Bodnár János
pedagógus, könyvtáros, író
Született: 1876. szeptember 19. Túrterebes, Ugocsa vármegye
Meghalt: 1935. február 27. Nagyvárad, Bihar vármegye
Temetés: 1935. március 1. Nagyvárad
Család
Szülei: Bodnár Gábor malommester, surányi Soós Terézia. Testvérei: Jászberényi Jánosné Bodnár ? és Bodnár Lajos. Felesége: Kelemen Erzsébet. Gyermekei: Bodnár Gábor, Bodnár János és Bodnár László; Csurka Péterné Bodnár Erzsébet és Kompán Istvánné Bodnár Ilona. Unokája: Csurka István (1934. márc. 27. Bp.–2012. febr. 4. Bp.) író, szerkesztő, politikus.
Iskola
A gimnázium alsóbb osztályait Szatmáron, a tanítóképzőt Máramarosszigeten végezte (1896).
Életút
Gr. Festetich János zalai uradalmának nevelője (1896–1897), a hódmezőváráhelyi tanyákon tanító (1897–1898), Nagyváradon községi tanító, igazgató-tanító (1898–1912). A nagyváradi városi könyvtár vezetője (1912–1919), igazgatóhelyettese (1919–1933).
A Nagyvárad város nyilvános könyvtárának jelentései szerkesztője (1912–1916, I–V. füzet, 1913–1917).
A 20. század eleji nagyváradi közélet egyik jelentős, megbecsült személyiségeként több kisebb könyvtárat alapított, majd kezdeményezte a helyi tanítóegyesületi könyvtárnak a városi könyvtárba olvadását. Az egységes nagyváradi könyvtár igazgatójaként a Partium egyik legnagyobb könyvtárát alapította meg, amely az 1910-es években kulturális központként is működött. Igen jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki: számos szépirodalmi művet, történeti esszét és pedagógiai dolgozatot írt, illetve több tankönyvet is szerkesztett. Feldolgozta a nagyváradi könyvtár első éveinek történetét.
Szerkesztés
Az Alsó-Lendva és Vidéke szerkesztője (1897). A Népnevelési Közlöny felelős szerkesztője (1906–1916).
Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Néptanítók Lapja (1896–1908), a Nevelés (1896–1908), az Állami Népoktató (1897), a szatmári Heti Szemle (1897), a Hódmezővásárhely (1897), a Képes Családi Lapok (1897–1898), a Debreceni Ellenőr (1898), a Tiszántúl (1898–1916), a nagyváradi Szabadság (1900–1918), a Népnevelők Lapja (1907), a Máramarosi Lapok (1910–1916, a Nagyvárad (1910–1916), a Nagyváradi Napló (1913), a Nemzeti Kultúra (1913) c. lapokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Apám emlékezete. (Csáktornya, 1897)
Az én falum rováson. (Máramarossziget, 1901)
A gentry és egyéb elbeszélések. (Békéscsaba, 1903)
A szülei ház meg az iskola. Párbeszédek az életből, a modern népoktatás mezejéről. (Nagyvárad, 1904)
Siposalbum. (Nagyvárad, 1905)
Az írás anyaga a népiskolában. Vezérkönyv az írás tanításához. (Nagyvárad, 1906)
A gyermekerkölcsök elzüllése. (Nagyvárad, 1909)
A nagyváradi nyilvános könyvtár keletkezése és működésének első esztendeje. (A nagyváradi nyilvános könyvtár kiadványai. 1. Nagyvárad, 1913)
A nemek problémája. A nemek születési arányszáma és az erre vonatkozólag felállított elméletek. (Nagyvárad, 1914)
Háború a láthatatlan ellenséggel. A magyar tanítóság feladatai a tüdővész ellen folytatott küzdelemben. (Nagyvárad, 1914)
Bélyegképek. (Nagyvárad, 1915)
Háborús almanach. A biharmegyei katonatanárok és tanítók emlékalbuma. Hivatalos adatok alapján összeáll. B. J. (Nagyvárad, 1915)
A fogas kérdés. (Kis Emberek Könyvtára. 1. Oradea, 1925).
F. m.: tankönyvei: Földrajz a nagyváradi és biharmegyei elemi iskolák IV. osztálya számára. (Bp., 1908; képekkel és térképekkel ellátott 2. jav. kiad. 1910).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. (Oradea, 1933–1937)
Bodnár János ny. városi könyvtár-igazgató szívszélhűdésben meghalt. (Erdélyi Lapok, 1935. márc. 1.)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).
neten:
https://resolver.pim.hu/auth/PIM47841
https://nntp.hu/person/person.php?personid=99439
https://nevpont.hu/palyakep/bodnar-janos-f45a1
http://www.nevpont.hu/view/1846
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/1846
Megjegyzések
Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái c. lexikonsorozatában tévesen írta, hogy fia Bodnár János, biokémikus, az MTA tagja volt. Bodnár János (1888. jún. 28. Nagyvárad–1953. okt. 6. Bp.) nem lehetett Bodnár János (1876–1935) fia!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
