Bokor József
filozófus, pedagógus
Született: 1843. június 19. Kadarkút, Somogy vármegye
Meghalt: 1917. június 11. Budapest
Család
Sz: apja néptanító volt.
Iskola
Középiskoláit Csurgón és Pápán hallgatta, közben egy-egy évig Böhönyén és Kaposmérőn tanítóskodott. A pesti Református Teológiai Akadémián végzett (1866), a bp.-i tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1884), neveléstörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1887).
Életút
Tanulmányai befejezése után Pesten nevelőtanár (1866–1868), majd hosszabb utat tett Nyugat-Európában (1868–1869). A sárospataki Református Teológiai Akadémia Bibliai Tanszék rk. (1869–1870), r. tanára (1870–1877), a Bölcseleti Tanszék r. tanára (1877–1885), a bp.-i II. és VI. kerületi felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1885–1896). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1887–1912), c. ny. rk. tanára (1912–1917). Az Országos Közoktatási Tanács előadói tanácsosa (1896-tól).
A tudomány és a vallás kapcsolatával, ill. a középiskolai filozófiai-erkölcsi nevelés kérdéseivel fogl.
Elismertség
Az általa alapított Magyar Filozófiai Társaság alelnöke (1901–1917).
Elismerés
Ferenc József-rend Lovagkeresztje (1899).
Szerkesztés
A Sárospataki Lapok (1881–1882), a Magyar Philosophiai Szemle (egyedül, 1885–1889; Buday Józseffel, 1885–1886), az Egyetértés c. lap tanügyi rovata (1887–1908), a Pallas Nagy Lexikona (1–16. köt. Bp., 1891–1900) szerkesztője. Pedagógiai és filozófiai dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Budapesti Napilap (1871–1873), a Reform (1871–1873), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1871–1884), a Révész Figyelmezője (1872–1876), a Figyelő (1875), a Fővárosi Lapok (1878–1886), a Debreczeni Protestáns Hetilap (1882–1884), az Iskolai Szemle (1891), a Magyar Szalon (1891), a Néptanítók Lapja (1891), a Néptanoda (1891– 1892), az Ügyvédek Lapja (1892), a Békés (1893), az Ország–Világ (1893–1894), a Polgári Iskolai Közlöny (1897), a Magyar Paedagogia (1897, 1909–1913), a Háztartás (1903), a Népművelés (1908) és a Protestáns Szemle c. lapokban jelentek meg (1910– 1913).
Főbb művei
F. m.: Vallás és tudomány. (Sárospatak, 1871)
A középiskola eszménye. (Bp., 1874)
Egy középiskola. (Sárospatak, 1883)
A szabadság némely korlátairól. Egy. doktori értek. (Sárospatak, 1884 és Magyar Philosophiai Szemle, 1884)
A felsőház. (Magyar Philosophiai Szemle, 1885)
A morális válság. – A társadalom befolyása az államra. I–II. (Magyar Philosophiai Szemle, 1886)
A középiskola tantervei. (Magyar Philosophiai Szemle, 1887)
Az ébredő szabadság. – A biológia a positivismus rendszerében. (Magyar Philosophiai Szemle, 1888)
Sociologia. (Magyar Philosophiai Szemle, 1889)
Emberszeretet. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei. Bp., 1902)
Hit és tudás. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei. Bp., 1902)
Az erkölcsi nevelés. (Magyar Paedagogia, 1909)
A calvinismus erőssége. (Protestáns Szemle, 1910 és Marosvásárhely, 1910).
Irodalom
Irod.: Szilágyi Géza: B. J. meghalt. (Nyugat, 1917).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
