Bodnár István, legenyei
író, irodalomtörténész, helytörténész
Született: 1863. december 23. Dabolc, Ugocsa vármegye
Meghalt: 1945. november 10. Szekszárd, Tolna vármegye
Temetés: 1945. november 13. Szekszárd
Temetési hely: Alsóvárosi Temető
Család
Szülei: legenyei Bodnár László református lelkész, a forradalom és szabadságharc alatt az 52. honvéd zászlóalj hadnagya, bátori Ferge Amália. Korán árvaságra jutott, nagybátyja Ferge József református lelkész nevelte fel.
Felesége: Hayt Mária (†1923. szept. 30. Szekszárd).
Gyermekei: Bodnár Jenő (1889. máj. 17. Szekszárd–1953. jún. 9. Bp. Temetés, búcsúztatás: 1953. jún. 15. Kerepesei út) színész és Holub Józsefné Bodnár Mária. Bodnár Mária férje: Holub József (1885. ápr. 4. Alsókubin, Árva vm.–1962. márc. 28. Pécs. Temetés: 1962. márc. 30. Pécs) történész, levéltáros, az MTA tagja.
Iskola
Elemi és középiskoláit Máramarosszigeten és Sárospatakon végezte, a budapesti tudományegyetemen államszámviteli vizsgát tett (1885).
Életút
A szekszárdi adófelügyelő mellé beosztott számtiszt (1885–1887), Tolna vármegye pénztári ellenőre (1887–1904), ún. gyámpénztárnoka (1904-től), egyúttal a szekszárdi pénzügyigazgatóság számvizsgálója, számtanácsosa is (1904-1910). A Tolnamegyei Takarékpénztár és Hitelbank igazgatója (1911-től). A Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjának igazgatótanácsi tagja (1926-tól).
Pályafutását költőként kezdte, néhány önálló verseskötete jelent meg mérsékelt sikerrel. Később több elbeszélést írt a kuruc korszakból, majd érdeklődése Bezerédj István (1796–1856) és Garay János (1812–1853) munkássága, ill. Szekszárd irodalom- és művelődéstörténe felé fordult. Ő szerkesztette a Garay-szobor leleplezése ünnepére megjelentetett – országos feltűnést keltő – Garay-albumot (1898), majd a Bezerédj-albumot (1942) is. Az MTA megbízásából életrajzi monográfiát is írt Bezerédj Istvánról (Gárdonyi Alberttel, 1918–1920).
Rendkívül termékeny szerző volt, több mint kétezer szépirodalmi munkát, tárcát, történeti dolgozatot írt.
Elismerés
Az MTA Bezerédj-jutalma (1921).
Szerkesztés
A beregszászi Szünóra c. szépirodalmi lap (Ekler Elemérrel és Pataky Istvánnal, 1885), majd a szekszárdi Közérdek (1904–1919) és a Tolnavármegye c. lapok szerkesztője (1911–1919).
Főbb művei
F. m.: Tiszavirágok. Költemények. A bevezetést írta Rátkay László. (Szegzárd, 1891)
A Szegzárdi Takarékpénztár ötvenéves története. 1846–1896. (A Takarékpénztár kiadványa. Szegzárd, 1896)
Ebéd előtt. Víg monológ. (Szegzárd, 1897)
Garay-album. Garay János szobrának leleplezése ünnepére a szegzárdi Garay-szoborbizottság megbízásából szerk. B. I. Aranyozott vászon Gottermayer-kötésben, aranyozott virágmintás előzéklapokkal, az első kötéstáblán selyemberakásos díszítéssel. Ill. Csók István, Faragó József és Garay Ákos. (Bp., Franklin, 1898)
Béri Balogh Ádám. Verses elbeszélés. (Szegzárd, 1901)
Bornemisza János. Elbeszélés a kuruc világból. (Szekszárd, 1904)
Alkonyat. Versek. Ill. Garay Ákos. (Bp., Singer és Wolfner, 1911)
Bezerédj István. I–II. köt. Gárdonyi Alberttel. (Magyar történeti életrajzok. 34. Bp., 1918–1920)
Országégés után. Két jelenet: B. I.: Hungária él! és Göde Lajos: Rákóczi visszatér. (Szekszárd, 1919)
Feltámadás. Ünnepi játék 1 felvonásban. (Szekszárd, 1924)
Három piktor pongyolában: Garay Ákos, Miklósi M. Ödön, Szabó Dezső. (Szekszárd, 1925)
Mesemondás. Vidám tárcák, egyéb tréfák. I–II. köt. A II. köt. Herczeg Ferenc előszavával. (Bp., Franklin, 1928–1935)
Vidám epizódok a szekszárdi dalárda életéből. (Szekszárd, 1931)
Szabadságharcunk ozorai diadala. (Szekszárd, 1937), Béri Balogh Ádám, a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. (Szekszárd, 1940)
Bezerédj István és a százéves szekszárdi kaszinó. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepére. Szerk. B. I. (Szekszárd, 1942)
Garay János és költő barátai: Vörösmarty, Petőfi, Arany. (Sorsunk, 1944 és külön: Pécs, 1944)
Háry János és a „prüsszentő diák”. A Sorsunk c. folyóiratban megjelent cikk kibővítése. (Pécs, 1944).
Irodalom
Irod.: műveiről: Szinnyei Ferenc: B. I.: Mesemondás. Vidám tárcák, egyéb tréfák. (Napkelet, 1929. 5.)
Tóth László: B. I.: Szabadságharcunk ozorai diadala. (Századok, 1938. 7-8.)
H.: Bezerédj István és a százéves szekszárdi kaszinó. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepére. Szerk. B. I. (Pannonia, 1941. 3-4.)
Vörös Márton: Bezerédj István és a százéves szekszárdi kaszinó. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepére. Szerk. B. I. (Sorsunk, 1942. 8.)
Baán Kálmán: Bezerédj István és a százéves szekszárdi kaszinó. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepére. Szerk. B. I. (Turul, 1943)
Barcza Leánder: Bezerédj István és a százéves szekszárdi kaszinó. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepére. Szerk. B. I. (Dunántúli Szemle, 1943. 7-8.)
Gárdonyi Albert: Bezerédj István és a százéves szekszárdi kaszinó. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepére. Szerk. B. I. (Századok, 1944. 7-9.).
Irod.: Elhunyt legenyei Bodnár Isvánné Hayt Mária. (Nemzeti Újság, 1923. okt. 5.)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941).
neten:
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/349081 (Bodnár István gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/349123 (Bodnár Jenő, Bodnár István fiának gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TH2-WKZ?i=1908&wc=923B-ZNG%3A40680701%2C49271701%2C40915701&cc=1452460 (Bodnár István halotti anyakönyve)
https://nevpont.hu/palyakep/bodnar-istvan-57c05
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
