Bohár András
filozófus, esztéta, vizuális művész
Született: 1961. február 11. Budapest
Meghalt: 2006. február 24. Budapest
Család
Sz: Bohár Ferenc, Rácz Mária. F: 1985-től Csongvai Éva. Fia: Bohár Ádám (1991–); leánya: Bohár Imola (1994–).
Iskola
A Budapesti Tanítóképző Főiskolán tanítói okl. (1982), az ELTE BTK-n filozófia szakos tanári okl. (1989), PhD-fokozatot szerzett (2001), habilitált (2004).
Életút
A Törökbálinti Kísérleti Iskola kutató-fejlesztő tanára (1989–1990), a Jászberényi Tanítóképző Főiskola filozófiaoktatója (1991). Az MTA Politikai Tudományok Intézete és az ELTE Szociológiai Intézete külső munkatársa (1991–1996). A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE), ill. a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Tanszék egy. adjunktusa (1996–2003), a Kaposvári Egyetem Filozófia Tanszék egy. docense (2003–2006). A Veszprémi Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar DLA-képzésének tanára (2005–2006).
Tudományos pályafutásának kezdetén elitkutatásokat végzett, elsősorban az utóbbi harminc év kulturális és művészeti életét vizsgálta. Később érdeklődése az irodalom és képzőművészet mozgáskomplexumainak feltárása felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a vizuális és kísérleti költészet hermeneutikai recepciójának kutatása terén.
Emlékezet
Elektrográfiának (= elektrografikának) azokat a képzőművészeti alkotásokat nevezik, amelyek elektronikus médium – elsősorban fénymásológép, komputer vagy telefax – alkalmazásával készülnek, oly módon, hogy a képalkotás az eszköz egyedi sajátosságain, más technikai lehetőséghez nem hasonlító jellemzőin alapszik, vagyis a technika szerepe túllép a közvetítő-reprodukciós vagy sokszorosító funkción. Bohár András kezdeményezésére alakult meg a Magyar Elektrográfiai Társaság (vizuális művészekből, művészettörténészekből, a Bartók 32 Galériában, 2001. aug. 17-én). Emlékére nevét vette fel a szigetvári Bohár András Magyar Elektrográfiai Múzeum (2010. aug. 15-én). Tiszteletére a Budapest Galéria műveiből, installációiból Bohár András-emlékkiállítást rendezett (2008. febr.-ban).
Elismertség
Az MTA Filozófiai Bizottsága tagja. A Magyar Elektrografikai Szövetség alapító vezetőségi tagja (2001–2006). A Magyar Filozófiai Társaság, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Írószövetség tagja.
Elismerés
Magyar Hitelbank Kutatói Ösztöndíja (1992), Kállai Ernő- (1993–1995), Móricz Zsigmond- (1996), Soros- (1996–1999), Bihari Ottó- (2001), Bolyai János-ösztöndíj (2002–2005).
Szerkesztés
Az egyetlen magyarországi elektrografikai lap, az Árnyékkötők munkatársa (1990-től).
Kiállítások
F. kiállításai: önálló: Á és É. Vasas Minigaléria (Budapest, 1991)
Az őrtorony hosszában. Budapesti Művelődési Központ (1992)
Mobil Art. Budapesti Művelődési Központ (1993)
Intenzív metaforák. Csokonai Galéria (Kaposvár, 1994)
A dolgok filozófiája, avagy a filozófia dolga. Paksi Művelődési Központ (1998)
A-tól Z-ig. Rét Galéria (Budapest, 1998)
Scientia Sacra. Expanzió Összművészeti Fesztivál. Pajta Galéria (Terény, 2002)
Bo Concept. Csokonai Galéria (Kaposvár, 2003)
Bo Concept. Sóház Galéria (Szigetvár, 2003)
Jelenség és értelem. Belvárosi Kamara Galéria (Szeged, 2003).
