány tagja és a Katholikus Tanács tankönyvbíráló bizottságának tagja.
Szerkesztés
A Téli Esték c. szépirodalmi lap (1887. nov. 13.–1914. márc. 1.), a Magyar Mesteremberek Naptára (1892–1894), a Magyar Földmívelő (1897-től) és a Magyar Földmívelők Kalendáriuma szerkesztője (1897-től).
Főbb művei
F. m.: A kis miniszter, vagyis hogy kell a szent misénél szolgálni? (Szatmár, 1885; 6. kiad. 1905)
Az életből az életnek. Hasznos és mulattató olvasmányok. (Nagybánya, 1886)
Páskuj Lajos emlékezete. (Szatmár, 1887)
A család apostola. Korszerű elbeszélések. (1–2. kiad. Nagybánya, 1890)
4 felvonás a műhelybe! Színmű 4 felvonásban a szatmári kat. legényegylet részére. (Szatmár, 1891; 2. kiad. 1896; Egyesületi műkedvelők könyvtára. 1. 3. átd. kiad. 1914)
Elbeszélések. (Szatmár, 1892)
Mesterlegények vándorlókönyve az élet útjára. (Szatmár, 1892)
A stiglinczek. Színmű 4 felvonásban. (Szatmár, 1893)
A családi tűzhely búban és örömben. Elbeszélések. (Szatmár, 1894)
Ki a vivát? Elbeszélések. (Családi kör a magyar nép olvasótára. 1. Szatmár, 1894)
B. G. ifjúsági iratai. Elbeszélések. (Szatmár, 1895)
A katholikus népies irodalomról. Felolvastatott a tudományos és irodalmi osztály 1895. máj. 2-án tartott ülésén. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 14. Bp., 1896)
A műhelyből. Elbeszélések a magyar iparosok életéből. (A magyar nép könyvtára. 5. Szatmár, 1896)
Az Isten nem halt meg. Regény. (Szatmár, 1896)
Nemzeti ünnepünk és a tanító-ifjúság. B. G. beszéde. (Szatmár, 1896)
Szent beszéd a magyar nemzet ezer éves ünnepén. (Szatmár, 1896)
Vallásosság és munkásság az iparoscsaládokban. (Szatmár, 1896)
Az iparostanoncok vallásoktatásáról. I–II. köt. (Szatmár, 1897; 2. kiad. egy kötetben 1904)
Királyi ajándék, vagy Tíz szobor nemzetünk nagyjainak. A magyar nép és ifjúság számára írta B. G. (Szatmár, Lőwy Miksa kiadása, 1898)
Néhány szó katholikus népoktatásunk kérdéséhez. (Szatmár, 1898)
A magyar nemzet története. I–II. köt. (A magyar nép könyvtára. 7–8. Bp., 1899)
A mi népünk. Egyszerű történetek a falusi tűzhelyekről. I–II. köt. (Szatmár, 1899–1900; 2. képes kiad. Bp., Franklin, 1905)
Költő királyunk, Vörösmarty Mihálynak élettörténete. (Szatmár, Morvay János könyvnyomdája, 1900)
Tövisek és virágok Apró történetek a mi népünk életéből. (Szatmár, 1902)
Irsik Ferencz: Hám János élete. Átd. és újabb adatokkal bővítette B. G. (Szatmár-Németi, 1902)
Jubiláló egyházmegyénk aranymisés püspöke nagyméltóságú és főtisztelendő meszleni Meszlényi Gyula áldozópapsága félszázados jubileuma emlékére. 1854. szept. 17.–1904. szept. 17. (Szatmár, 1904)
A pápaság hivatása a múltban és a modern korban. (Szatmár-Németi, 1908)
Gyakorlóiskolai kalauz tanítónőjelöltek számára. Szerk. (Szatmár-Németi, 1908)
A modern feminizmus és a keresztény nő. (Szatmár-Németi, 1909)
Az eszményi pap. Kádár Ambrus dr. szatmári prelátus-kanonok emlékezete. (Szatmár és vidéke, 1911 és külön: Szatmár-Németi, 1911)
Br. Eötvös József emlékezete. (Népoktatás, 1913 és külön: Kalocsa, 1913)
Békében és háborúban. Elbeszélések. (Családi könyvtár 6. Győr, 1916)
Fellegek közt. Regény. (Százezrek könyve. 1. Szatmár-Németi, 1918).
Irodalom
Irod.: B. G. pappá szentelése, okt. 9. (Bereg, 1884. okt. 12.)
Primitia. B. G. első miséje, 1884. okt. 19. (Bereg, 1884. okt. 26.)
B. G. szatmári róm. kath. segédlelkészt a szatmári püspök a szatmári zárdai nőtanítóképezdéhez r. tanárnak nevezte ki. (Bereg, 1891. jan. 25.)
B. G.-t a vallás- és közoktatásügyi miniszter a szatmári tanítóképzőhöz r. tanárnak nevezte ki. (Bereg, 1900. okt. 7.)
Halálhír. (Budapesti Hírlap–Nemzeti Újság, 1921. máj. 24.).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Tempfli Imre–Sipos Ferenc: A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai. (Szatmárnémeti, 2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bura László: A második évszázad. 1904-2004. A szatmári római katolikus egyházmegye kislexikona. (Csíkszereda, 2003).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/349160 (Bodnár Kálmán, Bodnár Gáspár édesapja gyászjelentése)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM47834 és https://resolver.pim.hu/auth/PIM288320
https://nntp.hu/person/person.php?personid=74665
https://nevpont.hu/palyakep/bodnar-gaspar-201d7
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
