Bogdán Emil
politikus, állatorvos
Született: 1921. augusztus 23. Temesvár
Meghalt: 2008. november 19. Budapest
Család
Sz: Bogdán Bertalan Lajos ács szakmunkás, majd pénzügyőrtiszt, Arnold Terézia. Testvére: Bogdán János orvos. Elvált. Első házasságából született fia: Bogdán Attila (1957–) műszerész. 2. F: 1958-tól Gál Katalin divatáru-kereskedő. Fiai: Bogdán Zsolt (1959–) banki jogász és Bogdán Csaba (1960–) zeneszerző, producer, az Első Emelet nevű együttes tagja (1982–1995).
Iskola
A temesvári Piarista Gimnáziumban éretts. (1939), a Magyar Agrártudományi Egyetemen állatorvos-doktori okl. szerzett (1951).
Életút
Az Erdélyi Magyarokért Munkálkodók Alakulata (EMMA) nevű illegális erdélyi diákszervezet tagja (1939–1940), amelynek felderítése után Magyarországra menekült (1940), a II. vh. idején az Egyetemi Önkéntes Zászlóaljban szolgált (1944–1945). A II. vh. után alkalmi munkás (1945–1946), tanulmányai befejezése után a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat gyakornoka (1949–1950), Mezőfalva körállatorvosa (1951–1956). A kecskeméti Sertéstenyésztő Vállalat (1956), a Ráckeresztúri Állami Gazdaság szakállatorvosa (1957–1961), az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete főállatorvosa (1961–1982). Kutató állatorvosként elsősorban a juh és a szarvasmarha légző- és emésztőszervi megbetegedéseivel foglalkozott
A martonvásári Széchenyi István Klub alapító tagja (1970–1975, a klubot betiltották: 1975). Meghívottként részt vett a lakiteleki találkozón (1987), az MDF alapító tagja, a párt martonvásári szervezetének elnöke (1988–1993), országgyűlési képviselője (Fejér megyei lista, 1990–1994). Az MDF-frakción belül Csurka István politikai köréhez tartozott, a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport tagja (1993–1994), a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) alapító tagja (1993. aug. 5.), a MIÉP Fejér megyei elnöke (1993- tól) és az országos elnökség tagja (1993. nov.-től), a párt alelnöke (2003-tól). A sajtóban megjelent ún. magyarellenes kijelentéseket gyűjtő Mikó Kör tagja (1993-tól). A MIÉP országgyűlési képviselőjelöltje (1994), országgyűlési képviselője (Országos lista, 1998–2002). A Magyar Út Alapítvány kuratóriumának elnöke (1992-től). Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet magyar delegációjának tagja (1998–2002).
Elismerés
Manninger Rezső-emlékplakett (1986).
Szerkesztés
Politikai publicisztikái, kisebb tanulmányai a Pesti Hírlapban és a Magyar Fórumban jelentek meg. A Magyar Rádió (MR) Vasárnapi Újság c. műsorában elhangzott liberalizmusellenes jegyzete (1991. máj. 12.). parlamenti vitát váltott ki és országszerte ismertté tette a nevét.
Főbb művei
F. m.: Adatok a borjak Eschericia coli okozta megbetegedéseinek kiküszöbölését célzó profilaktórium kialakításához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1976)
Tapasztalatok nagyüzemi tehenészetben a borjak vírusos légző- és emésztőszervi megbetegedése, az immunizálás módja és a teljes tej itatásának ökonómiai összefüggéséről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977)
Egyes laboratóriumi vizsgálatok értékelése a szakosított nagyüzemekben tartott és nagy termelési tehenek anyagforgalmi rendellenességeinek kórjelzéseiben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981).
Irodalom
Irod.: B. E. (Az 1990-ben megválasztott országgyűlés almanachja. Bp., 1992)
B. E. (Az 1998-ban megválasztott országgyűlés almanachja. Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