Főbb művei
F. m. írásai: Elektrografikai művészet Magyarországon. (Új Művészet, 1992)
Árnyékkötők, avagy az elektrografikai alkotásmód esélyei Magyarországon. (Irodalmi Szemle, 1993)
Antropológiai és etikai vázlatok. Filozófiai elemzés. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1993)
A fény művészete. (Új Művészet, 1994)
A fénymásolás művészetéről. (Árgus, 1994)
Irányok az antropológiai és az etikai irodalomban. (Iskolakultúra, 1994)
Fax Poetry. (Palócföld, 1994)
(K)özön–(K)özöny. Széljegyzetek Határ Győző filozófiai munkásságáról. (Holnap, 1994)
Vizuállásjelentés. Irodalmi antológia. Összeáll. Többekkel. (Párizs–Pécs–Bp., 1995)
Konz? Avant? Poszt? Kulturális-művészeti szituációk a 90-es évek elején. – Narráció és poézis. Cselényi László költészetéről. (Palócföld, 1995)
„Amit itt olvasol több mint világnézet és kevesebb mint vallás.” Jegyzetek Weöres Sándor bölcseleti attitűdjéről. (Műhely, 1995)
Utak a filozófiához. Leíró-értékelő panoráma. – Antropológia és kultúra. (Iskolakultúra, 1995)
Társadalomismeret. Tankönyv és szöveggyűjtemény. (Értékközvetítő és képességfejlesztő program. Bp., 1995; 2. kiad. 1997; 3. kiad. 2004)
Adalékok a történelem és a kultúra társadalomfilozófiájához. Barokk és rokokó. (Limes, 1996)
Az emberélet útjának felén: az előtt és az után között. Cselényi László költészetéről. (Pannon tükör, 1996)
A dualitás formái. – Fél/idő–dél-után. Zalán Tibor költészetéről. (Új Forrás, 1996)
A Magyar Műhely a 70-es–80-as években. (Pannon Tükör különszám, 1996)
A másik másolta. Elektrográfiai törekvések a ’90-es évek honi kultúrájában. (Kaposvár, 1997)
Társadalmi, politikai, jogi és államtani ismeretek. Tankönyv és szöveggyűjtemény. (Értékközvetítő és képességfejlesztő program. Bp., 1998; 2. kiad. 2002)
Ahogy megmutatkozik a poézis. Az újabb képvers kötetekről. (Új Forrás, 1998)
Globális költészet. A metafizikai konstrukció története. (Magyar Műhely, 1998)
Kultúrkritika és esztétikai konzervativizmus. (Iskolakultúra, 1999)
Plótinosz álma. Elektropoézis. 1989–1998. Kézzel számozott, dedikált, bibliofil kiadásban is. (Bp., 1999)
A globális re-prezentációtól a pólusos létszemléletig. (Korunk, 2000)
Elektrográfia: valóság és virtualitás határán. (Kaposvár, 2000)
Filozófiai n.é.z.ő.p.o.n.t.o.k. A kultúraközvetítés perspektivikus igényeiről. (Bp., 2001)
A tradíciók alakváltozásai. (Korunk, 2001)
A kultúraközvetítés társadalmi-antropológiai kontextusairól. (Acta Paedagogica, 2001)
Kierkegaard és az avantgárd lehetséges kapcsolatáról. (Pro Philosophia Füzetek 25. Veszprém, 2001)
Aktuális avantgárd: M. M. Hermeneutikai elemzések. (Bp., 2002)
Papp Tibor. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., 2002)
Miről gondolkodik a (természet)tudomány és miről a filozófia? (Magyar Filozófiai Szemle, 2002)
A kultúra és a művészet meghatározottságairól. (A tűnékeny moralitás. Kaposvár, 2002)
Nyitott kultúra felé. 1950–1989. Hermeneutikai rekonstrukciók. (Bp.–Kaposvár, 2003)
Határ-műfaj – háttér-esztétika. Fenomenológiai és hermeneutikai áttekintés az elektrográfiáról. (Képírás füzetek. Kaposvár, 2003)
A (b)irodalom új műfajai Nagy Pál destruálásában. („Nagy Pál vagy Pál.” A hetvenéves Nagy Pál köszöntése. Szerk. L. Simon László, Sőrés Zsolt. Bp., 2004)
Az individuum sorsáról. 2005, (A Pad, 2005)
Kultúrkritika és etika Nietzsche után. (Acta Academica Paedagogicae Agriensis Nova Series Tom XXXII. Sectio Philosophica, 2005)
A megírhatatlan költemény. Hermeneutikai kísérletek Cselényi László költészetéről. (Aktuális avantgárd. 16. Bp., 2005)
Poétikák és világlátások. Hermeneutikai áttekintések. Szerk. Csanda Endre. Az utószót L. Simon László írta. (Kaleidoszkóp könyvek. 10. Dunaszerdahely, 2008)
Az elektrográfia jelensége és jelentősége. Törekvések és irányok a 80-as évek közepétől napjainkig. (Képírás füzetek. Kaposvár, 2009).
Irodalom
Irod.: Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Kerekedő történetiség. A magyar elektrográfia története. 1985–2005. Vál. tanulmányok és képek egy kiállítás-sorozat apropóján. Szerk. Szombathy Bálint. (Képírás füzetek. Kaposvár, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
